Sajtár
A sajtár fejéskor használt, a tejet összegyűjtő edény. Egyéb megnevezései zsajtár, sétár, fejőveder, rocska, fejő. A sajtár német eredetű szó (Sechter, Schafferl - gabonamérő edény).[1] Fából készült, egyenes dongákkal, abroncsozva, általában egy füllel, esetenként kiöntőcsöccsel. Bodnárok készítették. (A későbbiekben gyártották bádogból is, rendszerint zománcozva.)[2] Űrtartalma 10-14 liter között változott. A tehenek fejéséhez nagyobb, felfelé táguló, a birkák fejéséhez használt sajtár kisebb, szűkülő nyílású. Tehenek esetében közvetlenül a sajtárba fejték a tejet, míg birkák fejésekor a sajtár mellett egy kis fejőbögrét is alkalmaztak, hogy a tej ne habosodjon.[3] A fejőedény mellett hasonló alakú edényt használtak a mosáshoz szükséges hamulúg tárolásához, ennek neve szapuló sajtár. A sajtár megnevezés megjelenik a borászatban is hasonló alakú edények esetén.
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ "Fejőedény" (magyar nyelven)
- ↑ "Fejés" (magyar nyelven). [2010. május 25-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
- ↑ "Múzeum, Nádudvar" (magyar nyelven). [2008. április 12-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 8.)
|
Ez az élelmiszeripari témájú lap egyelőre csonk (erősen hiányos). Segíts te is, hogy igazi szócikk lehessen belőle! |
