Főmenü megnyitása

A hosszú kések éjszakája (német nyelvterületen „Röhm-Putsch” vagy „Kolibri művelet”) az NSDAP által 1934. június 30-a és július 2-a közt végrehajtott politikai gyilkosságok sorozata. Az akció során meggyilkolták a náci párt „baloldali”, strasserista frakciójának vezető alakjait, a névadójukkal, Gregor Strasserrel együtt, valamint közismert náciellenes konzervatív ellenfeleket (köztük a korábbi kancellárt, Kurt von Schleichert és Gustav Ritter von Kahrt, aki leverte Hitler sörpuccsát 1923-ban). A meggyilkoltak között sokan voltak tagjai a paramilitáris SA-nak, a barnaingeseknek.

Adolf Hitler az SA és vezetője, Ernst Röhm ellen fordult, mert tartott az SA függetlenségétől, és az SA-nak az utcai harcokban edződött tagjait politikai hatalmára már veszélyesnek tartotta. Másrészt meg akarta nyugtatni Németország hivatalos hadseregének, a Reichswehrnek a vezetőit is, akik szintén félve figyelték az SA növekvő befolyását és egyben meg is vetették azt – különösen Röhm törekvését, amely a Reichswehrnek az SA-ba való beolvasztását szorgalmazta a saját vezetése alatt. Hitler arra is felhasználta e tisztogatást, hogy megtámadja vagy megsemmisítse új rendszerének kritikusait, különösen azokat, akik lojálisak voltak Franz von Papen kancellárhelyetteshez, és végezetül kiváló alkalom volt ez számára a régi ellenségeivel való végleges leszámolásra is.

A tisztogatásoknak legalább 85 halálos áldozata volt, de összességében számuk elérhette a százas nagyságrendet is. A név szerint ismert nyolcvanöt áldozat közül csak ötven került ki az SA soraiból. Néhány becslés 150 és 200 közötti meggyilkoltról szól, és több mint ezer ismert ellenzékit is letartóztattak. A gyilkosságok nagy részét az SS és a Gestapo, a rezsim titkosrendőrsége hajtotta végre. Ez a tisztogatás meghozta és biztosította Hitler számára a Reichswehr támogatását, mivel a német bíróságok is demonstrálták a rezsim iránti hűségüket, így a kormány könnyedén és gyorsan félre tudta söpörni az ítélet nélküli kivégzések évszázados tilalmát.

A kivégzések kitervelése során az események a „Kolibri” kódnevet kapták, ezzel a jelszóval a kivégzőosztagokat utasították a végrehajtásra. A kódnév valószínűleg önkényes választás eredménye lehetett. A „Hosszú kések éjszakája” mint kifejezés a német nyelvben (németül: Nacht der langen Messer) elsődlegesen tömeggyilkosságot jelent és csak általában jelöli a bosszút. A németek ma is a Röhm-puccs kifejezést – a náci rezsim kifejezését – használják ezekre a gyilkosságokra, függetlenül ennek nem bizonyított értelmezésétől és attól, hogy az öldöklés szükséges volt-e egy összeesküvés megelőzéséhez. Német szerzők ezt gyakran idézőjelek közé teszik, vagy az úgynevezett Röhm-puccs formulával élnek.