Sablon:Kezdőlap kiemelt cikkei/2015-52-1

José María Morelos (teljes nevén José María Teclo Morelos Pérez y Pavón (Valladolid (ma Morelia), 1765. szeptember 30. – Ecatepec, 1815. december 22.) mexikói függetlenségi harcos, a függetlenségi mozgalom egyik vezéralakja.

A középosztályi családból származó Morelos fiatalon több mint egy évtizedig egy haciendán dolgozva megismerkedett a vidéki alsóbb osztályok problémáival is. Amikor később szülővárosában tanulni kezdett, eljutottak hozzá az iskola rektora, Miguel Hidalgo eszméi egyebek között a társadalmi egyenlőtlenségek és igazságtalanságok felszámolásáról. Morelos a szemináriumi záróvizsga után Carácuaróban és Nocupétaróban volt katolikus pap, majd 1810 októberében csatlakozott Hidalgo függetlenségi mozgalmához. Azt a feladatot kapta, hogy segítsen megszervezni a déli országrészek felkelését.

Kimagasló katonai tehetsége hamar megmutatkozott. A köré sereglők száma egyre nőtt, és több győztes csatát vívott a spanyolok ellen. Öt hadjáratával olyan jelentős városokat foglalt el, mint Oaxaca és Acapulco. Neki köszönhető, hogy 1813 tavaszára már órási déli területeket irányítottak a felkelők.

Mindeközben foglalkozott a mozgalom intézményesítésével, egyfajta kormányzat felállításának ötletével is. 1811-től 1813-ig tagja volt a Zitácuaro városában összeült Legfelsőbb Amerikai Nemzeti Juntának, 1813 őszén ő hívta össze Chilpancingóban az anáhuaci kongresszust, amely a felkelő erők főtábornokává (generalísimo) választotta. Itt olvasták fel Sentimientos de la Nación című írását, amelyben összefoglalta a mozgalom fő céljait: a spanyol fennhatóság alatt álló Észak-Amerika függetlenségét, a társadalmi igazságtalanságok megszüntetését (többek között a rabszolgaság eltörlését) és jelentős adócsökkentést. 1814 októberétől, az apatzingáni alkotmány kiadásától a frissen alakult végrehajtó hatalmi szerv elnöke volt. A magas rangjára utaló megszólításokat mindig visszautasította, magát csak a „Nemzet Szolgájának” (Siervo de la Nación) nevezte.

1815 novemberében Temalaca mellett egy árulóvá vált korábbi társa foglyul ejtette. Mexikóvárosban állították bíróság elé, és Isten, a haza és a király elárulásának vádjával halálra ítélték. Ecatepecben lőtték agyon december 22-én.

Ma Mexikó egyik legnagyobb nemzeti hősének tartják, róla nevezték el többek között Morelia városát, Morelos államot, és az ő tiszteletére kapta számos település neve a de Morelos utótagot: többek között Ecatepec de Morelos, ahol kivégezték, Cuautla de Morelos, amit 1812-ben hónapokig védelmezett a támadó spanyolok ellen, valamint Carácuaro de Morelos, ahol fiatalon pap volt.