Salköveskút

magyarországi község Vas megyében

Salköveskút község Vas megyében, a Szombathelyi járásban. Salfa és Köveskút falvakat 1935-ben egyesítették.

Salköveskút
A római katolikus templom
A római katolikus templom
Salköveskút címere
Salköveskút címere
Közigazgatás
Ország Magyarország
RégióNyugat-Dunántúl
MegyeVas
JárásSzombathelyi
Jogállás község
Polgármester Tóth József (független)[1]
Irányítószám 9742
Körzethívószám 94
Népesség
Teljes népesség479 fő (2018. jan. 1.)[2] +/-
Népsűrűség35,76 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület13,2 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Salköveskút (Magyarország)
Salköveskút
Salköveskút
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 16° 41′ 42″Koordináták: é. sz. 47° 17′ 40″, k. h. 16° 41′ 42″
Salköveskút (Vas megye)
Salköveskút
Salköveskút
Pozíció Vas megye térképén
Salköveskút weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salköveskút témájú médiaállományokat.
Utcarészlet

FekvéseSzerkesztés

A Gyöngyös-sík északi részén, Szombathelytől 10 km-re északkeletre fekszik.

Vonattal elérhető a Sopron–Szombathely-vasútvonalon (Salköveskút–Vassurány megállóhely).

Nevének eredeteSzerkesztés

Neve a régi Saul személynév és a köveskút (kővel kirakott kút) szavak összetétele.

TörténeteSzerkesztés

Salfát 1489-ben Solfolua, Köveskutat 1263-ban Kueskut néven említik először. Köveskutat 1284-ben Terra nobilium Kueskuth, 1334-ben Keweskwth, 1456-ban Kweskwth, 1489-ben Keweskwth al. nom. Salfalwa alakban említik.[3]Salfa határában római épületnyomokat találtak. Temploma 1443-ban már állt, de később elpusztult. Köveskút területén egykor erődítmény állott, birtokosa a Szegedy család volt. 1549-ben 20 porta után adózott, birtokosai a Niczky és Bagody családok voltak. 1787-ben 37 házában összegen 336 lakos élt.

Vályi András szerint "KÖVESKÚT. Elegyes falu Vas Várm. földes Ura Szegedi Uraság, lakosai katolikusok, fekszik Salsának szomszédságában, és annak 449filiája, határja síkos, földgye termékeny, réttye elég, és jó; fája, legelője, erdeje vagyon, piatzozása Kőszögön, és Szombathelyen."[4]

Vas vármegye monográfiájában "Köveskut , magyar község, 58 házzal és 461 r. kath. lakossal. Postája és távírója Acsád. Csinos kath. temploma 1876-ban épült. Földesura a Szegedy -család volt; a birtok jelenleg a Szegedy-féle hitbizományhoz tartozik."[5]"Salfa, régi, nemesi magyar község 25 házzal és 182 r. kath. és ág. ev. vallású lakossal. Postája és távírója Acsád. A község a szombathely-soproni vasútvonal mentén fekszik. A salfai Szita -család ősi fészke, mely innen is nyerte prédikátumukat. Plébániája és temploma már 1443-ban fennállott. A község határában a rómaiak korából épületnyomok vannak. Földesurai a Szita – és Goszthonyi -családok voltak."[5]

1910-ben Salfának 164, Köveskútnak 509 lakosa volt. A két községet 1935-ben egyesítették.

KözéleteSzerkesztés

PolgármestereiSzerkesztés

  • 1990–1994: Tóth Róbert (független)[6]
  • 1994–1998: Tóth Róbert (független)[7]
  • 1998–2002: Tóth Róbert Pál (független)[8]
  • 2002–2006: Tóth Róbert (független)[9]
  • 2006–2010: Tóth József (független)[10]
  • 2010–2014: Tóth József (független)[11]
  • 2014–2019: Tóth József (független)[12]
  • 2019-től: Tóth József (független)[1]

NépességSzerkesztés

A település népességének változása:

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 83,1%-a magyarnak, 1,2% németnek, 0,6% bolgárnak, 0,2% szlovénnek mondta magát (16,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 65,2%, evangélikus 1,9%, református 2,1%, felekezet nélküli 4,1% (26,2% nem nyilatkozott).[13]

NevezetességeiSzerkesztés

Szent Mihálynak szentelt római katolikus temploma 1876-ban épült, barokk stílusú, benne 18. századi Madonna-szoborral.

Híres emberekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Salköveskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2019. október 13. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  2. Magyarország közigazgatási helynévkönyve, 2018. január 1. (magyar és angol nyelven). Központi Statisztikai Hivatal, 2018. szeptember 27.
  3. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában I.-IV. Budapest: MTA. 1890–1941.  
  4. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  5. a b Magyarország vármegyéi és városai Vas vármegye szerk. Borovszky Samu, Bp. 1898.
  6. Salköveskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (txt). Nemzeti Választási Iroda, 1990 (Hozzáférés: 2020. február 21.)
  7. Salköveskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1994. december 11. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  8. Salköveskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 1998. október 18. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  9. Salköveskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2002. október 20. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  10. Salköveskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2006. október 1. (Hozzáférés: 2020. március 14.)
  11. Salköveskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Országos Választási Iroda, 2010. október 3. (Hozzáférés: 2011. december 28.)
  12. Salköveskút települési választás eredményei (magyar nyelven) (html). Nemzeti Választási Iroda, 2014. október 12. (Hozzáférés: 2020. január 30.)
  13. Sakköveskút Helységnévtár

Külső hivatkozásokSzerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Salköveskút témájú médiaállományokat.