Főmenü megnyitása

Súlyemelés az 1952. évi nyári olimpiai játékokon

Az 1952. évi nyári olimpiai játékokon a súlyemelésben hét súlycsoportban avattak olimpiai bajnokot. Ezen az olimpián változtattak a súlycsoportbeosztáson, a nehézsúly súlyhatárát 90 kilogrammra növelték, és a középsúly valamint a nehézsúly közé beiktatták a félnehézsúlyt. A versenyzőknek három fogásnemben – nyomás, szakítás és lökés – kellett gyakorlatot bemutatniuk. Csak összetettben adtak ki érmet, a végső sorrendet az egyes gyakorlatok összesített eredményei adták.

Súlyemelés
a XV. nyári olimpián
Weightlifting pictogram.svg
Adatok
HelyszínMässhallen, Helsinki
Dátumjúlius 2527.
Résztvevők142 résztvevő
41 nemzetből
Versenyszámok
 Férfi
Egyéni7 
Magyar szereplés
Magyar résztvevők2 fő

 ← 19481956 → 

ÉremtáblázatSzerkesztés

A táblázatokban a rendező nemzet csapata eltérő háttérszínnel, az egyes számoszlopok legmagasabb értéke vagy értékei vastagítással kiemelve.

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok éremtáblázata súlyemelésben  
Ország   Arany   Ezüst   Bronz Összesen
1.   Egyesült Államok (USA) 4 2 0 6
2.   Szovjetunió (URS) 3 3 1 7
3.   Irán (IRI) 0 1 1 2
4.   Kanada (CAN) 0 1 0 1
5.   Trinidad és Tobago (TRI) 0 0 2 2
6.   Argentína (ARG) 0 0 1 1
  Ausztrália (AUS) 0 0 1 1
  Dél-Korea (KOR) 0 0 1 1
Összesen 7 7 7 21

ÉrmesekSzerkesztés

Az 1952. évi nyári olimpiai játékok érmesei súlyemelésben
Versenyszám 1  Arany 2  Ezüst 3  Bronz
harmatsúly
(56 kg-ig)
  Ivan Udodov
Szovjetunió (URS)
(90,0+97,5+127,5=315,0 kg)[1]
  Mahmoud Namdjou
Irán (IRI)
(90,0+95,0+122,5=307,5 kg)
  Ali Mirzai
Irán (IRI)
(95,0+92,5+112,5=300 kg)
pehelysúly
(60 kg-ig)
  Rapael Csimiskiani
Szovjetunió (URS)
(97,5+105,0+135,0=337,5 kg)
  Nyikolaj Szakszonov
Szovjetunió (URS)
(95,0+105,0+132,5=332,5 kg)
  Rodney Wilkes
Trinidad és Tobago (TRI)
(100,0+100,0+122,5=322,5 kg)
könnyűsúly
(67,5 kg-ig)
  Tommy Kono
Egyesült Államok (USA)
(105,0+117,5+140,0=362,5 kg)
  Jevgenyij Lopatyin
Szovjetunió (URS)
(100,0+107,5+142,5=350,0 kg)
  Vern Barberis
Ausztrália (AUS)
(105,0+105,0+140,0=350,0 kg)
váltósúly
(75 kg-ig)
  Pete George
Egyesült Államok (USA)
(115,0+127,5+157,5=400,0 kg)
  Gerry Gratton
Kanada (CAN)
(122,5+112,5+155,0=390,0 kg)
  Kim Szongdzsip
Dél-Korea (KOR)
(122,5+112,5+147,5=382,5 kg)
középsúly
(82,5 kg-ig)
  Trofim Lomakin
Szovjetunió (URS)
(125,0+127,5+165,0=417,5 kg)
  Stanley Stanczyk
Egyesült Államok (USA)
(127,5+127,5+160,0=415,0 kg)
  Arkagyij Vorobjov
Szovjetunió (URS)
(120,0+127,5+160,0=407,5 kg)
félnehézsúly
(90 kg-ig)
  Norbert Schemansky
Egyesült Államok (USA)
(127,5+140,0+177,5=445,0 kg)
  Grigorij Novak
Szovjetunió (URS)
(140,0+125,0+145,0=410,0 kg)
  Lennox Kilgour
Trinidad és Tobago (TRI)
(125,0+120,0+157,5=402,5 kg)
nehézsúly
(90 kg-tól)
  John Davis
Egyesült Államok (USA)
(150,0+145,0+165,0=460,0 kg)
  James Bradford
Egyesült Államok (USA)
(140,0+132,5+165,0=437,5 kg)
  Humberto Selvetti
Argentína (ARG)
(150,0+120,0+162,5=432,5 kg)

Magyar részvételSzerkesztés

Az olimpián két súlyemelő képviselte Magyarországot. Pehelysúlyban B. Nagy Bálint 307,5 (85,0+97,5+125,0) kilogrammos eredménnyel a 7. helyen végzett. Félnehézsúlyban Buronyi László a szakítás során megsérült és visszalépett.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Az eredmények megadásának sorrendje: nyomás+szakítás+lökés=összesített eredmény

ForrásokSzerkesztés