A süntanrek vagy nagy süntanrek (Setifer setosus) az emlősök (Mammalia) osztályának az Afrosoricida rendjébe, ezen belül a Tenrecomorpha alrendjébe, a tanrekfélék (Tenrecidae) családjába és a Tenrecinae alcsaládjába tartozó faj.

Süntanrek
Természetvédelmi státusz
Nem fenyegetett
      
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Négylábúak (Tetrapoda)
Osztály: Emlősök (Mammalia)
Alosztály: Elevenszülő emlősök (Theria)
Csoport: Eutheria
Alosztályág: Méhlepényesek (Placentalia)
Öregrend: Afrotheria
Rend: Afrosoricida
Család: Tanrekfélék (Tenrecidae)
Gray, 1821
Alcsalád: Tenrecinae
Nem: Setifer
(Froriep, 1806)
Faj: S. setosus
Tudományos név
Setifer setosus
(Schreber, 1777)
Elterjedés
Az elterjedési területe
Az elterjedési területe
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Süntanrek témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Süntanrek témájú médiaállományokat és Süntanrek témájú kategóriát.

A süntanrek a Setifer nem egyetlen faja.

Elterjedése szerkesztés

Madagaszkár szigetének északi és keleti felén található száraz erdőségek lakója.

Megjelenése szerkesztés

Bár megjelenésében igen emlékeztet a sünfélék családjának tagjaira, ez csak a konvergens evolúció egyik példája, nem áll közelebbi rokonságban velük.

Az állat hossza 15 – 22 centiméter, rövid farka csak 1,5 centiméteres, testtömege 180 – 270 gramm; a nőstény kisebb a hímnél. Hátán módosult szőrökből álló tüskéket visel. Tüskék fedik az állat teljes hátát a tarkótól egészen a farokig, sőt a fej egy része is tüskékkel borított. A tüskék barna színűek, hegyük fehér.

Pofája, lábai és hasa tüskementes, ezeket finom tapintású szőr fedi. Szemei viszonylag fejletlenek, mivel nem elsősorban a látásával tájékozódik. Hosszú orra körül jól fejlett, hosszú bajuszszálak láthatóak, melyeknek fontos szerepe van a tapintásban.

Életmódja szerkesztés

A farkatlan tanrek éjszaka aktív, és túlnyomórészt magányos életmódú. A nappalt saját maga által ásott föld alatti odúban tölti.

Veszély esetén képes összegömbölyödni, így védve könnyen támadható hasát. Ez a védekezésmód emlékeztet a sünfélék védekezésére, mivel azok is tüskés golyóvá gömbölyödnek veszély észlelésekor.

Általában lassan bóklászva halad. Ha szükséges, fel tud kúszni a fákra, vagy bokrokra is, ám ott nem különösebben ügyes.

Elterjedési területének egy részén a táplálékszegény időszakot odujába húzódva alvással tölti.

Tápláléka főként rovarokból áll, de kisebb emlősök, hüllők, gyümölcsök és dögök is szerepelnek étlapján.

Szaporodása szerkesztés

Az ivarérettséget egyéves korban éri el. A párzási időszak szeptember és október között van. A vemhesség 50 – 70 napig tart (melegebb égövön rövidebb ideig vemhes), ennek végén 3 – 5 egyed jön a világra. Az elválasztás egy hónap múlva következik be.

Fogságban a legtovább 13 évig élt (a http://www.hazisuni.hu tenyészetnél) egy süntanrek.

Természetvédelmi helyzete szerkesztés

A süntanrek eléggé kultúra követő faj, emberi települések környékén, kertekben és szántóföldeken is előfordul. Jelenleg a faj „nem fenyegetett”-ként van nyilvántartva a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján.

Fordítás szerkesztés

  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Großer Igeltenrek című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

Források szerkesztés