Főmenü megnyitása

Az SMS Sebenico az Osztrák–Magyar Monarchia Zara-osztályú torpedóhajója (őrhajója) volt az első világháborúban. A testvérhajója az SMS Zara, az SMS Spalato és az SMS Lussin volt.

SMS Sebenico
Smssebenico.jpg
Hajótípus Kiselejtezett torpedónaszád. Torpedóhajó (őrhajó)
Üzemeltető Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Zara-osztály
Pályafutása
Építő pólai Arzenál
Építés kezdete 1880. november 29.
Vízre bocsátás 1882. február 28.
Szolgálatba állítás 1883. július 30.
Sorsa Olaszországnak ítélik, ahol 1920-ban lebontották.
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 964,20 t teljes felszereléssel
Hossz 64,91 m
Szélesség 8,24 m
Merülés 4,20 m teljes felszereléssel
Hajtómű

  • 2 db fekvő, 2 hengeres gőzgép
  • 5 db hengerkazán (1899-től: 4 hengerkazán, 65, atm üzemi nyomással)
  • 2 db 3 szárnyú, kifelé forgó hajócsavar
  • Üzemanyag készlet: 100 t szén
Sebesség 12,81 csomó (22,9 km/h)
Fegyverzet

  • 4 db 9 cm-es acélbronz löveg
  • 1 db 7 cm-es acélbronz löveg
  • 4 db 4,7 cm-es löveg
  • 2 db 2,5 cm löveg
  • 1 db 35 cm-es orr TCS, 1903-ban megváltoztatták
  • 1887-es módosítás:
    • a 4,7 cm-es lövegeit 4 db 4,7 cm/L33 gyorstüzelőre cserélték
  • 1903-as módosítás:
    • 2 db 12 cm/L40 löveg
    • 1 db 7 cm/L45 löveg
    • 4 db 4,7 cm/L45 löveg
    • 4 db 4,7 cm/L33 löveg
    • 2 db 3,7 cm/L23 löveg
    • 2 db 3,7 cm szórólöveg
    • 2 db géppuska
    • Orr TCS.
Páncélzat

  • Fedélzet: 38 mm-es acélpáncél

Legénység 13+135 fő

PályafutásaSzerkesztés

1880. július 20-án megrendelték az építését. November 29-én megkezdték az építést. December 7-én I. Ferenc József császár jóváhagyta a nevét. A torpedó- és a kazántér a testvérhajóival ellentétben egyegy bordaközzel hosszabb volt, ebből adódóan a hajótest hátsó része is két bordaközzel hosszabb lett, összességében 2,20 m-rel. Egy vízvonal alatti torpedóvető csövet építettek be. 1882. február 28-án vízre bocsátották. Ezt követően beszerelték a gépi berendezéseit, és próbautakat tett. Decemberben készült el. 1887-ben megváltoztatták a tüzérségét, a 4 db 4,7 cm-es lövegét, 4 db 4,7 cm/L33 gyorstüzelő lövegre cserélték. 1893. szeptember 1. – december 31. között a Gyakorló Hajórajban szolgált, mint a gépészek iskolahajója.

1895 novembere – 1896. február 8. között második állomáshajóként Perában (Konstantinápoly) tartózkodott. Törökországban zavargások voltak, míg Krétán felkelés tört ki. 1899-ben kicserélték a kazánjait, 4 hengerkazánt kapott 6,5 atm üzemi nyomással. 1904. január 13–14. segítséget nyújtott a Fenera közelében, a Medolino-öbölben zátonyra futott Calipso Lloyd gőzösnek. A mentésben a Galatea és a Venus is segített. Egyébként a Tüzérségi Iskola kiképzőhajója volt.

1914 szeptemberétől Verudában (Póla közelében) állomásozott. 1915. május 17-én felszerelték. Május 18-án kifutott Pólából és Novigrádba ment, ahol az osztrák-magyar kereskedelmi hajópark nagyobb része állt a háború alatt. Ott volt őrhajó. 1918. május 16-án kifutott Novigrádból. Május 17-én megérkezett Pólába, ahol leszerelték. Augusztus 26-án a Torpedó Iskolához vezényelték célhajónak. 1920-ban Olaszországnak ítélték lebontásra.

ForrásSzerkesztés