A Salamancai Egyetem (spanyolul: Universidad de Salamanca) spanyol felsőoktatási intézmény, amely Salamanca városában, Kasztília és León autonóm közösségben található. 1218-ban alapította IX. Alfonz leóni király. Ez a spanyol világ legrégebbi és a Föld egyik legrégebb óta folyamatosan működő egyeteme. Több mint 30 000 diákja van 50 különböző nemzetből.[1]

Salamancai Egyetem

Az egyetem Luis de León szobra felé néző homlokzata
Az egyetem Luis de León szobra felé néző homlokzata
Alapítva1218
HelySpanyolország, Salamanca
Típus
  • állami egyetem
  • nyílt hozzáférést biztosító kiadó
Tanulólétszám30 446
Tagság
  • Coimbra Group
  • Mediterranean Universities Union
  • Európai Egyetemek Szövetsége
  • European Campus of City‑Universities
  • Conference of Rectors of Spanish Universities
  • Spanish Association of University Presses
Elhelyezkedése
Salamancai Egyetem (Spanyolország)
Salamancai Egyetem
Salamancai Egyetem
Pozíció Spanyolország térképén
é. sz. 40° 57′ 41″, ny. h. 5° 40′ 00″40.961389°N 5.666667°WKoordináták: é. sz. 40° 57′ 41″, ny. h. 5° 40′ 00″40.961389°N 5.666667°W
Térkép
A Salamancai Egyetem weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamancai Egyetem témájú médiaállományokat.
Közelkép a Salamancai Egyetem platereszk stílusú homlokzatáról
Iskolaudvar kerengővel az egyetemen
A régi könyvtár
A Luis de León-előadóterem

Története

szerkesztés

Az egyetem alapítása előtt Salamancán egy székesegyházi iskola 1130-ban már működött. Az egyetemet studium generaleként IX. Alfonz leóni király alapította 1218-ban scholas Salamanticae néven, az egyetem tényleges létrehozása (vagy a meglévő iskola egyetemmé alakítása) 1218 augusztusa és a következő tél között történt.[2] Egy másik, X. Alfonz királytól származó, 1254. május 8-án kelt királyi oklevél megállapította az egyetem szervezetének és pénzügyi adományozásának szabályait, és első ízben hivatkozott rá ezen a néven.[3] IV. Sándor pápai bullája 1255-ben megerősítette X. Alfonz királyi oklevelét, és univerzális elismerésben részesítette az egyetem diplomáit.[4]

A latin Quod natura non dat, Salmantica non praestat (Amit a természet nem ad meg, Salamanca sem kölcsönzi) és a Multos et doctissimos Salmantica habet (Salamanca sok és nagyon járatos) történelmi kifejezések képet adnak az intézmény gyorsan megszerzett presztízséről.[5] 

II. Ferdinánd aragóniai király és I. Izabella kasztíliai királynő uralkodása alatt a spanyol kormányzat megújult. A spanyol inkvizícióval, a zsidók és muszlimok kiűzésével, valamint Granada meghódításával egyidőben az államapparátus bizonyos fokú professzionalizálódása következett be. Ez magában foglalta a „letradók”, azaz bürokraták és jogászok tömeges alkalmazását, akik „licenciadók” (egyetemi végzettségűek), különösen Salamancában és az újonnan alapított Alcalá Egyetemen végeztek. Ezek az emberek a különböző államtanácsokban dolgoztak, beleértve végül a Consejo de Indiast és a Casa de Contrataciont, a spanyol nagyváros két legmagasabb testületét a Spanyol Birodalomban.

Miközben Kolumbusz a királynál és a királynőnél azt próbálta elérni, hogy szerződést kössenek az Indiába vezető nyugati útvonal megkeresésére, ügyét a Salamancai Egyetem geográfusi tanácsa elé terjesztette. Míg a tudósok szkeptikusak voltak Kolumbusszal és utazási számításaival szemben, a Salamancai Egyetem mindig is megvédte a nyugatra húzódó ismeretlen területek (terra incognita) elméletét, és támogatta Kolumbusz utazását, abban a reményben, hogy új világrészeket fedezhetnek fel. A következő évszázadban az indiai gyarmatosítás erkölcsi jogosságat és törvényszerűségeit a Salamancai Iskola vitatta, az amerikai kontinens tudományának, földrajzának és térképészetének, miként a közgazdaságtan általános tantárgyai tanulmányozásának fejlődését, a filozófiát és a teológiát nemkülönben támogatta.

Oxfordhoz és Cambridge-hez hasonlóan Salamancának is számos főiskolája volt (Colegios Mayores). Ezeket jótékonysági intézményekként alapították, hogy a szegény tudósok részt vehessenek az egyetemen. A 18. századra zárt társaságokká váltak, amelyeket alapítóik családjai irányítottak, akik így uralták az egyetemet. Legtöbbjüket Napóleon csapatai pusztították el. A 19. században a spanyol kormány feloszlatta az egyetem kánonjogi és teológiai fakultását. Később, az 1940-es években a Salamancai Pápai Egyetem részeként újraalapították őket. 

Kapcsolódó ügyek

szerkesztés

A kar felújította a teológiai tanszéket, megalapozta a modernkori jogot, a nemzetközi jogot, a modern közgazdaságtudományt, és aktívan részt vett a tridenti zsinaton. Az iskola matematikusai a XIII. Gergely pápa megbízásából készült naptárreformot tanulmányozták, és a későbbiekben megvalósított megoldást javasolták. 1580-ra évente 6500 új diák érkezett Salamancába, a diplomások között szerepeltek a spanyol monarchia közigazgatásának állami tisztviselői is. Valószínűleg ebben az időszakban vették fel az első női egyetemistákat, Beatriz Galindo és Luisa de Medrano személyeben. Utóbbi valószínűleg az első nő volt, aki egyetemen tanított.[6]

Fekete mágia

szerkesztés

A közhiedelem szerint az egyetemet a varázslással hozták összefüggésbe. Egy bizonyos salamancai barlangot a fekete mágia iskolájának tartották. Spanyolul a Salamanca jelentése „barlang”, „gonosz leguán” és „kéztrükk”[7] és a salamanquesa, a fali gekkó spanyol neve is a „szalamandra” szóból származik, amely a spanyol hagyomány szerint mágikus tulajdonságokkal rendelkező hüllő.[8] A román folklórban az ördög a fekete mágia Scholomance nevű iskoláját vezeti.

A név a Salamanca és a Bölcs Salamon nevéből származik.[9] [10]

Napjainkban

szerkesztés

Salamanca egyetemi és posztgraduális hallgatókat vonz Spanyolországból és a világ minden tájáról; a többi régióból érkező hallgatók száma alapján ez a legmagasabb rangú egyetem Spanyolországban.[11] Ismert a nem anyanyelvűeknek szóló spanyol kurzusairól is, amelyek évente több mint kétezer külföldi diákot vonzanak.[12]

Napjainkban a Salamancai Egyetem a bölcsészettudományok tanulmányozásának fontos központja, és különösen a nyelvi, valamint a jogtudományi és közgazdasági tanulmányairól ismert. A tudományos kutatást az egyetemen és a hozzá kapcsolódó kutatóközpontokban végzik, mint például a Centro de Investigación del Cáncer [Rákkutató Központ],[13] Instituto de Neurociencias de Castilla y León vagy INCyL [Kasztíliai és León Idegtudományi Intézete] ], Centro de Láseres Pulsados Ultracortos Ultraintensos [Ultrashort Ultraintense Pulse Lasers Centre]. Ez egyike annak a két spanyol nyelvű egyetemnek a világon, amelyek egyetértési megállapodást kötöttek az ENSZ-szel, hogy nyelvi szakembereket képezzenek a szervezet számára.[14] A Cambridge-i Egyetemmel együttműködve a Salamancai Egyetem társalapítója volt az Európai Nyelvvizsgálók Szövetségének (ALTE) 1989-ben.

2018-ban az intézmény nyolcszázéves évfordulóját ünnepelte.[15]

Könyvtár

szerkesztés

Könyvtára mintegy 906 000 kötetet őriz.[16]

Nevezetes emberek

szerkesztés

Figyelemre méltó személyzet

szerkesztés
  • Juan de Galavís, a teológia professzora; később a Santo Domingó-i és a Bogotái főegyházmegye érseke
  • Francisco Elías de Tejada y Spínola, a jogfilozófia és a természetjog professzora
  • Enrique Gil Robles, a természetjog professzora
  • Paul Nuñez Coronel († 1534), a héber nyelv professzora
  • Miguel de Unamuno, író
  • Beatriz Galindo, († 1534), a latin nyelv és a retorika professzora
  • Luisa de Medrano († 1527) latin professzor. A salamancai középiskola, az IES Lucia de Medrano névadója.

Nevezetes tanulók

szerkesztés

További jelentős hallgatók és oktatók:

  1. Ven a la USAL: futuros estudiantes | Universidad de Salamanca. www.usal.es. (Hozzáférés: 2022. augusztus 1.)
  2. Álvarez Villar, Julián (1972).La Universidad de Salamanca: arte y tradiciones. 13. o.ISBN 847481751X.
  3. Álvarez Villar, Julián. La Universidad de Salamanca: arte y tradiciones, 15. o. (1972. szeptember 14.). ISBN 847481751X 
  4. Historia (spanish nyelven). University of Salamanca. (Hozzáférés: 2021. augusztus 14.)
  5. VIII Centenario de la Universidad de Salamanca – Reseña Histórica de la Universidad de Salamanca
  6. Montaño Montero, Luisa, «Humanistas en la Corte de Isabel la Católica, Luisa de Medrano, ¿Primera catedrática en una universidad europea?», en Cuadernos sobre Vico 27 (2013), 132. o.
  7. salamanca, Diccionario de la lengua española (spanyol nyelven). RAE-ASALE (2020. szeptember 14.). Hozzáférés ideje: 2021. november 14. 
  8. salamanquesa, Diccionario de la lengua española (spanyol nyelven). RAE-ASALE (2020. szeptember 14.). Hozzáférés ideje: 2021. november 14. 
  9. Gaster (1884). „Scholomonar, d. i. er Grabancijaš dijak nach der Voksüberlieferung er Rumänen” (német nyelven). Archiv für slavische Philologie VII, 288–289. o.  
  10. Oișteanu, Andrei. Cosmos Vs. Chaos: Myth and Magic in Romanian Traditional Culture : a Comparative Approach ford.: Mirela Adăscăliţei:. Romanian Cultural Foundation Publishing House, 221. o. (1999). ISBN 9-789-7357-7198-0 
  11. Archived copy. [2012. február 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2009. október 21.)
  12. La USAL inaugura los cursos de verano con 2.000 estudiantes extranjeros, elmundo.es.0
  13. Home. cicancer.org
  14. MoU Network. United Nations. [2020. december 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. december 28.)
  15. VIII Centenario de la Universidad de Salamanca – VIII Centenario de la Universidad de Salamanca
  16. Spain – Libraries and museums

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben az University of Salamanca című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
  • Manuel Fernández Álvarez, Luis E. Rodríguez San Pedro és Julián Álvarez Villar: Salamancai Egyetem, Ediciones Universidad de Salamanca, 1992 ISBN 84-7481-701-3ISBN 84-7481-701-3

További információk

szerkesztés
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamancai Egyetem témájú médiaállományokat.