Főmenü megnyitása

A sajtóközlemény professzionálisan megírt sajtóanyagot jelent. A public relations(PR) tevékenységén belül a sajtómunka, a sajtóval való kapcsolattartás egyik eszköze. Célja, hogy egy adott cégre/szolgáltatásra/eseményre irányítsa a figyelmet. A vállalat/intézmény ingyenesen bocsátja a sajtó rendelkezésére, szabad felhasználásra, de mivel a publicitásért folyó verseny igen nagy, a sajtóközlemény több formában is hasznosulhat. Lehet, hogy az újságíró csak információkat használ fel belőle, de akár változtatás nélkül is közzéteheti, gyakran viszont egyáltalán nem kapja meg a várt publicitást az adott közlemény. Ezért sajtóközleményt akkor érdemes kiadni, ha nagy hírértékkel bíró információt, érdekes mondanivalót szeretnénk megosztani cégünkkel/intézményünkkel kapcsolatban, az aktualitás követelményének betartásával.[1]

Tartalomjegyzék

TörténeteSzerkesztés

Az első modern sajtóközleményt Ivy Lee készítette. Az 1906-os Atlantic City-i vonatszerencsétlenség idején Lee ügynöksége a Pennsylvania Railroad társaságnak dolgozott. Lee és a társaság közösen adták ki az első sajtóközleményt közvetlenül az újságíróknak, megelőzve ezzel a balesettel kapcsolatos különböző találgatásokat és feltételezéseket. Lee a sajtóközlemény kiadása mellett meggyőzte a társaságot egy különvonatjárat indításáról, mely odaszállította az újságírókat és fényképészeket a baleset helyszínére, támogatva ezzel a média és a társaság közti nyílt kommunikációt.[2]

A későbbiekben a public relations „atyja” és úttörője, Edward Bernays finomított a sajtóközlemény alkotási és kiadási folyamatán.[3]

FelépítéseSzerkesztés

A sajtóközlemény felépítésében érdemes az úgynevezett piramis-elvet követni, azaz a szöveg elejére kerülnek a leglényegesebb tények, majd fokozatosan haladunk a lényegtelenebb részletek felé.

Alapvető hiba tehát úgy kezdeni egy sajtóközleményt, hogy először a cég megalakulásának körülményeit, a cég történetét írjuk le. Ugyancsak hiba mindenekelőtt valamiféle általános összefüggésrendszerbe állítani az ügyet.

Először a lényeg tehát, utána a háttér-információ. Az első bekezdésben, első mondatokban benne kell lennie annak, amit mindenképpen szeretnénk közzé tenni, s éppen ezért ezeket kell a leginkább úgy megfogalmazni, hogy azt az újságíró fel tudja használni.[4]

Stílus, nyelvhelyességSzerkesztés

A sajtóközlemény stílusa legyen visszafogott, tárgyilagos, informatív. Célszerű rövid, tömör mondatokat használni, a nehezebb szavak vagy rövidítések első említésekor pedig szómagyarázatot alkalmazni. Kiadás előtt nézzük át az anyagot, a jó benyomás keltése érdekében fontos, hogy ne hagyjunk benne helyesírási hibát.

A sajtóközlemény elkészítésénél ügyeljünk a megcélzott médiakör stílusára és a szöveganyag terjedelmére. Próbáljuk minél rövidebben megfogalmazni mondanivalónkat.

Terjedelme általában maximum 1-2 flekk.

ElemeiSzerkesztés

  • Cím — Érdekesnek, figyelemfelkeltőnek kell lennie, de egyben az is nagyon fontos, hogy a valóságnak megfelelő címmel rendelkezzen az adott sajtóközlemény.
  • Bevezetés (Lead) — Néhány tömör mondat, amely a leglényegesebb információkat tartalmazza, válaszol az 5 W-re (who, what, when, where, why – ki, mit, mikor, hol, miért). Ez alapján dönt az újságíró, hogy érdekli-e őt az adott hír.
  • Főszöveg (Tárgyalás) - A bevezetőben közzétett hír bővebb kifejtése. Érdemes úgy megszerkeszteni, hogy az újságíró anélkül tudjon húzni az anyagból, hogy a legfontosabb információk elvesznének. Fontos, hogy kerüljük a reklámszerű, hatásvadász kifejezések használatát, helyettük tényekre, statisztikákra hagyatkozzunk. Idézetek alkalmazása szintén hasznos, például egy igazgató vagy szóvivő idézése olvashatóbbá, könnyebben feldolgozhatóvá teheti közleményünket.[5]
  • Boilerplate - A cég vagy szervezet nagyon rövid bemutatása.[6]
  • Kapcsolat - A végén fontos megadni az elérhetőséget arra az esetre, ha az újságírónak további információra lenne szüksége.

Ezen kívül, a dátumot és a kiadás helyét, illetve a sajtóközlemény vagy sajtóanyag feliratot mindenképpen fel kell tüntetnünk.

A híranyag tartalmától függően adott esetben sajtófotó mellékelése is bevett szokás.

EmbargóSzerkesztés

Akkor szokás alkalmazni, ha például egy még el nem mondott beszéd szövegének közreadásáról van szó. Ezt az eljárást akkor fogadja el a sajtó igazán, ha az neki is érdeke. Ha azonban egy újságíró az embargós sztori hírértékét nagynak ítéli, fenn áll a veszélye, hogy eltekint az embargótól, idő előtt közzétéve a hírt.

DisztribúcióSzerkesztés

Hagyományosan a hivatásos PR-cégek azok, akik a sajtóközlemények megírásával és szétküldésével foglalkoznak. Emellett azonban létezik az a megoldás is, hogy az adott cég/szervezet saját „emberei” írják meg a közleményt és küldik ki a megfelelő médiumokhoz.

Ma már szinte kizárólag e-mailen történik eljuttatásuk a sajtó képviselőihez és a keresőoptimalizálás (SEO) elvárásai szerint készülnek.[7]

A Wikimédia Commons tartalmaz Sajtóközlemény témájú médiaállományokat.

ForrásokSzerkesztés

  1. Nyárádi Gáborné - Szeles Péter: Public Relations II. Budapest: Perfekt Kiadó, 1997. 152-153. p.
  2. The 100th Birthday of the Press Release.
  3. Edward Bernays, 'Father of Public Relations' And Leader in Opinion Making, Dies at 103
  4. Bethlenfalvy Gábor: Sajtókapcsolati műhelytitkok. Budapest: Bagolyvár Könyvkiadó, 2000. 30. p.
  5. The Five Essential Elements of a Press Release.. [2014. július 24-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. november 4.)
  6. Writing the Company Boilerplate
  7. A sajtóközlemények végnapjai.