Sajópálfala

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Sajópálfala község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye Miskolci járásában.

Sajópálfala
Sajópálfala címere
Sajópálfala címere
Sajópálfala zászlaja
Sajópálfala zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásMiskolci
Jogállásközség
Alapítás éve1320
PolgármesterFekete Zoltán (független)[1]
JegyzőDr. Dávid Dorottya
Irányítószám3714
Körzethívószám46
Népesség
Teljes népesség694 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség99,72 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület7,11 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 48° 09′ 43″, k. h. 20° 50′ 47″Koordináták: é. sz. 48° 09′ 43″, k. h. 20° 50′ 47″
Sajópálfala (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajópálfala
Sajópálfala
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajópálfala weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajópálfala témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Sajó völgyében fekszik, a megyeszékhely Miskolctól 12 km-re északkeletre.

A közvetlenül határos települések: északkelet felől Szikszó, dél felől Arnót, délnyugat felől Szirmabesenyő, északnyugat felől pedig Sajóvámos. Közúti kapcsolata azonban csak Arnóttal és Sajóvámossal van, mindkettővel a 2617-es út köti össze.

Közösségi közlekedéssel a Volánbusz által üzemeltetett 3706-os busszal közelíthető meg.

Története

szerkesztés

A települést 1320-ban említik először, akkor még Pálfalva néven. Az Ákos nemzetség birtoka volt, a nemzetség egyik Pál nevű tagjáról kaphatta a nevét. A Rákóczi-szabadságharc után ruszinokkal telepítették be újra a települést.

Közélete

szerkesztés

Polgármesterei

szerkesztés
  • 1990–1994: Ifj. Kozma János (független)[3]
  • 1994–1998: Kovács Tamás (független)[4]
  • 1998–2002: Kovács Tamás (független)[5]
  • 2002–2006: Kovács Tamás (független)[6]
  • 2006–2010: Kovács Tamás (független)[7]
  • 2010–2014: Fekete Zoltán (független)[8]
  • 2014–2019: Fekete Zoltán (független)[9]
  • 2019–2024: Fekete Zoltán (független)[1]
  • 2024– :

Népesség

szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
722
726
728
690
698
694
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a cigány nemzetiségűnek vallotta magát.[10]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,6%-a magyarnak, 0,3% németnek, 7,4% ruszinnak mondta magát (11,4% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 36,6%, református 8,7%, görögkatolikus 29,4%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 4,3% (20,7% nem válaszolt).[11]

2022-ben a lakosság 95,3%-a vallotta magát magyarnak, 12,3% ruszinnak, 0,6% németnek, 0,3% szlováknak, 0,3% románnak, 0,1% görögnek, 0,1% bolgárnak, 2,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (4,6% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 30,1% volt római katolikus, 8,3% református, 27,8% görög katolikus, 0,1% egyéb keresztény, 0,3% evangélikus, 0,1% ortodox, 4,6% felekezeten kívüli (27,9% nem válaszolt).[12]

Nevezetességei

szerkesztés
  • Görögkatolikus templom könnyező Szűz Mária-kegyképpel. Az 1700-as évek elején történt (1717. január 6február 16.), hogy a falu templomában lévő nagy méretű Mária-kép "izzadott és siránkozott, az az, hogy a' boldogságos Szent Szűznek jobb és bal szemén barna, vagy is sötét színű tseppek láthatók valának, és hogy sem a' tsikorgó hidegben meg nem fagytak, sem a' fűtött kályha mellett egész éjjel lévén meg nem száradtak". A könnyezést a helybeli paróchus vette észre és vezeklésre, bűnbánatra szólította fel híveit. A csodás eseményt a görögkatolikus püspökség helytartója jelentette levélben gróf Erdődy Gábor Antal akkori egri püspöknek. Erdődy Gábor Antal püspök az ilyen esetekben szokásos hivatalos vizsgálatot lefolytatta, s elrendelte, hogy a képet hozzák el Egerbe, ahol azt "hasonló több képekkel együtt" őrizet alá helyezte. A vizsgálat során tizenhét tanút hallgattak ki eskü alatt, helybelieket és környékbeli lakosokat. A sajópálfalai tanúk leszármazottai, a Bilasz, Jozefa, Kocur, Viszokay, Csabovszky, Cserni, Popovják, Rácz, Szakács családok tagjai ma is élnek a faluban. A sajópálfalai Mária-kép véres könnyezése egyike volt a 17-18. század fordulóján több helyen feljegyzett Mária-jelenéseknek.
  1. a b Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2024. június 9.)
  2. Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  4. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  5. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  6. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  8. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  9. Sajópálfala települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  10. A nemzetiségi népesség száma településenként
  11. Sajópálfala Helységnévtár
  12. Sajópálfala Helységnévtár

Külső hivatkozások

szerkesztés