Wikipédia

Sajószöged

magyarországi község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében

Sajószöged község Borsod-Abaúj-Zemplén vármegyében, a Tiszaújvárosi járásban. 2023-ban elnyerte Az év digitális faluja-díjat.[3]

Sajószöged
Az 1934-ben épült római katolikus templom
Az 1934-ben épült római katolikus templom
Sajószöged címere
Sajószöged címere		 Sajószöged zászlaja
Sajószöged zászlaja
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióÉszak-Magyarország
VármegyeBorsod-Abaúj-Zemplén
JárásTiszaújvárosi
Jogállásközség
PolgármesterDr. Gulyás Mihály (független)[1]
Irányítószám3599
Körzethívószám49
Népesség
Teljes népesség2325 fő (2023. jan. 1.)[2]
Népsűrűség161,53 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,62 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 45″, k. h. 20° 59′ 44″Koordináták: é. sz. 47° 56′ 45″, k. h. 20° 59′ 44″
Sajószöged (Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye)
Sajószöged
Sajószöged
Pozíció Borsod-Abaúj-Zemplén vármegye térképén
Sajószöged weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sajószöged témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése szerkesztés

A vármegye déli részén helyezkedik el, a Sajó jobb partján, a folyótól mintegy 2,5-3 kilométerre délre, Tiszaújváros északnyugati szomszédságában, Miskolctól mintegy húsz kilométeres távolságban.

A további szomszédos települések: észak felől Girincs, északkelet felől Sajóörös, dél felől Nemesbikk, délnyugat felől Hejőbába, nyugat felől Szakáld, északnyugat felől pedig Nagycsécs.

Megközelítése szerkesztés

Legfontosabb közúti megközelítési útvonala a 35-ös főút, amely áthalad a lakott területén. Hejőbábával a 3311-es út, Sajóörössel és azon keresztül Kesznyétennel pedig a 36 107-es számú mellékút köti össze.

A hazai vasútvonalak közül a Tiszaújváros–Nyékládháza-vasútvonal érintette, melynek egy megállási pontja volt itt, annak a kihasználtság hiánya miatt elrendelt, 2016-os bezárásáig. Sajószöged megállóhely a belterület déli szélén létesült, közúti elérését csak önkormányzati utak biztosították.

Nevének eredete szerkesztés

Neve személynévből keletkezett, alapja a szög = szeg, amely személynévnek is használatos volt (cegu). A szó az ék, sarok jelentésű „szög” névből származtatható. Általában olyan helyen jött létre ilyen nevű falu, település, ahol egy-egy folyó szöget alkot (pl. Szekszárd).

Története szerkesztés

A község neve először 1327-ben fordul elő oklevelekben, egy nemes nevében, aki az Abaúj vármegyei Büdön mint királyi ember volt jelen. A községben élő nemesek nemesi előnév gyanánt a de Szöged nevet használták.

A 14. században a település birtokosai a Berentei és Peres, majd a Petri, majd 1425-ben mellettük egyes részbirtokokban a Hodászi és Siketh családok is. Szögedi Syketh Bálint később is birtokos volt itt. Birtokot szereztek it a sajóládi pálosok is, a 16. századközepén pedig a (szuhafői) Rinóth és Ludnai családok

A reformáció hamar elterjedt a községben, 1580-ban már önálló egyház volt. A település 1599-ben és 1705-ben leégett. A puszta hely betelepítésére sok jövevény, elsősorban szlávok települtek be, akik vallásuk szerint görögkatolikusok voltak. Plébániájuk keletkezésére vonatkozó pontos adatok nem állnak rendelkezésre, de annyit biztosan lehet tudni, hogy a török időben már állt. A római katolikus plébániát 1737-ben állították fel, és Mihály arkangyal tiszteletére szentelték fel.

Közélete szerkesztés

Polgármesterei szerkesztés

  • 1990–1994: Ládi Balázs (független)[4]
  • 1994–1998: Ládi Balázs (független)[5]
  • 1998–2000: Ládi Balázs (független)[6]
  • 2000–2002: Ládi Balázs (független)[7][8]
  • 2002–2006: Ládi Balázs (független)[9]
  • 2006–2010: Ládi Balázs (független)[10]
  • 2010–2012: Ládi Balázs (független)[11]
  • 2012–2014: Dr. Gulyás Mihály (független)[12]
  • 2014–2019: Dr. Gulyás Mihály (független)[13]
  • 2019-től: Dr. Gulyás Mihály (független)[1]

A településen 2000. november 5-én időközi polgármester-választást tartottak.[14] Az előző polgármester elindult a választáson, és meg is erősítette pozícióját.

Bő egy évtizeddel később, 2012. április 22-én újból időközi polgármester-választásra kellett sort keríteni.[12] ezúttal az addigi faluvezető halála miatt.[15]

Népesség szerkesztés

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2023 között
Lakosok száma
2232
2222
2182
2421
2355
2325
201320142015202120222023
Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának közel 100%-a magyar nemzetiségűnek vallotta magát.[16]

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83%-a magyarnak, 0,5% németnek mondta magát (16,8% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 29,5%, református 12,6%, görögkatolikus 5,6%, evangélikus 0,3%, felekezeten kívüli 15,1% (36% nem válaszolt).[17]

2022-ben a lakosság 91%-a vallotta magát magyarnak, 0,8% ukránnak, 0,6% cigánynak, 0,6% németnek, 0,2% románnak, 3,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (8,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 21,8% volt római katolikus, 12,8% református, 4,5% görög katolikus, 0,8% egyéb keresztény, 0,4% evangélikus, 0,1% ortodox, 17% felekezeten kívüli (42,1% nem válaszolt).[18]

Nevezetességei szerkesztés

  • Művelődési Ház és Könyvtár (grófi kastély)
  • Római katolikus templom
  • Görögkatolikus templom
  • EU zászlópark
  • Játszópark
  • első világháborús emlékmű
  • második világháborús emlékmű
  • Általános iskola
  • Idősek otthona (Beniczky-kastély)
  • Sajószögedi-tó
  • Erdészeti-tó

Galéria szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. ↑ Magyarország helységnévtára (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2023. október 30. (Hozzáférés: 2023. november 5.)
  3. ↑ Az év digitális faluja, harom borsodi települést is díjaztak
  4. ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  5. ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  6. ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  7. ↑ A 2000. november 5-én tartott időközi választások eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000. november 5. (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  8. ↑ A hivatkozott forrásból a választás részletes eredményei nem állapíthatók meg.
  9. ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  11. ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. november 12.)
  12. ↑ a b Sajószöged települési időközi választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012. április 22. (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  13. ↑ Sajószöged települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  14. ↑ Időközi választások 2000-ben (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2000 (Hozzáférés: 2020. május 25.)
  15. ↑ 2012. évre kitűzött időközi önkormányzati választások az időközi választás napja szerinti időrendben (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2012 (Hozzáférés: 2020. június 10.)
  16. ↑ A nemzetiségi népesség száma településenként
  17. ↑ Sajószöged Helységnévtár
  18. ↑ Sajószöged Helységnévtár

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sajószöged&oldid=26691200”