Salamanca (Spanyolország)
Salamanca város Nyugat-Spanyolországban, Kasztília és León autonóm közösségben. Salamanca tartomány székhelye. 192 000 főnyi lakosságával Kasztília és León második legnagyobb városa, a főváros, Valladolid (369 000 fő) után.
A településen világörökségi helyszín található |
Salamanca | |||
Salamanca | |||
| |||
Közigazgatás | |||
Ország | Spanyolország | ||
Autonóm közösség | Kasztília és León | ||
Tartomány | Salamanca | ||
Rang | spanyol község | ||
Székhely | Salamanca City | ||
Alapítás éve | i. e. 4. század | ||
Polgármester | Julián Lanzarote Sastre (PP) | ||
Irányítószám | 37001–37009 | ||
Körzethívószám | 923 | ||
Testvérvárosok | Lista | ||
Népesség | |||
Teljes népesség | 143 954 fő (2023)[1] | ||
Népsűrűség | 4034 fő/km² | ||
Földrajzi adatok | |||
Tszf. magasság | 802 m | ||
Terület | 38,6 km² | ||
Időzóna | CET, UTC+1 | ||
Elhelyezkedése | |||
é. sz. 40° 57′ 54″, ny. h. 5° 39′ 51″40.965000°N 5.664167°WKoordináták: é. sz. 40° 57′ 54″, ny. h. 5° 39′ 51″40.965000°N 5.664167°W | |||
Salamanca weboldala | |||
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamanca témájú médiaállományokat. | |||
Sablon • Wikidata • Segítség |
Salamanca talán a legfontosabb spanyol egyetemi város, főként a spanyol nyelv színvonalas oktatásáról híres.[2] Egyeteme, az 1218-ban alapított Salamancai Egyetem az ország legrégebbi felsőoktatási intézménye, Európában a negyedik. 30 000 hallgatója a város gazdasági és turisztikai motorja. A város a spanyol piac 16%-át adja, egyeteme miatt külföldi hallgatók ezreit vonzza.[3]
Óvárosa 1988-ban felkerült az UNESCO világörökségi listájára. 2002-ben Európa Kulturális Városa címet kapta meg.
2003 óta a húsvétot megelőző „salamancai szent hét” a nemzetközi turizmus középpontjába került.
Fekvése
szerkesztésSalamanca tíz út csomópontjában található. Nagyjából 200 km-re fekszik az ország fővárosától, Madridtól nyugatra, a portugál határtól pedig 80 km-re keletre, a Tormes folyó partján, a tenger szintje felett 829 m magasságban.
Éghajlata
szerkesztésA város éghajlata mérsékelt égövi száraz kontinentális éghajlat: a nyár forró, a tél rendkívül hideg. Köppen besorolása szerint a meleg nyarú mediterrán éghajlat keveredik a félsivatagi sztyeppék éghajlatával. Valódi nedves évszak gyakorlatilag nem létezik, a kevés csapadék eloszlása egyenetlen. Tavasztól kora őszig gyakoriak a hőhullámok, nem ritkán állandósul 40 °C feletti hőmérséklet. A hegyek és a nyílt ég miatt a telek rendkívül fagyosak, a hőmérséklet nem ritkán zuhan 20 fok közelébe. Havazás minden évben előfordul, a hó napokig vagy akár hetekig is megmarad.
Története
szerkesztésA város helyén először egy erődöt épített az i. e. 4. században egy kelta törzs. Az erőd egyike volt azoknak az állásoknak, amelyeket a kelták létesítettek a Duero folyó mentén. Az i. e. 3. században (i. e. 217-ben)[4] Hannibál pun hadvezér megostromolta, és el is foglalta a várost. Egy legenda szerint, a salamancaiak ellenállás nélkül adták át a várost a karthágóiaknak, de a nők, ruháik alatt fegyvereket hordtak, és ezekkel támadtak rá az ellenségre. A Karthágó bukása után Salamanca római kézbe került Helmantica néven, s rövidesen az egyik legfontosabb hispaniai kereskedelmi központtá lépett elő kedvező fekvése folytán. Rajta keresztül haladt át a Via de la Plata római út, amely összekötötte Emerita Augusta (Mérida) és Asturica Augusta (Astorga) városokat. Az itt épült 1. századi római híd is az út részét képezte.
A Római Birodalom bukása után a térség, így Salamanca is a keletről idevándorló alánok uralma alá került. Később a nyugati gótok (vizigótok) szállták meg a várost, amelyet a területükhöz csatoltak. Amikor a kereszténység ide is eljutott, Salamanca püspöki székhellyé lépett elő. A város püspökei az évek során a Toledóban tartott több zsinaton is részt vettek.
712-ben Salamanca is megadta magát a móroknak. Ezután a város térsége évekre a keresztény királyságok és a muszlimok harcterévé vált. A Leóni Királyság (később Kasztília és León) és a Córdobai Kalifátus háborúzásai következtében Salamanca szinte teljesen elnéptelenedett és így jelentéktelen településsé vált. A simancasi csata (939) után a keresztények újratelepítették a várost. Miután 1085-ben VI. Alfonz kasztíliai király elfoglalta Toledót, lakosai egy részét Salamancába telepítette át, majd 1102-ben Burgundiai Rajmund is vezetett egy különböző származású telepesek alkotta csoportot a városba.
1218-ban IX. Alfonz leóni király megalapította a Salamancai Egyetemet, amely az arab kultúra eredményeit közvetítette Európába. Az egyetemnek köszönhetően Salamanca Európa egyik legtekintélyesebb oktatási központjává vált. Az egyetem hallgatója volt – többek között – Keresztes Szent János, Loyolai Szent Ignác, Cervantes, Calderón, Lope de Vega és Unamuno.
A város a középkor folyamán a 16. században élte fénykorát. Lakossága nagyjából 24 000 fő, ebből a diákok száma pedig körülbelül 6500 fő volt. Salamanca hanyatlása 1610-ben, a mórok kiűzésével kezdődött meg.
A 19. század folyamán az addig agrár jellegű város ismét fejlődésnek indult.
Nevezetességei
szerkesztés- Római híd (Puente Romano)
- Szent Jakab-templom (Iglesia Santiago)
- Szent Ambrus-templom (Iglesia de San Ambrosio)
- Régi Katedrális (Catedral Vieja)
- Új Katedrális (Catedral Nueva)
- Egyetem (Universidad)
- Tartományi Múzeum (Museo Provincial)
- Az Alsó iskola (Las Escuealas Menores)
- Anaya-palota (Palacio de Anaya)
- A Hölgyek kolostora (Monasterio de Dueṅas)
- Szent István-kolostor (Convento de San Esteban)
- Calatrava-palota
- Las Bernardas-templom
- Kulcsár-torony (Torre del Clavero)
- Salina- (vagy Fonseca-) palota
- Kagylós ház (Casa de las Conchas)
- Jezsuita szemináriumi templom (La Clerecia)
- Főpapi Egyetem (Uinvesidad Pontifica)
- Szent Benedek-templom (Iglesia de San Benito)
- Szent Márton-templom (Iglesia de San Martin)
- Városháza (Ayuntamiento)
- Királyi palota (Pabellón Real)
- Vásárcsarnok (Mercado)
- Szent Juliánusz-templom (Iglesia de San Julián)
- Széltorony (Torre del Aire)
- Szentlélek-templom (Iglesia de Sancti Spiritus)
- Szent Márk-templom (Iglesia de San Marcos)
- Barbalosi Szent János-templom (Iglesia de San Juan de Barbalos)
- Írek kollégiuma (Colegio de los Irlandeses)
- Szent Kereszt-templom (Iglesia de la Vera Cruz)
- Orsolya-nővérek kolostortemploma (Convento de las Ursulas)
- A Holtak háza (Casa de las Muertes)
- Monterrey-palota (Palacio de Monterrey)
- Szeplőtlen Fogantatás-templom (La Purisima)
Képgaléria
szerkesztés-
Az Egyetem platereszk homlokzata
-
A Kagylós ház
-
A Monterrey-palota homlokzata
-
Az Orsolya-nővérek kolostortemplomának homlokzata
-
A Régi Katedrális részlete
-
Az Új Katedrális homlokzata
-
Jezsuita szemináriumi templom - Krisztust megfosztják ruháitól
-
A Szeplőtlen Fogantatás-templom éjjel
-
A Városháza
Népesség
szerkesztésA település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
Lakosok száma | 158 523 | 160 415 | 155 921 | 155 619 | 153 472 | 148 042 | 144 949 | 143 978 | 143 269 | 143 954 |
2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ http://www.espanolensalamanca.com A spanyol nyelv és Salamanca kapcsolata
- ↑ http://www.elmundo.es/elmundo/2008/07/02/castillayleon/1215017453.html
- ↑ Szentirmai József: Spanyolország. Panoráma. 440. old.
További információk
szerkesztésForrások
szerkesztés- Szentirmai József: Spanyolország. Panoráma. 440–447. old. ISBN 963 243 838 8
- Verzár István: Utazások Spanyolországban. Panoráma, 1984 ISBN 963 243 232 0