Szegedi Közlekedési Társaság

A Szegedi Közlekedési Társaság (hivatalos nevén: Szegedi Közlekedési Kft., köznyelvben: SZKT) Szeged megyei jogú város villamos üzemű tömegközlekedését (villamos, trolibusz) ellátó, önkormányzati tulajdonú cég. Emellett ők üzemeltetik a Szegedi repülőteret is.

Szegedi Közlekedési Kft
Típus	Korlátolt felelősségű társaság
Alapítva	1885. március 26.
Székhely	6720 Szeged, Zrínyi u. 4–8.
Vezetők	Knezevics Viktor, ügyvezető igazgató
Iparág	Közösségi közlekedés
Szolgáltatások	Közösségi közlekedés Szegeden
Árbevétel	3600854000 Ft (2012)
Alkalmazottak száma	537 (2012)
A Szegedi Közlekedési Kft weboldala
Sablon • Wikidata • Segítség

A közösségi közlekedés meghatározása

A közösségi közlekedés vagy tömegközlekedés a városi személyszállítást foglalja magába, amelyet az erre a feladatra szakosodott cégek és társaságok üzemeltetnek meghatározott díjszabás – ami akár teljesen ingyenes is lehet –, menetrend és közlekedési eszközök: autóbusz, villamos, trolibusz, földalatti vasút, helyiérdekű vasút keretei között.

A társaság céljai

Szegeden az elektromos üzemű kötöttpályás közlekedés üzemeltetése a fő tevékenységi köre. Feladatai közé tartozik ezen felül a közterületi fizető parkolási rendszer, a gépjárműmentés és -elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése. A város nyugati határában elterülő Szegedi Repülőtér (Szeged Airport) 2006 óta szintén társaság egyik üzletága.

A társaság története

Az SZKT hálózata

1857. március 1-jétől a pályaudvar, a város központja, és a fontosabb szállók, fogadók közt omnibuszok szállították az utasokat. Az 1879-es szegedi nagy árvíz után újjáéledő város igényeit azonban már nem tudta az omnibuszforgalom kielégíteni, ezért 1881-ben pályázatot hirdettek lóvasút létesítésére. Végül Eduard Paget belga mérnök tervét fogadta el a város, és 1884 nyarán megindult a lóvasúti személyszállítási és a gőzmozdonyos teherszállítási hálózat. Az egyre növekvő igények azonban nem sokkal később már a villamosítás létesítését követelték. Az 1885-ben létrehozott Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság (mely az SZKT jogelődjének tekinthető) 1899-re készítette el a villamosítás tervét, de az építésre csak 8 évvel később kaptak engedélyt. Az első villamosjárat 1908. október 1-jén indult meg a ma is használt 1-es vonalon, mely a város két vasútállomását köti össze. 1909-re villamosították a lóvasúti és gőzvontatású vonalakat.

Az első világháború utáni gazdasági visszaesést a szegedi villamosközlekedés is megsínylette, 1919-ben a szerb-horvát-szlovén megszállás miatt megszűnt az Újszegedre közlekedő vonal, több iparvágány, és forgalmi vágányösszekötés. 1923-ban a belga befektetők távozásával a budapesti villamoströszt tulajdona lett a vállalat. 1920-tól folyamatosan csökkent a személyszállítás, 1925-től a teherszállítás is.

A második világháború alatt Szegeden nem történt nagyobb hadművelet, összecsapás, ezért a villamoshálózat nem sérült különösebben, a város német megszállás alóli felszabadulása után (1944. október 11.) egy héttel, 19-én megindulhatott a közlekedés az 1-es vonalon, két villamoskocsival, majd a villamosenergia-korlátozás feloldásával az összes vonalon helyreállt a forgalom, melynek akkor leginkább teherszállítási feladatok jutottak: tüzelőanyaggal és élelmiszerrel látta el a lakosságot.

1946. augusztus 1-jén bevezetett forint tette lehetővé az utazóközönség által egyre inkább igényelt bővítéseket és fejlesztéseket. A társaság neve 1950. április 14-étől Szegedi Villamos Vasút Vállalat, majd 1955-től Szegedi Közlekedési Vállalat. 1955 áprilisától 44 kilométeres vonalon megindult az autóbusz-közlekedés, melynek először a villamoshálózatra történő „ráhordó” szerepet szántak, de később kiderült, hogy önmagában is életképes és szükséges a város közlekedéséhez. A buszüzemet 1963. január 1-jén minisztériumi utasításra át kellett adni a Tisza Volán jogelődjének, a 10. számú Autóbuszközlekedési Vállalatnak.

MWG típusú motorkocsi a Széchenyi téren

A teherfuvarozás jelentősége az ötvenes években folyamatosan csökkenni kezdett, 1968-ra már csak a konzervgyár kiszolgálására korlátozódott, 1971-ben pedig megszűnt. Nem csak a teher, de a személyszállítás is csökkenni kezdett. A hatvanas években a világon mindenütt csökkent a villamosközlekedés jelentősége, mely elsősorban az olcsó gázolajnak, és a buszok kötetlenségének volt köszönhető. A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium közlekedésfejlesztési irányelveket adott ki és ezen dokumentumok a villamosvonalak felszámolását ajánlották. A szakanyag sugallta az egyéb közlekedési eszközök forgalomba állítását, ami egyet jelentett az autóbuszokkal. Az 1973-as olajválságnak köszönhetően azonban ismét előtérbe kerül a villamosüzemű közlekedés, a villamosvonalak felszámolása megállt és korszerűsítések kezdődtek.

A PESA 120Nb az ország hetedik leghosszabb villamosa

Az időközben felszámolt villamosvonalak újjáépítése helyett az olcsóbban létrehozható trolivonalak kiépítése mellett döntöttek, és 1979. április 29-én megindult az első trolibusz az újszegedi gyermekkórház és a Bartók tér közt, az 5-ös vonalon. 1982 novemberében indult a 6-os, 1983 októberében a 7-es (ez nem azonos a 2022-ben megszűnt 7-essel) és a 8-as, majd 1985 novemberében a 9-es vonal. Ezek a fejlesztések felemésztették a város erre szánt pénzét, így a villamoshálózat fejlesztésére nem jutott már pénz, a járműállomány folyamatosan elöregedett és közel 20 évig nem történt érdemleges fejlesztés.

A rendszerváltáskor a vállalat Szeged városának tulajdonába került, majd 1994-ben újabb névváltás keretében (Szegedi Közlekedési Kft.) korlátolt felelősség társasággá alakult. 1996-ban vette kezdetét a villamosok rekonstrukciója, melynek keretében elkezdték kivonni az addigra már igencsak kiöregedett FVV villamosokat, 1997-ben és 1998-ban összesen 13 darab Tatra T6A2 típusú villamost vásároltak, és a Szeged Plaza bevásárlóközpont létesítésével egy időben műszaki okokból felmerült az 1-es vonal Rókus pályaudvari fordulójának átépítése, mely 2000-ben a Plaza építőinek támogatásával el is készült. 2001-ben a villamosok mellett a trolik is megújultak, és az addig közlekedő Ikarus 280T és ZiU–9 trolik helyére használtan érkezett Csehországból néhány Škoda trolibusz, majd forgalomba állt az első alacsonypadlós trolibusz is (Škoda 21Tr, T-800). 2005-ben érkeztek az első használt Tatra KT4D villamosok, melyekre a maradék FVV villamosok leváltása, és a T6A2 viszonylag kis szállítókapacitása miatt volt szükség. Mára az 1-es, 2-es, 3-as, 3F és 4-es vonalon közlekednek Tatra villamosok.

Integrált járműrendszer

A szolgáltatás

A társaság két ágazatot: villamos és trolibusz működtet integrált rendszerben. Szeged autóbuszvonal-hálózata azonban nem tartozik az SZKT hatáskörébe, azért a szolgáltatásért Szegeden a Volánbusz Zrt. felel.

Utazási feltételek

„	Jelen Utazási Feltételek -az egyéb, magasabb rendű jogszabályok alapján, és az ott megfogalmazott feltételek mellett- szabályozzák a Szeged, helyi, menetrend szerinti, közösségi közlekedési szolgáltatás igénybevétele során, az utast, és a szolgáltatót (Tisza Volán Zrt. és a Szegedi Közlekedési Kft., a továbbiakban: szolgáltató Társaság) megillető jogokat, valamint a Felek kötelezettségeit. Jelen Utazási Feltételek az egységes, városi menetrendi kiadványban; a szolgáltatók honlapján megjelenítve, hivatalos helyiségeiben, bérletpénztáraiban kifüggesztve; valamint a szolgáltató forgalomba állított valamennyi járművén -minimum járművenként (kocsinként) egy helyen- kihelyezve kerülnek meghirdetésre. Felek a szolgáltatás nyújtására, illetve igénybe vételére vonatkozó szándékuk kinyilvánításával (a jármű forgalomba állításával, illetve a járműre történő felszállással) kijelentik, hogy a jelen Utazási Feltételekben foglaltakat megismerték, és magukra nézve kötelező érvényűnek fogadják el.	”

Járműállomány

Villamosok

Típus	Darabszám		Pályaszám(ok)		Gyártási év	Szegeden közlekedik
	Eredeti	Jelenlegi	Eredeti	Jelenlegi
ČKD Tatra T6A2H	13 db		900–912		1997–1998	1997 óta
ČKD Tatra B6A2D	4 db		950–953		1989	2007 óta
ČKD Tatra KT4D	18 db		200–217		1982, 1985, 1990	2005 óta
Pesa 120Nb	9 db		100–108		2011–2012	2012 óta

Trolibuszok

Típus	Darabszám		Pályaszám(ok)		Gyártási év	Szegeden közlekedik
	Eredeti	Jelenlegi	Eredeti	Jelenlegi
Škoda 14Tr	10 db	1 db	T-700–T-708, T-750	T-706	1987	1994 óta
Škoda 15Tr	27 db	23 db	T-600–T-626	T-600–T-612, T-615–T-616, T-618–T-621, T-623–T-626	1988, 1990–1993	1993 óta
Škoda 21Tr	10 db	6 db	T-800–T-803, T-810–T-815	T-800, T-810–T-812, T-814-T-815	1997–1998	2001 óta
Mercedes-Benz Citaro O530 Tr12/TV.EU	6 db	1 db	T-860–T-865	T-863	1999	2007 óta
SZKT-ARC Tr187/TV.EU	1 db		T-660		2009	2010 óta
Ikarus-Škoda Tr187.2	13 db		T-450–T-462		2013–2014	2013 óta
Solaris Trollino III 12 AC	7 db		T-870–T-876		2004, 2005, 2006	2019 óta
ZiU-9	50 db	1 db	9-111–9-157, 810, 844, 852	9-153 (nosztalgiajármű)	1976, 1979, 1981–1983, 1985–1986	1979 óta
Ikarus 280T	12 db	1 db	T4-281, T6-281, T6-282, T7-281, 500–507	T-505 (nosztalgiajármű)	1977, 1980, 1989, 1991, 1993	1984 óta

Autóbuszok

Típus	Darabszám		Pályaszám(ok)		Gyártási év	Szegeden közlekedik
	Eredeti	Jelenlegi	Eredeti	Jelenlegi
Mercedes-Benz Citaro	9 db	7 db	FKN-342, FKT-894, FKT-895, FKT-896, KMS-390, LNZ-668, PXW-029, RPX-956, RUC-644	FKT-894, FKT-895, KMS-390, LNZ-668, PXW-029, RPX-956, RUC-644	1999, 2000, 2003, 2005, 2006, 2007	2005 óta
Mercedes-Benz Citaro G	4 db		PXW-028, PXW-030, TFG-491, TFG-492		2004, 2009	2018 óta
Mercedes-Benz Citaro L	1 db		LHF-798		2004	2008 óta

Statisztikák, adatok

A teljes hálózat – amely az összes viszonylat hosszát magában foglalja – hossza 81 km. A megállóhelyek száma 171 db (92 villamos és 79 trolibusz), a járműállomány pedig 129 jármű (61 villamos, 49 trolibusz és 19 autóbusz).

Forgalmi adatok

Egy munkanap

	1999	2005	2008	2005-ös adat az 1999-hez képest	2008-as adat a 2005-höz képest	2008-as adat az 1999-hez képest
Utasszám:
Villamos:	58273	60463	57421	103,76%	94,97%	98,54%
Trolibusz:	50052	50973	50838	101,84%	99,74%	101,57%
Indított járatok száma:
Villamos:	846	758	730	89,60%	96,31%	86,29%
Trolibusz:	767	880	949	114,73%	107,84%	123,73%

2005-ös utasszám megoszlás: SZKT: 46%, Tisza Volán: 54%

2008-as utasszám megoszlás: SZKT: 49%, Tisza Volán: 51%

Szervezeti felépítése

Repülőtér

Az SZKT 2006 áprilisa óta a Szegedi repülőtér (Szeged Airport) üzemeltetésével is foglalkozik. A repülőtér közvetlenül a város nyugati határában, a belvárostól néhány kilométerre, az 55. számú főút (Bajai út) mellett helyezkedik el. Az AFIS szolgálat gondoskodik a reptér használatához percenként frissített hiteles meteorológiai adatokat, fel- és leszállásához megfelelő repülőtéri tájékoztatásról.

A biztonságos fel- és leszállásához folyamatosan karbantartott 1185 x 30 m méretű aszfalt, valamint 1170-szer 50 m és 610-szer 50 m méretű füves pálya használható. Az éjszakai repülésekhez is alkalmas aszfaltpálya fénytechnikai berendezéssel is el van látva. A könnyebb megközelítés érdekében a repülőtér rádiónavigációs berendezéssel is rendelkezik (NDB/DME).

Parkolás

Szeged belvárosában 1996 óta előreváltott parkolószelvénnyel üzemelő parkolási rendszer működik, melyet az SZKT Parkolási Ágazata üzemeltet. Szegeden két (zöld, sárga) parkolási övezet létezik, melyek között az átjárhatóságot az előreváltott parkolószelvény biztosítja. A Parkolási Ágazat által üzemeltetett rendszer célja a túlzsúfolt és erősen szennyezett belvárosi környezet tehermentesítésének elősegítése a közterületi parkolóhelyek használatának szabályozásával. A Parkolási Ágazat feladati közé tartozik a gépjárműmentés és -elszállítás, valamint a parkolóház üzemeltetése is.

A társaság irányítása

Ügyvezető igazgatói

Hivatali ideje	Ügyvezető igazgató
1990–1993	Gazdag László
1993–2000	Nemes László
2000–2002	Tóth István Tibor
2002–2003	Nemes László
2003–2011	Dr. Dózsa Gábor
2011–2015	Tóth István Tibor
2015–2016	Kojedzinszky Richárd
2016–2022	Dr. Majó-Petri Zoltán

A társaság aktuális vezetése

Dr. Majó-Petri Zoltán	ügyvezető igazgató
Baranyi Irén	gazdasági igazgató
Szőke-Tóth Ágnes	közkapcsolati irodavezető
Náday Attila	műszaki főmérnök
Gombos Ferenc	forgalmi főmérnök
Dr. Forró Zoltán	parkolási üzletágvezető
Zombori Krisztián	infrastruktúra főmérnök
Báló Tamás	repülőtér üzletágvezető

Az esélyegyenlőségért

Az Esélyegyenlőségi törvény idevonatkozó fejezete az SZKT-t is kötelezi „a közlekedési rendszerek szükséges mértékű átalakítására”.

Teljes üzemidőben, az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

• Villamos: –
• Trolibusz: 10

Hétvégén az összes jármű alacsonypadlós az alábbi viszonylatokon:

• Villamos: 2
• Trolibusz: 10

Nincs alacsony padlós közlekedés az alábbi viszonylatokon:

• Villamos: 3F*, 4
• Trolibusz: –

*A 3-as villamosvonalon hétköznap napközben egy darab PESA típusú szerelvény közlekedik 60 perces követési idővel, biztosítva ezzel az alacsonypadlós kiszolgálást a József Attila sgt. – Tisza Lajos krt. – Kálvária sgt. útvonalon.

Az SZKT alacsonypadlós flottája: 9 villamosszerelvény, 32 trolibusz, 10 autóbusz.

A látássérültek segítése

Az SZKT eltérő járdaburkolattal és megkülönböztetett padlóelemekkel, továbbá hangos utastájékoztatással igyekszik megkönnyíteni a látássérültek számára a közlekedést.

Projektek

• Szeged elektromos tömegközlekedés fejlesztése projekt: ösztönzi a környezetbarát közforgalmú közlekedést
• Hont Ferenc utcai végállomás intermodális csomóponttá alakítása
• Central Europe pályázat: a trolibusz közlekedés, mint környezetbarát közforgalmú közlekedési eszköz népszerűsítése és fejlesztése
• ELIPTIC projekt: a meglévő elektromos infrastruktúra és járműpark optimalizálása
• LOW-CARB projekt: a fenntartható mobilitási formák terjedésének elősegítése, ösztönzése
• SASMob projekt: innovatív közlekedésszervezési megoldások kidolgozása
• Trolley 2.0 projekt: a kísérleti trolibuszba felsővezeték nélküli önjárási funkció lesz integrálva melyet fejlett akkumulátoros meghajtás tesz majd lehetővé

Források

• SZKT cégtörténet
• SZKT bemutatkozás

További információk

• Az SZKT hivatalos honlapja
• Nagy István: A Szegedi Közúti Vaspálya Részvénytársaság dokumentumai, 1881–1950; Szemernet Kft., Szeged, 2021