Wikipédia

Salzburg (tartomány)

Ausztria szövetségi tartománya
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. március 2. Sablon- vagy fájlváltoztatások várnak ellenőrzésre.
Hasonló cikkcímek és megnevezések: Salzburg (egyértelműsítő lap).

Salzburg (németül Salzburger Land, hivatalosan Bundesland Salzburg) Ausztria egyik szövetségi tartománya. 7154,56 km2-es területével szomszédunk 6. legnagyobb tartománya, ezzel Ausztria teljes területének mintegy 8,52%-át adja. Illetve közel 562 ezer fős lakosságával pedig a 6. legnépesebb tartomány, ezzel Ausztria népességének 6,23%-ával rendelkezik, népsűrűsége bőven az országos átlag alatt van.

Salzburg
Tipikus alpesi táj Sankt Koloman térségében
Tipikus alpesi táj Sankt Koloman térségében
Salzburg címere
Salzburg címere		 Salzburg zászlaja
Salzburg zászlaja
Közigazgatás
Ország Ausztria
SzékhelySalzburg
Legnagyobb városSalzburg
KormányzóWilfried Haslauer junior (ÖVP)
ISO 3166-2AT-5
Népesség
Teljes népesség558 410 fő (2020. jan. 1.)[1]
Rangsorban7.
Népsűrűség72 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság827 m
Legmagasabb pontGroßvenediger, 3674 m
Terület7154,56 km²
Rangsorban6.
IdőzónaCET, UTC+1
Járásai
Elhelyezkedése
Salzburg weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Salzburg témájú médiaállományokat.

Nyugatról Tirol és Németország, északról Felső-Ausztria, keletről Stájerország, míg délről Karintia és Kelet-Tirol határolja. Székhelye "Mozart városaként" , illetve "az Alpok Romájaként" is nevezett Salzburg, amely híres lenyűgöző barokk óvárosáról, amely az UNESCO Világörökség része, valamint Wolfgang Amadeus Mozart szülővárosaként ismert. Emellett a Hohensalzburg vára és a híres Salzburgi Ünnepi Játékok is világszerte vonzzák a látogatókat. De nevezetesebb települései közé tartozik Zell am See festői tóparti város, népszerű sí- és nyári üdülőhely, Bad Gastein a híres gyógyfürdőváros a Hohe Tauern hegységben, Hallein amely történelmi sóbányáiról ismert város a Salzach folyó mentén, illetve Sankt Johann im Pongau amely fontos turisztikai központ, különösen a téli sportok szerelmesei számára.

Ausztria nyugati részén helyezkedik el, és változatos földrajzi adottságokkal rendelkezik. Területének nagy részét az Alpok hegyvonulatai borítják, köztük a Hohe Tauern és a Tennengebirge. Itt található Ausztria legmagasabb hegye, a Großglockner (3798 m) is. A Salzach a tartomány fő vízfolyása, amely észak felé halad, és több völgyet is kialakított. A régióban számos tó található, például a Zeller See, amelyek népszerűek a turisták körében. Salzburg tartomány éghajlata alpesi jellegű, hűvös telekkel és csapadékos nyarakkal.

Története szorosan összefonódik a sóbányászattal, amely már a kelta időkben is jelentős volt, különösen Hallein térségében. A római korban Iuvavum néven fontos városként működött. A középkorban Salzburg érseki fejedelemséggé vált, és évszázadokon át független egyházi államként létezett. A 17-18. században a barokk kultúra virágzott, ekkor épültek a város ikonikus épületei. 1803-ban a fejedelemséget szekularizálták, majd 1816-ban végleg Ausztria részévé vált. A 20. században Salzburg stratégiai szerepet játszott a második világháború alatt, később pedig a turizmus egyik központjává fejlődött, különösen a Salzburgi Ünnepi Játékok és a téli sportok révén.

Nevének eredete

szerkesztés

A tartomány nevét székhelye után kapta, a német "Salzburg" szóból származik, amely szó szerint "sóvárat" jelent. Ez a név először 755-ben jelent meg írásos formában. A név eredete a Salzach folyón szállított sóra utal, amely fontos kereskedelmi árucikk volt a középkorban. A "burg" utótag pedig erődítményt vagy várat jelent, utalva a város védelmi létesítményeire. A sókereskedelem jelentős szerepet játszott a régió gazdasági fejlődésében, és a név ezt a történelmi jelentőséget tükrözi.

 
Hohenwerfen vára
 
Lofer

Földrajza

szerkesztés

Salzburg tartomány Ausztria szívében, a Keleti-Alpok északi oldalán található. Közvetlen szomszédai: Felső-Ausztria, Stájerország, Karintia, Tirol valamint a Németországhoz tartozó Bajorország. Területe 7154 km², legmagasabb pontja a 3674 m magas Großvenediger. Domborzata főként magas hegyvonulatokból és a folyók, gleccserek vájta völgyekből áll. Salzburg és környéke (Flachgau) az Alpok északi alacsonyabb dombjain terül el, melynek átlagos magassága 500 méter alatt van.

2000 méternél magasabb hegységei: Magas-Tauern, Alacsony-Tauern, Tennengebirge, Dachstein, Hochkönig, Steinernes Meer, Leoganger Steinberge, Loferer Steinberge és a Kitzbüheli-Alpok. Legfontosabb folyója a Salzach. Mellékfolyói: a Saalach és a Gasteiner Ache. Salzburg tartományban ered az Enns is. Hegyei között 185 kisebb-nagyobb tó húzódik.

Fontosabb tavai

szerkesztés

Története

szerkesztés

Az őskőkorszak óta lakott terület. A Vigaunban talált régészeti leletek alapján Salzburg környéke 40 000 esztendős múltra tekint vissza. Ekkor ért véget a jégkorszak, mely lehetővé tette a letelepedést. Az újkőkorszak újabb klimatikus változásai eredményeként az egész környék lakott területté válhatott. Ebben az időben kezdődött meg a sókitermelés.

Az i. e. 5. században a kelták telepedtek le a vidéken. Tőlük származik a város legrégibb neve: Iuvavum. A rómaiak alatt Iuvavum Noricum Ripense provincia egyik közigazgatási egysége volt. Az i. sz. 6. századtól a Bajor Hercegséghez tartozott. Salzburgi Szent Rupert adta a település Salzburg nevét a környék sóbányáiról. Szent Bonifác 739-ben püspökséget alapított Salzburgban, amelyet 798-ban érsekséggé emeltek.

Salzburg függetlensége az 1275-ös esztendővel kezdődött, amikor a bajor herceg elismerte a terület határait. 1328-ban vált – a Német-római Birodalmon belül – véglegesen önálló állammá.

A 16. században nem csak a sóbányászatnak, hanem az aranybányászatnak is jelentős szerepe volt. A Gasteinertal bányái Közép-Európa legnagyobb aranymennyiségét termelték ki. 1731/32-ben 20 000 salzburgi protestánst űzött el Leopold Anton von Firmian gróf.

1803-ban az ország a toszkánai III. Ferdinánd, 1805-ben pedig Berchtesgadennel együtt a Habsburgok kezére került. 1810-ben Bajorországhoz, az 1816-os bécsi kongresszust követően ismét az Habsburg Birodalomhoz csatolták. 1918-ban az Osztrák Köztársaság szövetségi tartománya lett.Mivel Ausztria az anschluss áldozatává vált ezért Salzburg tartományt is beolvasztották Németországba és így ez a tartomány is Ostmark része lett. A háború vége felé Német kézen volt még a fegyverletétel után is.1945 után a szövetségesek“ feldarabolták” Ausztria tartományait így Salzburg tartomány amerikai övezetben volt 10 évig amíg egy orosz amerikai tanácskozás után Ausztriát semleges államként jelentették be így Ausztria a saját Útját járja mind a mai napig.

Közlekedése

szerkesztés

Salzburg tartomány fontos csomópont Ausztrián és Közép-Európán belül egyaránt. Kedvező fekvése révén nemzetközi autóutak és vasúti fővonalak haladnak át területén.

Közút

szerkesztés

Salzburgot átszeli a Bécsből Münchenbe tartó A1-es autópálya, valamint innen indul Villach és Szlovénia irányába az A10-es Tauernautobahn. A legtöbb település kiváló minőségű autóúton érhető el.

A Großglockner felé vezető hegyi úton külön útdíjat kell fizetni. Szintén fizetni kell a Karintiába vezető valamennyi úton, a Felbertauern és az A10-es autópálya Tauerntunnel alagútjában. Böcksteinnél vasúton szállítják át az autókat a Magas-Tauern hegyláncai alatt a karintiai Mallnitzba.

Főutak:

Vasút

szerkesztés

A domborzati viszonyok meglehetősen megnehezítették a vasútépítést a tartományban, ezért a vonalak száma nem jelentős. Közvetlen IC-vonatok közlekednek Salzburgból Bad Gastein-en át Villachba és Radstadt-on át Grazba. A Bécsből Innsbruck felé tartó InterCity-k csak Salzburgot érintik, majd ezután elhagyják Ausztria területét és csak Kufstein-nél lépnek vissza. Salzburg város környékén az ÖBB ütemes elővárosi közlekedést rendszeresített. A 220-as és 250-es vonalon a személyvonatok helyett jelenleg autóbuszok közlekednek.

Vasútvonalak:

Autóbusz

szerkesztés

A tartomány legtöbb településén az autóbusz az egyetlen tömegközlekedési eszköz. A járműveket általában az ÖBB-Postbus üzemelteti.

Repülő

szerkesztés

Salzburg nemzetközi repülőtérrel is rendelkezik. A Wolfgang Amadeus Mozart nevét viselő maxglani repülőtérről Bécsbe, Németországba, az Egyesült Királyságba és a Kanári-szigetekre indulnak járatok.

 
A Krimmli vízesés Ausztria legnagyobb zuhataga

Közigazgatása

szerkesztés

Salzburg tartományban összesen 119 lakott település található, melyből 10 darab városi rangot visel.

 
A Hochkönig

Városok

szerkesztés

Turizmus

szerkesztés
 
A salzburgi óváros
 
Az alpendorfi síterep a Sportwelt Amadé síparadicsomban, háttérben a Hochkönig

A tartomány kimeríthetetlen programlehetőségekkel várja az idelátogató turistákat. Számos kiváló sítereppel rendelkezik. Bad Gastein és Bad Hofgastein gyógyfürdői világhírűek. Sóbányái évszázados múltra tekintenek vissza. A Werfen fölötti meredek hegyoldalban rejtőzik az Eisriesenwelt, Európa legnagyobb jégbarlangja. Kiemelt látnivaló a Krimmli vízesés és a Sankt Johann im Pongauban található Liechtensteinklamm. A Sigmund-Thun-szurdok ismert kirándulóhely.

Csodálatos hegységeiben (Magas-Tauern, Tennengebirge, Hochkönig, Loferer Steinberge) az igazi érintetlen alpesi természet várja a hegyek szerelmeseit.

Turisztikai adatok

szerkesztés
  • Turisztikai régió: 21 db
  • Vendégágyak száma: 192 000 db
  • Túraútvonalak: 7200 km
  • Bauernhof: 1800
  • Nemzeti park: 1 db
  • Jelzett kerékpárút: 2000 km
  • Mountainbike-útvonal: 3000 km
  • Golfpálya: 13 db
  • Sípályák hossza: 1700 km
  • Sífutópályák hossza: 2220 km
  • Kivilágított sípályák: 14 db
  • Téli túraútvonalak hossza: 2,500 km

Síterepek

szerkesztés

Politika

szerkesztés

Mint minden osztrák szövetségi tartomány Salzburg is rendelkezik önálló parlamenttel (Salzburger Landtag), kormánnyal és kormányzóval (Landeshauptmann/frau). A második világháború befejezését követően valamennyi kormányzó az Osztrák Néppárt (ÖVP) soraiból került ki. 2004-ben első alkalommal választottak Gabriele Burgstaller személyében szocialista (SPÖ) elöljárót, de 2013-ban a salzburgi spekulációs botrány után ismét az ÖVP jelöltjét ifj. Wilfried Haslauer választották tartományfőnöknek, majd 2018-ban újraválasztották. Haslauer édesapja id. Wilfried Haslauer maga is Salzburg tartományfőnöke volt 1977-1989. között. A tartományt jelenleg a Néppárt a Zöldekkel (die Grünen) és a liberális NEOS-al alkotott koalíciója kormányozza.

Tartományi ünnepek

szerkesztés
  • Szent Rupert (Hl. Rupert), a tartomány védőszentje - szeptember 24.
 
A Magas-Tauern látképe a Großvenediger-csoporttal

Jegyzetek

szerkesztés

Külső hivatkozások

szerkesztés
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Salzburg_(tartomány)&oldid=27939706”