Salamon temploma

A Salamon által építtetett templom az ókori zsidó építészet szimbólummá vált emléke. Építése az Ószövetség egyik legkiemelkedőbb eseménye, és a többi művészeti ágnak is fontos motívuma, a Frigyláda egykori őrzési helye.

Salamon temploma
Francois Vatable, reconstructie van de tempel van Salomo (detail).jpg
Település Jeruzsálem
Elhelyezkedése
Salamon temploma (Izrael)
Salamon temploma
Salamon temploma
Pozíció Izrael térképén
é. sz. 31° 46′ 40″, k. h. 35° 14′ 07″Koordináták: é. sz. 31° 46′ 40″, k. h. 35° 14′ 07″
A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon temploma témájú médiaállományokat.
Christiaan van Adrichem ábrázolása a templomról 1584-ből

Építése Salamon király uralkodásának 4. évében, azaz Krisztus előtt 967-ben kezdődött és hét évig tartott (1Királyok 6,1.37k), tehát Kr. e. 960-ban készült el. Kr. e. 587-ben Nebukadneccár elpusztíttatta (2Királyok 25, 8-17; 2Krónikák 36,18k). Így összesen 373 évig állt fönn.[1]

ÉpítéseSzerkesztés

Az építés előkészületei hatalmas méreteket öltöttek. Salamon munkásokat gyűjtött egész Izraelből; a munkások száma harmincezer embert tett ki, ezen kívül Salamon hatvanezer teherhordozója és nyolcvanezer kőfejtője is itt dolgozott. A király hatalmas kövek fejtését rendelte el, hogy faragott kockakövekből vessenek alapot. Így kezdett a türoszi Hirámmal a templom építéséhez Jeruzsálemben, amely Izrael fővárosa lett.

  • A feltüntetett számok történetekből származnak. Az ezen a területen dolgozó szakemberek kizártnak tartják, hogy ekkora embertömeg dolgozott volna a templomon.


A templom leírásaSzerkesztés

 
A templom rajza a Bibliai leírások alapján

Salamon király által az Úrnak építtetett templom 60 könyök hosszú, 20 könyök széles és 30 könyök magas volt (29 m hosszú, 9,5 m széles, 14,5 m magas[2]). Egyszerű formákból alkotott terekből állt, falai vastagok, cédrusfából készült falazat két részre osztotta, a szent helyre és a szentek szentjére. A templomhoz udvar, csarnok és számos melléképítmény is kapcsolódott. Közelében épültek Salamon palotái is.

BelsejeSzerkesztés

A templombelsőt teljes egészében fából készült burkolat fedte, hogy a falat alkotó köveket nem is lehetett látni. A padlózat ciprusból készült, a mennyezetet cédrusgerendák és deszkák alkották. A födém- és padlódeszkákat is kerubokkal, palmettákkal, virágfüzérekkel díszítették. Cédrusfából készült közfal osztotta két részre, a szent helyre és a szentek szentjére.

Szent helySzerkesztés

A szent hely volt a naponkénti bűnelrendezés helye. A bejárattól balra menóra állt, jobbra a kenyerek asztala. A szentek szentjétől kárpit is elválasztotta, ez előtt állt az illatáldozati oltár.

Szentek szentje (Devir)Szerkesztés

Itt őrizték a frigyládát (két kerub közt), ez volt az évenkénti egyszeri bűneltörlés helye. Ide a főpap egy évben egyszer bement, meghintette a frigyládát az oltáron bemutatott áldozat vérével, és elsuttogta Jahve nevét, melyet csak ezen alkalomkor, csak ő mondhatott ki.

Csarnok, oldalépítményekSzerkesztés

A templom előrészén nyílt, előtte két hatalmas, 18 sing magas ércoszlop állt, Jákín és Bóaz oszlopai (1Kir 7,15-22). A templomot déli, nyugati és északi felén kétemeletes oldalépítmények vették körül, ahol templomi kellékeket tartottak.

Az udvarokSzerkesztés

 
a templom tervrajza

Két udvara volt, a belső udvart papok udvarának nevezték, ezt alacsony kőfal vette körül. Itt állt középen az égőáldozati oltár, amelyre nyolc lépcső vezetett fel. Az oltár és a csarnok között némileg délre vízmedence is volt. A külső udvar volt a nép udvara, innen templomszolgálati lakások és tárházak nyíltak. Ez volt a gyülekezőhely, a nép számára a húst itt főzték ki.

A templom előtti oszlopcsarnok 20 könyök hosszú volt a templom szélességének irányában és 10 könyök széles előre. A szentélyt arra a célra jelölték ki, hogy oda helyezzék a frigyládát. A szentély kocka alakú belseje 20 könyök magas volt. Benn a szentélyben két kerub vadolajfából, 10 könyök magasak. A kerub egyik szárnya 5 könyöknyi volt, és 5 könyöknyi volt a másik szárnya is, így szárnyai egyik végétől a másikig 10 könyöknyit tett ki. Mindkét kerub egyforma nagy volt és egyforma alakú is, szárnyaik összeértek. (Királyok első könyve, 6,23) A Szentek Szentje tehát tökéletes kockalakot mutat; az akácfa oltár feltehetőleg 5 könyök hosszú, 5 könyök széles négyzet. (A Kivonulás könyve 27,1)

A Templomban főpap, papok és leviták teljesítettek szolgálatot. Ők irányították a kultuszt, ők mutatták be a nép nevében a mózesi törvény által előírt áldozatokat. A pogány szentélyekkel ellentétben itt nem volt szobor, mert az igazhitű zsidók viszolyogtak minden olyan próbálkozástól, mely az egy és igaz Isten ábrázolására irányult. Salamon halála után a hanyatlás időszaka következett.

SzimbolikájaSzerkesztés

A templom és a benne található tárgyak a kozmosz pontos szerkezetét hívatottak visszatükrözni. Philon szerint, az illatok oltára jelképezi a kegyelem gesztusát, dicsőítendő az egek Istenének tökéletes jóságát. A gyertyatartó hét ága a hét bolygót jelzi; az Asztal a bűnbocsánatot, amely a földi életben beteljesül. Az Asztalon tizenkét ostya szimbolizálja a hónapokat, ezek a felajánlás ostyái (az isteni arcok ostyái). A frigyláda a kerubok szárnya alatt található; a szellemit szimbolizálja. A templom alapkövének kozmikus ereje van; Béthel kövével azonosítják, ahonnan Jákob a nyitott eget láthatta. (Genezis, 35,9) Ez a kő világközpont, olyan pont, ahol a földi és égi találkozik. Ezékiel víziójában (40, 42) beszámol az új templom méreteiről.

A Templom elhelyezése a nyugatra néző bejárattal és a Főmester helyével, ami Kelet felé irányul, a katedrálisok mintájára maga is szimbólum. A Templom jelképezi a nyugatról keletre, vagyis a fény felé vezető utat. Szent, szimbolikus hely.

A Templom mennyezete a csillagos égboltot ábrázolja: az éjszakai eget ábrázolja annak számtalan, szabad szemmel is látható csillagával. Keleten, a Főmester helye mögött feltűnik a fénylő Delta: háromszög, középpontjában egy szemmel, az isteni szemmel.

A Templom felépítésével megnőtt Jeruzsálem vallási jelentősége. A város vallási téren is vitathatatlan központtá vált: Isten eljövendő királyságának szimbóluma lett. A környező népek vallási-kulturális elemeinek integrálása ebben az időben megnövekedett. Rengeteg jelképet, vallási gondolatot olvasztott magába a megindult templomi kultusz.

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Keresztyén Bibliai Lexikon II. kötet 583. o. Kálvin János Kiadó Budapest, 1995. Szerkesztette: dr. Bartha Tibor)
  2. A Művészettörténet vázlatokban c. könyv szerint

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Salamon temploma témájú médiaállományokat.