Főmenü megnyitása
Template-info.svg Használati útmutató

Ez a sablon a cikk szövegéből lábjegyzetbe küld rövid utalásokat egy vagy több forrásra, és ezek az utalások pontosítással vagy megjegyzésekkel is kiegészíthetőek. Ha a cikk szövegéből az illető lábjegyzethez ugrató számocskára nem kattintunk rá, hanem csak nyugodni hagyjuk fölötte az egeret, akkor a buboréksúgóban láthatóvá válnak a sablonba írt információk (a legtöbb böngészőben).

A refhely használata megkívánja, hogy a hivatkozott forrás részletes leírásához a ==Források== szakaszban egy rövid azonosítót rendeljünk, mégpedig a sor elejére írt {{hely}} sablonban. Ha a refhelynek csak ez az egyetlen paramétere van, akkor egyenesen ehhez a leíráshoz fog ugratni és az indexben az azonosító első betűjét vagy számát mutatja. Ha a refhelynek más paramétereket is megadunk, akkor lábjegyzetet képez és az indexben egy kis számocskát mutat.

A lábjegyzetbe küldött utalások a ==Jegyzetek== szakaszában fognak megjelenni, ahol erről a {{Jegyzetek}} sablon gondoskodik.

Vannak cikkek, ahol a Jegyzetek szakasza helyett a ==Megjegyzések== és ==Hivatkozások== szakaszpárt használják a szerzők, ilyenkor a Hivatkozások szakaszában a {{Hivatkozások}} sablon jelenteti meg a rövid utalásokat.

A lábjegyzetben egy rövid forrásutalásra kattintva továbbugorhatunk a forrás részletes leírására.

A refhely sablon a jegyzetelő sabloncsalád része. Ez a forráshivatkozások nélküli megjegyzésekhez a {{jegyzet}} és a {{jegyzet*}} sablonok használatát kínálja, az előbbibe írtak a Jegyzetek, az utóbbival írtak pedig a Megjegyzések szakaszában válnak láthatóvá. A sabloncsalád részletes ismertetése a Sablon:Jegyzetelő sabloncsalád/doc lapon olvasható.

Változatok

Hivatkozás egy forráshelyre

  • {{refhely| hely }}
A helyet meg kell adni és ez egy pontosítással vagy megjegyzéssel is kiegészíthető.
Ha az egeret egyszerűen nyugodni hagyjuk, akkor a hely azonosítója látszik a buboréksúgóban.
Például:
  • {{refhely|Adamik 1971}} Ez lesz belőle:[1].

Hivatkozás egy forráshelyre pontosítással vagy megjegyzéssel

  • {{refhely | hely | szöveg }}
Megjelenít egy kis számot, amire kattintva a lábjegyzetbe jutunk. A sablonban megadott hely és szöveg a számocska fölött úszva a buborékban is, a lábjegyzetben is olvasható. Onnan a nyilacskára kattintva a forrás részletes leírásához jutunk.
Például:
  • {{refhely|Szophoklész 1979|93. oldal – A Helikónon levő forrásnak és e forrás nimfájának neve.}} Ez lesz belőle:[2]

Hivatkozás maximum tizenegy forráshelyre egyetlen lábjegyzetben

  • {{refhely | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg }}
A forráshelyek azonosítója és a köztes szövegek ugratás nélkül is látszanak a lábjegyzetre vivő számocska buboréksúgójában.
Az első forráshely leírására a nyilacska segítségével közvetlenül odaugrathatunk, a többire csak a lábjegyzetből tudunk továbbugratni.
Egyes azonosítókat vagy szövegeket el is lehet hagyni, de ilyenkor is fel kell tüntetni a köztes választóvonalakat! Például így nézhet ki négy, minden pontosítás és megjegyzés nélkül megadott hely esetében:
Példák:
  • {{refhely|Kőváry 1859|55;| Benkő 1971 |232–233;|Rácz 2001|28;|Éder 1978| 405–432.}}
Négy hely és négy pontosítás. Ez lesz belőle:[3]
  • {{refhely|Kőváry 1859|| Benkő 1971 ||Rácz 2001||Éder 1978|}}
Négy hely minden megjegyzés nélkül. Ez lesz belőle:[4]
  • {{refhely|| Benkő levelezéséből az 1782-es dátumra lehet következtetni. Lásd |Szabó–Tarnai 1988| 44.}}
A köztes választóvonalak jelzik, hogy az első helyen nincs forráshivatkozás. Ez lesz belőle:.[5]
  • {{refhely|Éder 1978| 126; |Rácz 2001| 7–11.}}
Két hely pontosítással. Ez lesz belőle:[6]

Azonos paraméterezésű sablonok összevonása

Ez az „azonos” paraméter[7] segítségével[7] megy.[7]

Az első helyen ez áll: {{refhely|Karsa 1962|318. oldal|azonos=K318}}

Az összes többi azonos paraméterezésű helyen ez áll: {{refhely|azonos=K318}}

Jegyzetek

  1. Adamik 1971
  2. Szophoklész 1979 93. oldal – A Helikónon levő forrásnak és e forrás nimfájának neve.
  3. Kőváry 1859 55; Benkő 1971 232–233; Rácz 2001 28; Éder 1978  405–432.
  4. Kőváry 1859 Benkő 1971 Rácz 2001 Éder 1978
  5.   Benkő levelezéséből az 1782-es dátumra lehet következtetni. Lásd Szabó–Tarnai 1988  44.
  6. Éder 1978  126; Rácz 2001  7–11.
  7. a b c Karsa 1962 318. oldal

Források

  • Adamik 1971: Catullus versei. Adamik Tamás. Tankönyvkiadó. 1971. = Auctores Latini.
  • Benkő 1971: Benkő Samu: Középajtától Európáig. In: Sorsformáló értelem. Bukarest. 1971.
  • Éder 1978: Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. Budapest: Akadémiai. 1978. ISBN 963-05-1383-8
  • Kőváry 1859: Kőváry László: Erdély történelme. Pest: Ráth Mór. 1859–1866.
  • Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
  • Rácz 2001: Rácz János: Népi növényneveink. In: Magyar Nyelvőr. 125. évfolyam 3. szám. 2001. július–szeptember. ISSN 1585-4515
  • Szabó–Tarnai 1988: ' Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. ISBN 963 222 153 2.
  • Szophoklész 1979: Szophoklész: Szophoklész drámái. (hely nélkül): Európa. 1979. = Bibliotheca classica,  
  • Karsa 1962: szerk.: Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1962) 
Megjegyzés

Minden sablonnál gondolni kell arra, hogy a „paraméternév=paraméterérték” forma kötelező, ha egy paraméterértékben egyenlőségjel van (mint az az url-ekben gyakori). A névtelen paramétereknél a paraméter sorszáma szolgál paraméternév gyanánt. Ha ilyenkor nem adjuk meg a paraméter sorszámát, akkor az olyan, mintha a paraméter teljesen hiányozna.

TemplateData

Nincs leírás.

Sablonparaméterek

ParaméterLeírásTípusÁllapot
1. hivatkozás1

Az első forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Példa
Nagy 1990
Ismeretlenajánlott
1. kiegészítés2

Az első forrásleírás kiegészítése

Példa
89. o.
Ismeretlenajánlott
2. hivatkozás3

A második forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
2. kiegészítés4

A második forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
3. hivatkozás5

A harmadik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
3. kiegészítés6

A harmadik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
4. hivatkozás7

A negyedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
4. kiegészítés8

A negyedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
5. hivatkozás9

Az ötödik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
5. kiegészítés10

Az ötödik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
6. hivatkozás11

A hatodik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
6. kiegészítés12

A hatodik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
7. hivatkozás13

A hetedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
7. kiegészítés14

A hetedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
8. hivatkozás15

A nyolcadik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
8. kiegészítés16

A nyolcadik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
9. hivatkozás17

A kilencedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
9. kiegészítés18

A kilencedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
10. hivatkozás19

A tizedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
10. kiegészítés20

A tizedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
11. hivatkozás21

A tizenegyedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk

Ismeretlenopcionális
11. kiegészítés22

A tizenegyedik forrásleírás kiegészítése

Ismeretlenopcionális
hivatkozáscsoportcsoport

A <ref>-ek csoportja (megjegyzések és forráshivatkozások szétválasztásához szükséges)

Példa
*
Karakterláncopcionális
hivatkozásazonosítóazonos

Egy azonosító, amivel a teljesen megegyező forráshivatkozásokat össze lehet vonni. A számozott paraméterek csak az első használatnál szükségesek, minden további megjelenésnél csak az azonosítót kell megadni.

Karakterláncopcionális