Főmenü megnyitása

Az SMS Wildfang az Osztrák–Magyar Monarchia Huszár-osztályú rombolója (Zerstörer) volt az első világháborúban. Testvérhajói az SMS Huszár I, SMS Ulan, SMS Streiter, SMS Scharfschütze, SMS Uskoke, SMS Huszár II, SMS Turul, SMS Pandúr, SMS Csikós, SMS Réka, SMS Dinara és az SMS Velebit.

SMS Wildfang
Smswildfang.jpg
Hajótípus Romboló
Üzemeltető Az Osztrák-Magyar haditengerészet zászlaja Császári és Királyi Haditengerészet
Hajóosztály Huszár-osztály
Pályafutása
Építő Stabilimento Tecnico Triestino (Trieszt)
Ára 1 568 521 korona
Építés kezdete 1905. december 7.
Vízre bocsátás 1906. augusztus 29.
Szolgálatba állítás 1907. június 15.
Sorsa 1917 június 4-én 01.23 perckor aknára futott é. sz. 44° 43′, k. h. 13° 13′
Általános jellemzők
Vízkiszorítás 413,90 t teljes felszereléssel
Hossz 68,39 m
Szélesség 6,26 m
Merülés 1,86 m teljes felszereléssel
Hajtómű

  • 2 db álló 4 hengeres, háromszoros expanziójú gőzgép
  • 4 db vízcsöves Yarrow kazán, üzemi nyomás 18,6 atm
  • 2 db 3 szárnyú hajócsavar, 2,06 m átmérővel
  • Üzemanyag készlet: 90,6 t szén
Teljesítmény 6000 ILE
Sebesség 28,47 csomó (52,7 km/h)
Hatótávolság 500 tmf 28 cs sebességgel
Fegyverzet

  • 1 db 7cm/L45 Skoda löveg
  • 7 db 4,7 cm/L44 Skoda gyorstüzelő löveg
  • 2 db 45 cm-es fedélzeti TCS a hajóközépen
  • 4 db torpedó
  • 1913-tól:
    • 1 db 7 cm/L45 Skoda löveg
    • 5 db 7 cm/L30 Skoda löveg,
    • 2 db 45 cm-es fedélzeti TCS a hajóközépen
    • 1 db 8 mm-es légvédelmi géppuska (1915 márciusától)

Legénység 4+61 fő

PályafutásaSzerkesztés

1905. december 7-én megkezdődött az építése. 1906. augusztus 29-én vízre bocsátották. Szeptember 28-án végrehajtotta az első próbaútját. Október 6-án megtörtént az első teljes erővel tett próbaút. November 8-án befutott Pólába. 1912. december 5-én a balkáni háború miatt kifutott Pólából a Levante felé. 1913. május 27-én elrendelték az átfegyverzését.

1914. június 25-én újból szolgálata állt, és a Cattarói-öbölbe vezényelték. Augusztus 7-én kifutott a Goeben fogadására. Szeptember 19-én Trieszt előtt őrjáratozott. Szeptember 21-én Gargano előtt cirkált. December 6-án Lissától (ma Vis )délnyugatra figyelőszolgálatot teljesített.

1915. január 11-én kifutott Pólából és Sebenicóba ment állomáshelyre. Május 24-én részt vett a Tremiti elleni bevetésen. A Cretaccio szigeti jelzőállomást lőtte. Június 18-án részt vett a Rimini elleni hadműveletben, a Tagliamento torkolatát lőtte, majd 4 ellenséges rombolót Velence felé űztek. Június 20-án aknakeresést végzett Salvore mellett. Június 24-én aknákat keresett Trieszt előtt. Június 30-án és július 5-én újabb aknakereséseket hajtott végre. Július 6-án a Chamäleonnal együtt aknákat telepített a Po torkolatában. Július 23-án Trieszt előtt olasz eredetű aknákat telepített. Szeptember 3-án Pólánál hajtott végre aknakeresést. Október 25-én miközben az L61-es repülőgépet vontatta, Cittanova előtt egy ellenséges tengeralattjáró sikertelen torpedótámadást hajtott végre ellene. December 13-án egy légitámadást biztosított.

1916. január 4-én aknákat telepített a Trieszti-öbölben. Február 3-án Ortona és S. Vito vasútállomásait lőtte. Február 6-án a Cattarói-öböltől délre, nagy távolságból tűzpárbajt vívott a Bronzetti olasz rombolóval. Március 31-én kimentette a Meduánál elsüllyesztett gőzös legénységét. Augusztus 2-án ellenséges rombolókkal harcolt Molfetta előtt.

1917 februárjától Lussinban állomásozott. Május 10-én Rovigno (ma Rovinj )előtt teljesített őrszolgálatot, miközben repülőgépek támadtak rá. Június 3-án Károly császár Pólába látogatott. Este bevetésre futott ki Pólából. Június 4-én egy légitámadást biztosított az Észak-Adrián Penedától 24 mérföldre nyugatra, amikor 01.23-kor valószínűleg egy vízen sodródó aknába ütközött. Robbanás történt a hajóorrnál, amelytől felrobbant a saját elülső lőszerkamrája. A hajó orr része egészen a parancsnoki hídig leszakadt. Ezután 3 robbanás következett a Kazánházban és látszólag a hátsó lőszerkamrában. A hajó 10 percen belül felmagasodó tattal elsüllyedt. A parancsnoka, Albert Machnitsch korvettkapitány, egy tiszt és 23 fő elesett. A személyzet többi tagját a kísérő 74-es torpedónaszád mentette ki. Az elsüllyedés pozíciója: é. sz. 44° 43′, k. h. 13° 13′. Az év során 3 aknakeresést és 2 légitámadás biztosítást hajtott végre.

ForrásSzerkesztés