Sajógalgóc
Sajógalgóc egy község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Kazincbarcikai járásban.
Sajógalgóc | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Magyarország | ||
Régió | Észak-Magyarország | ||
Vármegye | Borsod-Abaúj-Zemplén | ||
Járás | Kazincbarcikai | ||
Jogállás | község | ||
Polgármester | Jaskó Péter (független)[1] | ||
Irányítószám | 3636 | ||
Körzethívószám | 48 | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 308 fő (2024. jan. 1.)[2] | ||
Népsűrűség | 33,6 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Terület | 10,12 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 48° 17′ 47″, k. h. 20° 31′ 50″48.296461°N 20.530639°EKoordináták: é. sz. 48° 17′ 47″, k. h. 20° 31′ 50″48.296461°N 20.530639°E | |||
Sajógalgóc weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajógalgóc témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Fekvése
szerkesztésA Sajó bal partján, Kazincbarcika vonzáskörzetében fekszik, a várostól 10 kilométerre nyugatra, Putnoktól hasonló távolságra keletre. A megyeszékhely Miskolctól 35 kilométerre északnyugatra, Ózdtól 30 kilométerre északkeletre található.
A közvetlenül határos települések: észak felől Dövény, kelet felől Sajókaza, délkelet felől Vadna, délnyugat felől Sajóvelezd, nyugat felől pedig Dubicsány.
Megközelítése
szerkesztésKülterületén áthalad a 26-os főút – az ország távolabbi részei felől ez a legfontosabb megközelítési útvonala –, de a település belterülete csak az abból, annak 30+800-as kilométerszelvényénél kiágazó 26 103-as számú mellékúton érhető el.
Kelet-nyugati irányban áthalad a határai közt a Miskolc–Bánréve–Ózd-vasútvonal is, de annak csak a szomszédos településeken vannak megállóhelyei.
Története
szerkesztésA falu a 13. században a Rátót nemzetségbeli Kazai Kakas család birtoka volt, melynek ősi birtokközpontja Kazán volt és uradalma kiterjedt Kazán kívül Kazincz, Igrici, Galgóc és Divény helységekre is.
1442-ben a cseh Giskra várat épített, s innen fosztogatta a környéket. Mátyás király 1459-ben űzte ki a huszitákat, – s mint a környék hasonló várait – a sajógalgócit is leromboltatta. A község neve 1485-ben Galgócz alakban fordul elő, ez a név szláv eredetű, jelentése: galagonyával benőtt hely. Ekkor a Rátót nemzetség egyik tagja az egri káptalanra hagyta a falu egy részét. 1504-ben már az egész falu a káptalan birtoka. 1555-ben a török kirabolta, s elpusztította a falut. Később újra benépesült. 1785 és 1788 között épült a katolikus templom. 1789-ben szentelték fel.
Közélete
szerkesztésPolgármesterei
szerkesztés- 1990–1994: Bartus József (független)[3]
- 1994–1998: Bartus József (független)[4]
- 1998–2002: Ifj. Bartus József (független)[5]
- 2002–2006: Ifj. Bartus József (független)[6]
- 2006–2010: Bartus József (független)[7]
- 2010–2014: Bartus József (független)[8]
- 2014–2019: Jaskó Péter (független)[9]
- 2019–2024: Jaskó Péter (független)[10]
- 2024– : Jaskó Péter (független)[1]
Népesség
szerkesztésA település népességének változása:
Lakosok száma | 344 | 338 | 334 | 280 | 295 | 308 | 308 |
2013 | 2014 | 2015 | 2021 | 2022 | 2023 | 2024 |
A 2001-es népszámlálás adatai szerint a településnek csak magyar lakossága volt.[11]
A 2011-es népszámlálás során a lakosok 90%-a magyarnak, 0,9% cigánynak, 0,6% németnek, 0,3% szlováknak mondta magát (10% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 49%, református 10%, görögkatolikus 1,8%, evangélikus 0,9%, felekezeten kívüli 12,4% (20,9% nem válaszolt).[12]
2022-ben a lakosság 91,9%-a vallotta magát magyarnak, 0,7% németnek, 0,3% szlováknak,3,7% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,1% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 39,7% volt római katolikus, 11,9% református, 1,7% görög katolikus, 5,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 9,5% felekezeten kívüli (31,2% nem válaszolt).[13]
Nevezetességei
szerkesztés- Római katolikus templom, Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelve
- Négy, műemléki védelem alatt álló népi lakóház[14]
- Sajógalgóci Horgászpark
- Sajógalgóci földvár. Sajógalgóc késő Árpád-kori nemesi vára az egyik legépebben megmaradt földvár Magyarországon. A vár közel 25 méter átmérőjű, kör alakú. A várról okleveles adat nem maradt fenn, csak Heltai Gáspár, illetve Bonfini szövegei említik. A sajógalgóci várhegyet a II. világháború harcaiban is használták, több akkor létesített lövészteknő napjainkban is megfigyelhető.[15]
Források
szerkesztés- Nagy Károly: Ózd város és környéke (Ózd, 1999)
- Árpád-kori új okm. VII. 102 (Dl. 9815)
- Szelekovszky László: Sajógalgóc Építészeti Emlékek (2000)
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ a b Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2024. június 9. (Hozzáférés: 2024. szeptember 22.)
- ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2024. szeptember 23. (Hozzáférés: 2024. szeptember 23.)
- ↑ C települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
- ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 12.)
- ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
- ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
- ↑ Sajógalgóc települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
- ↑ A nemzetiségi népesség száma 2001
- ↑ Sajógalgóc Helységnévtár
- ↑ Sajógalgóc Helységnévtár
- ↑ Sajógalgóc műemlékei. (Hozzáférés: 2015. február 3.)
- ↑ Sajógalgóc. (Hozzáférés: 2024. november 9.)