Salman Rushdie

indiai születésű brit író, 1947-

Sir Ahmed Salman Rushdie (Bombay, 1947. június 19. –) indiai származású brit író.

Salman Rushdie
2006 októberében
2006 októberében
Élete
Született 1947. június 19. (76 éves)
Bombay, Brit India
Nemzetiség brit
Szülei Anis Ahmed Rushdie
Házastársa
  • Marianne Wiggins (1988–1993)
  • Padma Lakshmi (2004–2007)
  • Elizabeth West (1997–2004, 3)
  • Clarissa Luard (1976–1987, 1)
  • Rachel Eliza Griffiths (2021. szeptember – )
Gyermekei
  • Zafar Rushdie
  • Milan Rushdie
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) mágikus realizmus
Első műve Grímusz (1975)
Fontosabb művei A sátáni versek (1989)
Kitüntetései
  • Francia Köztársaság Művészeti és Irodalmi Rendjének parancsnoka (1993. február 19.)
  • PEN Pinter Prize (2014)
  • James Tait Black-emlékdíj (1981)
  • Man Booker-díj (Midnight's Children, 1981)
  • James Joyce Awards (2008)
  • Kurt Tucholsky Prize (1992)
  • Gold Medal of the Círculo de Bellas Artes (2015)
  • Fellow of the Royal Society of Literature
  • Mythopoeic Awards (Hárún és a Mesék Tengere, 1992)
  • Costa Book Awards (Sátáni versek, 1988 Whitbread Awards, 1988)
  • Costa Book Awards (The Moor's Last Sigh, 1995 Whitbread Awards, 1995)
  • The British Book Awards (1996)
  • Common Wealth Award of Distinguished Service (2010)
  • St. Louis Literary Award (2009)
  • Crossword Book Award (Shalimar the Clown, 2005)
  • Hans Christian Andersen Literature Award (2014)
  • National Arts Awards (2009)
  • Golden PEN Award (2010)
  • Aristeion Prize (1996)
  • Norman Mailer Prize (2015)
  • Osztrák állami díj az európai irodalomért (1992)
  • Emperor Has No Clothes Award (2018)
  • Humanist of the Year (2019)
  • honorary doctor of the University of Tromsø
  • Honorary doctor of the University of Liège (1999. szeptember 24.)
  • American Academy of Arts and Sciences tiszteleti tagja (2022)
  • Carl Sandburg Literary Award (2009)
  • Companion of Honour (2022. június 2.)
  • Order of the Companions of Honour
  • Knight Bachelor
  • Művészetek és Irodalom Érdemrendje
Salman Rushdie weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salman Rushdie témájú médiaállományokat.

Családi háttere és ifjúkora szerkesztés

Indiában, Bombayben született, egy sikeres muszlim üzletember fiaként. Tanulmányait szülővárosában, majd az angliai Rugbyban és Cambridge-ben, a King’s College-ban végezte, ahol történelemből szerzett diplomát 1968-ban. Tanulmányainak elvégzése után családjával Pakisztánban élt, majd visszatért Angliába és egy reklámügynökség szövegírójaként dolgozott.[1][2]

Magánélete szerkesztés

Rushdie ötször nősült. Először Clarissa Luard irodalmi ügynökkel 1976–1987. Később Marianne Wiggins íróval és Elizabeth West könyvszerkesztővel. Két fia született 1979-ben és 1997-ben. 2004 és 2007 között Padma Lakshmi televíziós műsorvezető és divatmodell házastársa volt. 2021-ben feleségül vette Rachel Eliza Griffiths amerikai költőt és regényírót.

New Yorkban él, ahol gyakran vesz részt nyilvános eseményeken és aktív a közösségi médiákban, beleértve a Twittert is.

Munkássága szerkesztés

Első művei szerkesztés

Írói karrierje az 1975-ben kiadott Grímusz című regénnyel kezdődött. Következő regénye, az 1981-ben megjelent Az éjfél gyermekei nemzetközi ismertséget szerzett Rushdie-nak, és számos elismerés mellett elnyerte a Man Booker-díjat, sőt 1993-ban a legjobbnak választották a díj első 25 évének nyertesei közül. 1983-ban egy rövid regénye, a Szégyen jelent meg, melyben a pakisztáni politikai zűrzavart ábrázolja. A könyv elnyerte a Prix du Meilleur Livre Etranger díjat.[1][2]

A sátáni versek körüli vita szerkesztés

A sátáni versek című regényét 1988 nyarán adták ki, és azonnal felháborodást váltott ki az iszlám világban Mohamed próféta „tiszteletlen” ábrázolása miatt. Nagy-britanniai muszlim vezetők istenkáromlónak nevezték a könyvet, majd Indiában és Pakisztánban a könyv elleni tüntetések törtek ki.[1][2]

1989. február 14-én Homeini ajatollah, Irán vezetője fatvával kiközösítést hirdetett Rushdie ellen istenkáromlás miatt. Ezenkívül Homeini „hitehagyottnak” bélyegezte Rushdiet, mivel a regényéből azt szűrte le, hogy nem hisz többé az iszlám vallásban. Homeini minden hívő muszlimot felszólított Rushdie kivégzésére és emellett a regény kiadóinak kivégzésére is. Február 24-én hárommillió dollár vérdíjat tűzött ki[forrás?] az akkor már britek által finanszírozott rejtekhelyen élő író fejére.[1][2]

A berkeley-i Kaliforniai Egyetem könyvesboltjait, amelyek a regényt árulták, bombatámadás érte.[3] A muszlim közösségek világszerte nagygyűléseket tartottak és könyveket égettek. Rushdie japán fordítóját, Igarasi Hitosit Tokióban halálra késelték, olasz fordítóját, Ettore Capriolot megverték és megszúrták Milánóban.[4] A norvég kiadó, William Nygaard súlyosan megsebesült, amikor oslói háza előtt meglőtték.[5] A törökországi Sivas egyik hoteljét felgyújtották, mert a török fordító, Aziz Nesin épp ott szállt meg. A támadásban 37 személy lelte halálát.[6]

Az ügy nyomán híres emberek léptek fel az iszlám védelmében, akik nem akarták elítélni a fatva hagyományát. Yusuf Islam (Cat Stevens) például 1989-ben egy brit tévéműsorban kifejtette, hogy ő nincs a halálbüntetés ellen. Azt mondta, hogy ahelyett, hogy a tüntetéseken az író képét égetik el, jobb lenne, ha ez ténylegesen megtörténne; és hogy szívesen felhívná Homeini ajatollahot, hogy elmondja neki, pontosan hol ez az ember.[7] (Később némileg visszakozott, mert a közönség kedvezőtlenül fogadta a nyilatkozatot, és lemezeladásai erősen visszaestek.)

2022-es gyilkossági kísérlet szerkesztés

2022. augusztus 12-én Rushdie egy amerikai irodalmi fesztiválon vett részt New York államban, a Chautauqua Intézetben, amikor egy bizonyos Hadi Matar nevű[8] férfi késsel megtámadta, és legalább tízszer-tizenötször megszúrta. Az írót mentőhelikopter vitte kórházba, a merénylőt pedig még a helyszínen elfogták. A támadás oka egyelőre még nem pontosan ismert.[9]

Az írót lélegeztetőgépen tartották, aki a szúrások következtében máj-, ideg- és szemsérüléseket is szenvedett. Súlyos sérülései ellenére orvosai szerint jó esélyei vannak Rushdie-nak a felépülésre.[10] Az író állapota két nappal a támadás után már olyannyira javult, hogy levették a lélegeztetőgépről és már képes volt beszélni is.[8]

A támadó, Matar ellen (aki Rushdie beszélgetőpartnerét is megszúrta) gyilkossági kísérletért emeltek vádat, viszont a férfi ártatlannak vallja magát.[8] Az első vizsgálatok szerint Matar a síita iráni szélsőségesek szimpatizánsa, ami akár motivációja is lehetett a merényletnek.[8]

Ügynöke, Andrew Wylie az El País angol nyelvű kiadásának október 22-i interjújában azt közölte, hogy Rushdie a merénylet következtében elvesztette a fél szemét, és a karjában átvágott idegek miatt az egyik kezét sem tudja használni.[11][12]

Művei szerkesztés

Eredeti cím Magyar nyelven
Grimus 1975 Grímusz; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2002 (Ulpius klasszikusok)
Midnight's Children 1980 Az éjfél gyermekei; ford. Falvay Mihály, utószó Barkóczi András; Európa, Bp., 1987
Shame 1983 Szégyen; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1989
The Jaguar Smile: A Nicaraguan Journey 1987
The Satanic Verses 1989 Sátáni versek; Konzorcium, Bp., 2004
A sátáni versek; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2014
Haroun and the Sea of Stories 1990 Hárún és a mesék tengere; ford. Falvay Mihály; Európa, Bp., 1992
Imaginary Homelands: Essays and Criticism 1981–1991 1992
East, West 1994 Kelet, Nyugat; ford. Falvay Mihály, Greskovits Endre; Európa, Bp., 1996
The Moor's Last Sigh 1995 A mór utolsó sóhaja; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1997
The Ground Beneath Her Feet 1999 Talpa alatt a föld; ford. Greskovits Endre; Európa, Bp., 1999
Fury 2001 Fúriadüh; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2003 (Ulpius klasszikusok)
Step Across This Line: Collected Nonfiction 1992–2002 2002
The East is Blue 2004
Shalimar the Clown 2005 Sálímár bohóc; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2007
The Enchantress of Florence 2008 A firenzei varázslónő; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2008
Luka and the Fire of Life 2010 Luka és az élet tüze; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2013
Joseph Anton 2012 Joseph Anton. Memoár; ford. Greskovits Endre; Ulpius-ház, Bp., 2012
Two Years Eight Months and Twenty-Eight Nights 2015 Két év, nyolc hónap, huszonnyolc éjszaka; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2015
The Golden House 2017 A Golden-ház; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2018
Quichotte 2019 Quichotte; ford. Greskovits Endre; Helikon, Bp., 2020
Victory City 2023

Filmek szerkesztés

  • 2007 – Then She Found Me (Amikor minden változik): színész
  • 2001 – Bridget Jones naplója: vendégszereplő
  • 1992 – Peter's Friends (Szilveszteri durranások): archív felvételen

Jegyzetek szerkesztés

Források szerkesztés

További információk szerkesztés