STS–28

az amerikai űrrepülőgép-program repülése

Az STS–28 jelű küldetés az amerikai űrrepülőgép-program 30., a Columbia űrrepülőgép 8. repülése.

STS–28
Hátsó sor (B–J): Brown, Adamson Első sor (B–J): Richards, Shaw, Leestma
Hátsó sor (B–J): Brown, Adamson
Első sor (B–J): Richards, Shaw, Leestma
Repülésadatok
ŰrügynökségNASA
ŰrrepülőgépColumbia
A repülés paraméterei
Start1989. augusztus 8. 12:37:00 UTC
StarthelyCape Canaveral
LC39-B
Keringések száma81
Leszállás
ideje1989. augusztus 13. 13:37:08 UTC
helyeEdwards légitámaszpont
Időtartam5 nap 01 óra 00 perc 08 mp
Megtett távolság3 400 000 km
Előző repülés
Következő repülés
STS–30
STS–34
A Wikimédia Commons tartalmaz STS–28 témájú médiaállományokat.

Küldetés szerkesztés

Az Amerikai Védelmi Minisztérium megbízásából indított negyedik Space Shuttle repülés.

Jellemzői szerkesztés

A beépített kanadai Canadarm (RMS) manipulátor kart 50 méter kinyúlást biztosított (műholdak indítás/elfogása, külső munkák [kutatás, szerelések], hővédőpajzs külső ellenőrzése) a műszaki szolgálat teljesítéséhez.

Első nap szerkesztés

1989. augusztus 8-án a szilárd hajtóanyagú gyorsítórakéták, Solid Rocket Booster(SRB) segítségével Floridából, a Cape Canaveral (KSC) Kennedy Űrközpontból, a LC39–B (LC – Launch Complex) jelű indítóállványról emelkedett a magasba. Az orbitális pályája 90,5 perces, 57 fokos hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 289 kilométer, az apogeuma 306 kilométer volt. Szállított hasznos teher felszálláskor 19 600 kilogramm

Hasznos teher szerkesztés

  1. A küldetés része volt egy 11 kilós emberi koponya – sugárdózis kísérletnek vetették alá (IDRD). A közös NASA/DoD kísérlet célja, hogy meghatározzák az űrrepülés alatti sugárterhelés mértékét.
  2. Az űrrepülőgép külső felületének infravörös kamerával történő ellenőrzése második alkalommal történt. Az ellenőrzés célja megvizsgálni az űrrepülőgép hővédő rendszerének sértetlenségét.

Műholdak szerkesztés

A tehertérben rögzített kommunikációs műholdakat a Canadarm (RMS) manipulátor kar segítségével pályairányba állították. A műhold pályairányba állítását követően az űrrepülőgép 13-16 kilométerre eltávolodott. A műholdat a 60 perc múlva, automatikusan induló PAM–D főmotor sikeresen geoszinkron pályába emelte.

USA–40 szerkesztés

Építette a Hughes Space and Communications Co. (HSC). Üzemeltetők a Nemzeti Felderítő Hivatal (NRO) (Chantilly) és a Légierő (USAF) (Washington).

A Satellite Data System (SDS) egy katonai kommunikációs műhold. Hasznos működéséhez tovább kettő kommunikációs műhold szükséges. Az alacsonyan repülő felderítő műholdak, a Lacrosse rendszer relé állomásaként szolgált. Infravörös érzékelőivel a korai riasztás szerves részét képezte.

Három generációja ismert: 1976-1987 SDS–1; 1989-1996 SDS–2; 1998-tól napjainkig SDS–3. Megnevezések: USA–40 (DoD); SDS–2 1 (Satellite Data System); DS–2 (Data System); SDS–B F–1 (Satellite Data System Flight 1). Kódja: SSC 20167. Spin- stabilizált (mechanikus) műhold, típusú HS–376W. Az orbitális egység pályája sarkvidékek feletti hajlásszögű, elliptikus pálya perigeuma 300 kilométer, az apogeuma 39 000 kilométer volt. Hasznos tömege 2335 kilogramm. Formája hengeres, átmérője 3,6 méter, 11,8 méter hosszú. Kettő kommunikációs antennával rendelkezik, az egyik átmérője 4,5 méter, a másik 2 méteres, ez biztosítja a földi összeköttetést. Az űreszköz felületét napelemek borították, éjszakai (földárnyék) energiaellátását 3 darab NiCd (kémiai) akkumulátorok biztosították (1238 watt). Az ultra - magas frekvenciájú kommunikációt 12 csatorna biztosította.

Előző katonai műhold az USA–39 (1989 - 046A), következő az US –41 (1989 - 061C).

USA–41 szerkesztés

Katonai felderítő műhold. Megnevezések: USA–41 (DoD); Ferret (89-1). Kódja: SSC 20172.

Előző katonai műhold az USA–40 (1989-061B), következő az USA–42 (1989-064A).

Ötödik nap szerkesztés

1989. augusztus 13-án Kaliforniában az Edwards légitámaszponton (AFB) szállt le. Összesen 5 napot, 1 órát, 0 percet és 8 másodpercet töltött a világűrben. 3 400 000 kilométert (2 100 000 mérföldet) repült, 81 alkalommal kerülte meg a Földet. Egy különlegesen kialakított Boeing 747 tetején augusztus 21-én visszatért kiinduló bázisára.

Személyzet szerkesztés

(zárójelben a repülések száma az STS–28-cal együtt)

Visszatérő személyzet szerkesztés

  • Brewster Hopkinson Shaw (3), parancsnok
  • Richard Richards (1), pilóta
  • James Adamson (1), küldetésfelelős
  • David Cornell Leestma| (2), küldetésfelelős
  • Mark Brown (1), küldetésfelelős

Források szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz STS–28 témájú médiaállományokat.
  • STS–28. spacefacts.de. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  • STS–28. lib.cas.cz. [2013. október 13-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  • STS–28. astronautix.com. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  • STS–28. ksc.nasa.gov. (Hozzáférés: 2013. október 1.)