Főmenü megnyitása

Sajó András (Budapest, 1949. március 25. –) magyar jogtudós, egyetemi tanár, író, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja. Széles kutatási területe van, amely átöleli a jogszociológia, a polgári jog, az alkotmányjog és a környezetvédelmi jog kérdéseit. 1991 és 1992 között a Közép-európai Egyetem Jogi Kara alapító dékánja. 2008-ban az Emberi Jogok Európai Bírósága bírájává választották.

Sajó András
Született 1949. március 25. (70 éves)
Budapest
Állampolgársága olasz
Nemzetisége magyar
Foglalkozása jogtudós,
egyetemi tanár,
író,
akadémikus
Tisztség bíró

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

1967-ben érettségizett, majd felvételt nyert az Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogtudományi Karára, ahol 1972-ben szerzett jogi doktorátust. Emellett posztgraduális képzésen vett részt a strasbourg-i és a coimbrai egyetemen. Diplomájának megszerzése után az MTA Állam- és Jogtudományi Intézetének lett munkatársa, ahol 1983-ban tudományos főmunkatársi kinevezést, 1989-ben kutatóprofesszori megbízást kapott az intézetben. Kutatóintézeti állása mellett 1979-től 1984-ig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi és összehasonlító jogi tanszékének egyetemi docense, majd 1999-ig annak jogutódjának, a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem egyetemi tanára volt. 1990 és 1993 között a chicagói egyetemen volt vendégprofesszor. Emellett 1991 és 1992 között a Közép-európai Egyetem Jogi Karának alapító dékánjaként dolgozott, ahol azután a jogi tanszék egyetemi tanáraként folytatta munkáját. 1998-ban lett az Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának polgári jogi tanszékének oktatója egyetemi tanári beosztásban. 2008. február 1-jén az Emberi Jogok Európai Bírósága (EJEB) bírája lett, elődje Baka András, a Legfelsőbb Bíróság későbbi elnöke volt.

1977-ben védte meg az állam- és jogtudományok kandidátusi, 1982-ben akadémiai doktori értekezését. Az MTA Állam- és Jogtudományi Bizottságának lett tagja. 1995-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező, 2001-ben rendes tagjává választották. Akadémiai tisztségei mellett a rendszerváltás alatt az alkotmány-előkészítő és a nemzeti deregulációs bizottság tagja, illetve 1989-ben a Halálbüntetés-ellenes Liga alapító tagja volt. Az Amerikai Jogi Intézet (American Law Institute), a Nemzetközi Szociológiai Társaság, a Nemzetközi Jogfilozófiai Egyesület és a Nemzetközi Gazdasági Jogi Társaság tagja. Több éven át a Magyar Tudomány szerkesztőbizottságának tagja volt.

Tudományos munkássága mellett szépirodalmi művek szerzője is. Munkásságát ilyen téren elsősorban az 1980-as években fejtette ki. Három regénye jelent meg.

MunkásságaSzerkesztés

Fő kutatási területe a jogszociológia, a polgári jog és az alkotmányjog kapcsolata, de jelentős publikációkat jelentetett meg a jogfilozófia és a környezetvédelmi jog területén is.

Alkotmányjogi munkássága elsősorban az emberi jogok kérdéskörével foglalkozik, a szólásszabadságról nagy jelentőségű monográfiát adott ki, amelyben annak alapjairól, korlátairól értekezik, illetve nemzetközi összehasonlításban mutatja be az alapjog szabályozását. A rendszerváltás idején a gazdaság és a jog kapcsolatával foglalkozott, valamint a halálbüntetés eltörlése mellett kötelezte el magát, a Halálbüntetés-ellenes Liga egyik alapítójaként egyik benyújtója volt a halálbüntetés alkotmányosságát megkérdőjelező indítványnak. Jogfilozófiai munkássága elsősorban a hatalom korlátozásának, illetve önkorlátozásának kérdéseivel foglalkozik. Több munkája jelent meg az Alkotmánybírósággal kapcsolatban is.

Főbb publikációiSzerkesztés

  • Jogkövetés és társadalmi magatartás (1980)
  • Látszat és valóság a jogban (1986)
  • Társadalmi-jogi változás (1988)
  • Gazdaság és jog kapcsolata jogelméleti szempontból (1989)
  • Egy lehetséges alkotmány (1991)
  • Az alkotmánybíráskodás a diskurzuselmélet fényében (1994)
  • Önkorlátozó hatalom (1995, angolul 1999)
  • Jogosultságok (1996)
  • The Roundtables in Hungary (1996)
  • A materiális természetjog árvái, avagy hogyan védi alkotmánybíróságunk az elesetteket (1996)
  • Néhány jogvédelmi kérdés a cigányság diszkriminációjával kapcsolatban (1997)
  • Comparative Constitutionalism (2003)
  • A szólásszabadság kézikönyve (2005)
  • Alkotmányosság a magánjogban; szerk. Sajó András; CompLex, Bp., 2006
  • Mandl József–Sajó András: Sejtjog; Semmelweis, Bp., 2016

RegényeiSzerkesztés

  • Karácsonyi merénylet (1979)
  • Útmutató az elkárhozáshoz (1982)
  • Terven felüli regény (1982)

DíjaiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés