Sainte-Eulalie (Lozère)

község Franciaországban, Lozère megyében
(Saint-Eulalie (Lozère) szócikkből átirányítva)

Sainte-Eulalie (okcitán nyelven Santa Eulàlia) község Franciaország déli részén, Lozère megyében. 2011-ben 46 lakosa volt.

Sainte-Eulalie
Sainte-Eulalie címere
Sainte-Eulalie címere
Közigazgatás
Ország Franciaország
RégióLanguedoc-Roussillon
MegyeLozère
KerületMende
KantonSaint-Alban-sur-Limagnole
TelepüléstársulásTerres d'Apcher Településtársulás
PolgármesterNathalie Robert (2014–2020)
INSEE-kód48149
Irányítószám48120
Népesség
Teljes népesség36 fő (2021. jan. 1.)[1]
Népsűrűség2,2 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1260 m
Terület21,31 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 44° 47′ 27″, k. h. 3° 28′ 01″Koordináták: é. sz. 44° 47′ 27″, k. h. 3° 28′ 01″
A Wikimédia Commons tartalmaz Sainte-Eulalie témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Fekvése szerkesztés

Sainte-Eulalie a Margeride-hegységben, 1260 méteres (a községterület 1153-1454 méteres) tengerszint feletti magasságban fekszik, a Guitard patak felső folyása mentén, Saint-Alban-sur-Limagnole-tól 12 km-re keletre, Lozère és Haute-Loire megyék határán. A község területének 40%-át (850 hektár) erdő borítja.[2]

Nyugatról Saint-Alban-sur-Limagnole, északnyugatról Lajo, északról Chanaleilles, keletről Saint-Paul-le-Froid, délről pedig Saint-Denis-en-Margeride községek határolják. Saint-Albannal a D14-es, Fontans-nal (10 km) és Ancette-tel (17 km) a D7-es megyei utak kötik össze.

A községhez tartozik Ferluguet és Chardenoux.

Története szerkesztés

A község a történelmi Gévaudan Apcher-i báróságához tartozott. Az egyházközséget 1277-ben említik először.

Demográfia szerkesztés

Év Lakosság
1793 200
1851 237
1876 223
1901 268
1936 245
Év Lakosság
1946 220
1954 153
1962 112
1968 105
Év Lakosság
1975 104
1982 80
1990 60
1999 64
2010 46

Nevezetességei szerkesztés

 
Európai bölény a rezervátumban
  • Temploma a 12. században épült román stílusban.
  • Chardenoux-kápolna.
  • Sainte-Eulalie és Chanaleilles határában található 1991 óta az európai bölény 200 hektáros rezervátuma (Parc à Bisons).
  • 1897-ben emelt gránitkereszt.
  • Ferluguet legrégibb épülete 1747-ből származik.

Kapcsolódó szócikk szerkesztés

További információk szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés