Sablon:Refhely/doc

Ez a sablon a cikk szövegéből lábjegyzetbe küld rövid utalásokat egy vagy több forrásra, és ezek az utalások pontosítással vagy megjegyzésekkel is kiegészíthetőek. Ha a cikk szövegéből az illető lábjegyzethez ugrató számocskára nem kattintunk rá, hanem csak nyugodni hagyjuk fölötte az egeret, akkor a buboréksúgóban láthatóvá válnak a sablonba írt információk (a legtöbb böngészőben).

A refhely használata megkívánja, hogy a hivatkozott forrás részletes leírásához a ==Források== szakaszban egy rövid azonosítót rendeljünk, mégpedig a sor elejére írt {{hely}} sablonban. Ha a refhelynek csak ez az egyetlen paramétere van, akkor egyenesen ehhez a leíráshoz fog ugratni és az indexben az azonosító első betűjét vagy számát mutatja. Ha a refhelynek más paramétereket is megadunk, akkor lábjegyzetet képez és az indexben egy kis számocskát mutat.

A lábjegyzetbe küldött utalások a ==Jegyzetek== szakaszában fognak megjelenni, ahol erről a {{Jegyzetek}} sablon gondoskodik.

Vannak cikkek, ahol a Jegyzetek szakasza helyett a ==Megjegyzések== és ==Hivatkozások== szakaszpárt használják a szerzők, ilyenkor a Hivatkozások szakaszában a {{Hivatkozások}} sablon jelenteti meg a rövid utalásokat.

A lábjegyzetben egy rövid forrásutalásra kattintva továbbugorhatunk a forrás részletes leírására.

A refhely sablon a jegyzetelő sabloncsalád része. Ez a forráshivatkozások nélküli megjegyzésekhez a {{jegyzet}} és a {{jegyzet*}} sablonok használatát kínálja, az előbbibe írtak a Jegyzetek, az utóbbival írtak pedig a Megjegyzések szakaszában válnak láthatóvá. A sabloncsalád részletes ismertetése a Sablon:Jegyzetelő sabloncsalád/doc lapon olvasható.

Változatok

Hivatkozás egy forráshelyre

• {{refhely| hely }}

A helyet meg kell adni és ez egy pontosítással vagy megjegyzéssel is kiegészíthető.

Ha az egeret egyszerűen nyugodni hagyjuk, akkor a hely azonosítója látszik a buboréksúgóban.

Például:

• {{refhely|Adamik 1971}} Ez lesz belőle:.

Hivatkozás egy forráshelyre pontosítással vagy megjegyzéssel

• {{refhely | hely | szöveg }}

Megjelenít egy kis számot, amire kattintva a lábjegyzetbe jutunk. A sablonban megadott hely és szöveg a számocska fölött úszva a buborékban is, a lábjegyzetben is olvasható. Onnan a nyilacskára kattintva a forrás részletes leírásához jutunk.

Például:

• {{refhely|Szophoklész 1979|93. oldal – A Helikónon levő forrásnak és e forrás nimfájának neve.}} Ez lesz belőle:

Hivatkozás maximum tizenegy forráshelyre egyetlen lábjegyzetben

• {{refhely | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg | hely | szöveg }}

A forráshelyek azonosítója és a köztes szövegek ugratás nélkül is látszanak a lábjegyzetre vivő számocska buboréksúgójában.

Az első forráshely leírására a nyilacska segítségével közvetlenül odaugrathatunk, a többire csak a lábjegyzetből tudunk továbbugratni.

Egyes azonosítókat vagy szövegeket el is lehet hagyni, de ilyenkor is fel kell tüntetni a köztes választóvonalakat! Például így nézhet ki négy, minden pontosítás és megjegyzés nélkül megadott hely esetében:

Példák:

• {{refhely|Kőváry 1859|55;| Benkő 1971 |232–233;|Rácz 2001|28;|Éder 1978| 405–432.}}

Négy hely és négy pontosítás. Ez lesz belőle:

• {{refhely|Kőváry 1859|| Benkő 1971 ||Rácz 2001||Éder 1978|}}

Négy hely minden megjegyzés nélkül. Ez lesz belőle:

• {{refhely|| Benkő levelezéséből az 1782-es dátumra lehet következtetni. Lásd |Szabó–Tarnai 1988| 44.}}

A köztes választóvonalak jelzik, hogy az első helyen nincs forráshivatkozás. Ez lesz belőle:.

• {{refhely|Éder 1978| 126; |Rácz 2001| 7–11.}}

Két hely pontosítással. Ez lesz belőle:

Azonos paraméterezésű sablonok összevonása

Ez az „azonos” paraméter segítségével megy.

Az első helyen ez áll: {{refhely|Karsa 1962|318. oldal|azonos=K318}}

Az összes többi azonos paraméterezésű helyen ez áll: {{refhely|azonos=K318}}

(Az azonos paraméternek megadott címke nem állhat csak számból.)

Hivatkozás megjelenítése a Források és a Jegyzetek szakaszokban

Ahhoz, hogy a hivatkozások meg is jelenjenek a {{hely}}^(?) sablont kell a Források szakaszba elhelyezni a következő formában: {{hely|használt azonosító}}, majd kiegészíteni a szükséges adatokkal, ami alapján a forrás beazonosítható, megtalálható. A fenti példák például így mutatnak a források megjelenítésére szolgáló Források és a Jegyzetek szakaszokban:

Források

• ↑ Adamik 1971: Catullus versei. Adamik Tamás. Tankönyvkiadó. 1971. = Auctores Latini.
• ↑ Benkő 1971: Benkő Samu: Középajtától Európáig. In: Sorsformáló értelem. Bukarest. 1971.
• ↑ Éder 1978: Éder Zoltán: Benkő József nyelvészeti munkássága és az Erdélyi Magyar Nyelvművelő Társaság. Budapest: Akadémiai. 1978. ISBN 963-05-1383-8
• ↑ Kőváry 1859: Kőváry László: Erdély történelme. Pest: Ráth Mór. 1859–1866.
• ↑ Szinnyei 1891: Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái I. (Aachs–Bzenszki). Budapest: Hornyánszky. 1891.
• ↑ Rácz 2001: Rácz János: Népi növényneveink. In: Magyar Nyelvőr. 125. évfolyam 3. szám. 2001. július–szeptember. ISSN 1585-4515
• ↑ Szabó–Tarnai 1988: ' Benkő József levelezése. A leveleket összegyűjtötte és a jegyzeteket szerkesztette Szabó György és Tarnai Andor. A Magyar Tudományos Akadémia Irodalomtudományi Intézete. 1988. ISBN 963 222 153 2.
• ↑ Szophoklész 1979: Szophoklész: Szophoklész drámái. (hely nélkül): Európa. 1979. = Bibliotheca classica,  
• ↑ Karsa 1962: szerk.: Karsa Béla: Villamos mérőműszerek és mérések. Budapest: Műszaki Könyvkiadó (1962) 

Megjegyzés

Minden sablonnál gondolni kell arra, hogy a „paraméternév=paraméterérték” forma kötelező, ha egy paraméterértékben egyenlőségjel van (mint az az url-ekben gyakori). A névtelen paramétereknél a paraméter sorszáma szolgál paraméternév gyanánt. Ha ilyenkor nem adjuk meg a paraméter sorszámát, akkor az olyan, mintha a paraméter teljesen hiányozna.

TemplateData

Nincs leírás.

Sablonparaméterek

Paraméter		Leírás	Típus	Állapot
1. hivatkozás	1	Az első forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk Példa Nagy 1990	Ismeretlen	ajánlott
1. kiegészítés	2	Az első forrásleírás kiegészítése Példa 89. o.	Ismeretlen	ajánlott
2. hivatkozás	3	A második forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
2. kiegészítés	4	A második forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
3. hivatkozás	5	A harmadik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
3. kiegészítés	6	A harmadik forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
4. hivatkozás	7	A negyedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
4. kiegészítés	8	A negyedik forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
5. hivatkozás	9	Az ötödik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
5. kiegészítés	10	Az ötödik forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
6. hivatkozás	11	A hatodik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
6. kiegészítés	12	A hatodik forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
7. hivatkozás	13	A hetedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
7. kiegészítés	14	A hetedik forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
8. hivatkozás	15	A nyolcadik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
8. kiegészítés	16	A nyolcadik forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
9. hivatkozás	17	A kilencedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
9. kiegészítés	18	A kilencedik forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
10. hivatkozás	19	A tizedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
10. kiegészítés	20	A tizedik forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
11. hivatkozás	21	A tizenegyedik forrásleírás, amire hivatkozni szeretnénk	Ismeretlen	opcionális
11. kiegészítés	22	A tizenegyedik forrásleírás kiegészítése	Ismeretlen	opcionális
hivatkozáscsoport	csoport	A <ref>-ek csoportja (megjegyzések és forráshivatkozások szétválasztásához szükséges) Példa *	Karakterlánc	opcionális
hivatkozásazonosító	azonos	Egy azonosító, amivel a teljesen megegyező forráshivatkozásokat össze lehet vonni. A számozott paraméterek csak az első használatnál szükségesek, minden további megjelenésnél csak az azonosítót kell megadni.	Karakterlánc	opcionális