Főmenü megnyitása

Salamanca város Nyugat-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösségben. Salamanca tartomány székhelye. 192 000 főnyi lakosságával Kasztília és León második legnagyobb városa, a főváros, Valladolid (369 000 fő) után.

Világörökség logo.png  A településen világörökségi helyszín található 
Salamanca
Salamanca
Salamanca
Salamanca címere
Salamanca címere
Salamanca zászlaja
Salamanca zászlaja
Közigazgatás
Ország Spanyolország
Autonóm közösségKasztília és León
Tartomány Salamanca
Alapítás évei. e. 4. század
Polgármester Julián Lanzarote Sastre (PP)
Irányítószám 37001–37008
Körzethívószám 923
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség143 978 fő (2018)[1][2] +/-
Népsűrűség4034 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság802 m
Terület38,6 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Salamanca (Spanyolország)
Salamanca
Salamanca
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 58′, ny. h. 5° 40′Koordináták: é. sz. 40° 58′, ny. h. 5° 40′
Salamanca, Spain location.png
Salamanca weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamanca témájú médiaállományokat.

Salamanca talán a legfontosabb spanyol egyetemi város, főként a spanyol nyelv színvonalas oktatásáról híres.[3] Egyeteme, az 1218-ban alapított Salamancai Egyetem az ország legrégebbi felsőoktatási intézménye, valamint Európában is a negyedik. 30 000 hallgatója a város gazdasági és turisztikai motorja. A város a spanyol piac 16%-át adja, valamint egyeteme miatt a külföldi hallgatók ezreit vonzza.[4]

Óvárosa 1988-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2002-ben Európa Kulturális Városa címet kapta meg. 2003. óta a húsvétot megelőző „salamancai szent hét” a nemzetközi turizmus középpontjába került.

FekvéseSzerkesztés

Salamanca 10 út csomópontjában található. Nagyjából 200 km-re fekszik az ország fővárosától, Madridtól nyugatra, a portugál határtól pedig 80 km-re keletre, a Tornes folyó partján, a tengerszint feletti 829 m magasságban..

TörténeteSzerkesztés

A város helyén először egy erődöt épített az i. e. 4. században egy kelta törzs. Az erőd egyike volt azoknak az állásoknak, amelyeket a kelták létesítettek a Duero folyó mentén. Az i. e. 3. században (i.e. 2017-ben) Hannibál pun hadvezér megostromolta és el is foglalta a várost. Egy legenda szerint, a salamancaiak ellenállás nélkül adták át a várost a karthágóiaknak, de a nők, ruháik alatt fegyvereket hordtak és ezekkel támadtak rá a karthágóiakra. A karthagóiak bukása után Salamanca római kézbe került Helmantica néven. Helmantica rövidesen az egyik legfontosabb hispániai kereskedelmi központtá lépett elő kedvező fekvése miatt. Rajta keresztül haladt át a Via de la Plata római út, mely összekötötte Emerita Augusta (Mérida) és Asturica Augusta (Astorga) városokat. A városban épült 1. századi római híd is az út részét képezte.

A Római Birodalom bukása után a térség, így Salamanca is a keletről idevándorló alánok uralma alá került. Később a nyugati gótok (vizigótok) szállták meg a várost, amit a területükhöz csatoltak. Mikor a kereszténység ide is eljutott, Salamanca püspöki székhellyé lépett elő. A város püspökei az évek során a Toledóban tartott több zsinaton is részt vettek.

712-ben Salamanca is megadta magát a móroknak. Ezután a város térsége évekre a keresztény királyságok és a muszlimok harcterévé vált. A Leóni Királyság (később Kasztília és León) és a Córdobai Kalifátus háborúzásai következtében Salamanca szinte teljesen elnéptelenedett és így jelentéktelen településsé vált. A simancasi csata (939) után a keresztények újratelepítették a várost. Miután 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király elfoglalta Toledót, lakosai egy részét Salamancába telepítette át, majd 1102-ben Burgundiai Rajmund is vezetett egy különböző származású telepesek alkotta csoportot a városba.

1218-ban IX. Alfonz leóni király megalapította a Salamancai Egyetemet, amely az arab kultúra eredményeit közvetítette Európába. Az egyetemnek köszönhetően Salamanca Európa egyik legtekintélyesebb oktatási központjává vált. Az Egyetem hallgatója volt - többek között - Keresztes Szent János, Loyolai Szent Ignác, Cervantes, Calderón, Lope de Vega és Unamuno.

A város a középkor folyamán a 16. században élte fénykorát. Lakossága nagyjából 24 000 fő, ebből a diákok száma pedig körülbelül 6500 fő volt. Salamanca hanyatlása 1610-ben, a mórok kiűzésével kezdődött meg.

A 19. század folyamán az addig agrár jellegű város ismét fejlődésnek indult.

NevezetességeiSzerkesztés

  • A Római híd (Puente Romano)
  • Szent Jakab-templom (Iglesia Santiago)
  • Szent Ambrus-templom (Iglesia de San Ambrosio)
  • Régi Katedrális (Catedral Vieja)
  • Új Katedrális ((Catedral Nueva)
  • Egyetem (Universidad)
  • Tartományi Múzeum (Museo Provincial)
  • Az Alsó iskola (Las Escuealas Menores)
  • Anaya-palota (Palacio de Anaya)
  • A Hölgyek kolostora (Monasterio de Dueṅas)
  • Szent István-kolostor (Convento de San Esteban)
  • Calatrava-palota
  • Las Bernardas-templom
  • Kulcsár tornya (Torre del Clavero)
  • Salina- (vagy Fonseca-) palota
  • Kagylós ház (Casa de las Conchas)
  • Jezsuita szemináriumi templom (La Clerecia)
  • Főpapi Egyetem (Uinvesidad Pontifica)
  • Szent Benedek-templom (Iglesia de San Benito)
  • Szent Márton-templom (Iglesia de San Martin)
  • Városháza (Ayuntamiento)
  • Királyi palota (Pabellón Real)
  • Vásárcsarnok (Mercado)
  • Szent Juliánusz-templom (Iglesia de San Julián)
  • Széltorony (Torre del Aire)
  • Szentlélek-templom (Iglesia de Sancti Spiritus)
  • Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
  • Barbalosi Szent János-templom (Iglesia de San Juan de Barbalos)
  • Írek kollégiuma (Colegio de los Irlandeses)
  • Szent Kereszt-templom (Iglesia de la Vera Cruz)
  • Orsolya-nővérek kolostortemploma (Convento de las Ursulas)
  • A Holtak háza (Casa de las Muertes)
  • Monterrey-palota (Palacio de Monterrey)
  • Szeplőtlen Fogantatás-templom (La Purisima)

KépgalériaSzerkesztés

NépességSzerkesztés

A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:

 

JegyzetekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Salamanca témájú médiaállományokat.

ForrásokSzerkesztés