Főmenü megnyitása

Sőreg (szlovákul Šurice) község Szlovákiában, a Besztercebányai kerület Losonci járásában.

Sőreg (Šurice)
Sőreg látképe észak felől.
Sőreg látképe észak felől.
Közigazgatás
Ország Szlovákia
KerületBesztercebányai
JárásLosonci
Turisztikai régióGömör
Rang község
Első írásos említés 1245
Polgármester Zoltán Végh
Irányítószám 980 33
Körzethívószám 047
Forgalmi rendszám LC
Népesség
Teljes népesség492 fő (2017. dec. 31.)[1] +/-
Népsűrűség34 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság219 m
Terület14,00 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Sőreg (Szlovákia)
Sőreg
Sőreg
Pozíció Szlovákia térképén
é. sz. 48° 13′ 50″, k. h. 19° 54′ 50″Koordináták: é. sz. 48° 13′ 50″, k. h. 19° 54′ 50″
Sőreg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sőreg témájú médiaállományokat.
Adatok forrása: Szlovák Statisztikai Hivatal, http://obce.info

Tartalomjegyzék

FekvéseSzerkesztés

Fülektől 9 km-re, délkeletre található.

TörténeteSzerkesztés

A régészeti leletek tanúsága szerint területén már a kőkorszakban emberi település volt.[forrás?]

A települést a 13. század elején alapították, 1219-ben "Seureg" néven említik először[forrás?]. A 13. század második felében a Kazaiak szerezték meg. 1427-ben "Sewrugh" a neve, birtokosa pedig a Lórántffy család. Később Sőregalja (1450: "Sewreghalya") néven szerepelt. A 16. században a Bornemissza, a 18. században a Fáy és Madarassy család birtoka volt. A 16.-17. században a falu a hódoltsághoz tartozott és csaknem elnéptelenedett. Lakosságát tovább tizedelték a kuruc háborúk és a pestisjárványok. Különösen az 1740-es pestis pusztított el sok embert a községben. 1828-ban 65 házában 560 lakos élt, akik főként mezőgazdasággal foglalkoztak. Az 1873-ban pusztító kolerának sok lakos esett áldozatul. 1893-ban nagy szárazság, 1898-ban pedig nagy tűzvész pusztított.

A bolondóci várjobbágyok a Sőreg melletti Dánoskő hegyét az 1241-es tatárjárás alatt saját költségükön megerősítették és a tatárok ellen ott eredményesen védekeztek. Az ekkor még csak sebtében emelt falakat a 13. század végén a Rátót nembeli Kakas lovászmester, a kazai Kakas család őse építtette várrá. Először 1341-ben említik, de 1385-ben már nem szerepel. Nyoma is alig maradt a falu feletti hatalmas sziklaszirten. Ma a hegyet Bagolyvárnak nevezik.

Vályi András szerint "SŐREG. Magyar falu Gömör Várm. földes Urai több Uraságok, lakosai külömbfélék, fekszik Rimaszombathoz nem meszsze; határja közép termésű, legelője elég van."[2]

Fényes Elek szerint "Sőregh, magyar falu, Gömör és Kis-Honth egyesült vgyékben, Hajnácskőhöz 3/4 órányira: 593 kath. lak., paroch. templommal. F. u. többen. Ut. p. Rimaszombat."[3]

Gömör-Kishont vármegye monográfiája szerint "Söreg, a fülek-miskolczi vasútvonal mentén fekvő magyar kisközség, körjegyzőségi székhely, 160 házzal és 795, nagyobbára róm. kath. vallású lakossal. Szintén ősrégi község, melyről már a pápai tizedszedők jegyzéke szól Surek alakban. 1427-ben neve Sowregh és Sewrugh formában tűnik elő s maga a falu a Lórántffiak birtoka. A Lórántffi örökösök után idővel a Madarassy és a Botta családok lettek az urai, most pedig Madarassy Gyulának, és Bornemisza Istvánné szül. Ragályi Etelkának van itt nagyobb birtoka és mindkettőnek régi kúriája; ezét a mult század közepe táján Madarassy Lajos építtette, amazét pedig a mult század elején Madarassy Antal. Ez a két úrilak Gortva pusztán van, mely ma ugyan Söreghez tartozik, hajdan azonban külön község volt s szintén már a pápai tizedszedők jegyzékében van említve, sőt 1427-ben is említik Gowrthwa néven. Söreg község katholikus temploma 1867-ben épült. Postája, távírója és vasúti állomása Ajnácskő."[4]

A trianoni békeszerződésig Gömör-Kishont vármegye Feledi járásához tartozott. 1938 és 1944 között újra Magyarország része.

NépességeSzerkesztés

A falunak 1910-ben 795, túlnyomórészt magyar lakosa volt.

2011-ben 481 lakosából 390 magyar és 62 szlovák.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A falu Római katolikus temploma 1868-ban épült neoromantikus stílusban
  • A Bagolyvár romjai a falu felett állnak
  • A Csomatelke patak folyik át a falun
  • A falu fő utcája

JegyzetekSzerkesztés

  • Botoš, A. - Tirpák, J. 2016: Nedeštruktívny geofyzikálny prieskum zaniknutého kostola sv. Michala (?) v Šuriciach. Gemer-Malohont 12.
  • Budaj, M. - Hunka, J. 2007: Nógrad megye szlovákiai részén feltárt újkori pénzérmék legnagyobb lelete. Numizmatika és társtudományok VI, 125-135.
  1. Počet obyvateľov SR k 31. 12. 2017
  2. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  3. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára, mellyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. Pest: Fényes Elek. 1851.  
  4. Borovszky Samu: Magyarország vármegyéi és városai. Gömör-Kishont vármegye.

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Sőreg témájú médiaállományokat.