Santa Cruz de Tenerife
Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány székhelye és Las Palmas de Gran Canaria mellett a Kanári-szigetek második fővárosa. Lakossága több mint 220 000 fő (2010), és a környező településekkel a Kanári-szigetek második legnagyobb településkörzetét alkotja mintegy 423 000 lakossal. Kikötője a Kanári-szigetek legforgalmasabb személy-, és legjelentősebb halászkikötője.
| Santa Cruz de Tenerife | |||
 | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Spanyolország | ||
| Autonóm közösség | Kanári-szigetek | ||
| Tartomány | Santa Cruz de Tenerife | ||
| Rang | spanyol község | ||
| Székhely | Santa Cruz de Tenerife | ||
| Alapítás éve | 1494. május 3. | ||
| Polgármester | Miguel Zerolo Aguilar | ||
| Irányítószám | 38001-38010 | ||
| Körzethívószám | +34 922 | ||
| Testvérvárosok | Lista
| ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | 209 395 fő (2023)[1] | ||
| Népsűrűség | 4,947 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 4 m | ||
| Terület | 150,56 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 28° 28′, ny. h. 16° 15′28.466667°N 16.250000°WKoordináták: é. sz. 28° 28′, ny. h. 16° 15′28.466667°N 16.250000°W | |||
| Santa Cruz de Tenerife weboldala | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Santa Cruz de Tenerife témájú médiaállományokat. | |||
| Sablon • Wikidata • Segítség | |||
Fekvése
szerkesztés
A város Tenerife sziget északkeleti, tengerparti részén fekszik. Szomszédai La Laguna és El Rosario községek.
A Santa Cruz által felügyelt terület kiterjed a ritkán lakott Anaga-hegység keleti felére is.
Története
szerkesztésSanta Cruz de Tenerife mai területe a guancsok idején az Anagai Királysághoz tartozott A tordesillasi szerződésben Spanyolország és Portugália VI. Sándor pápa közvetítésével felosztotta a világot, és a Kanári-szigetek Spanyolországhoz kerültek. A tulajdonjog érvényesítéséhez ezt az utolsó szigetet is el kellett foglalni. Amikor partra szálltak azon a részen, ahol ma a Plaza España és a Plaza Candelaria található, Alonso Fernández de Lugo 1494-ben egy fakeresztet állított fel, majd itt épült az Añazo erőd. A La Matanza de Acentejo mellett elvesztett csata után a csapat maradéka innen menekült el hajóval. 1495-ben egy újabb csapat szállt partra Don Alonso Fernandez de Lugo vezetésével ugyanitt, és immár elfoglalta a szigetet.
1723-ban a Kanári-szigetek régió főkapitánya La Lagunából Santa Cruzba tette át székhelyét.
A kereskedelem a 17. század végére virágzott fel, miután Santa Cruz (1778-ban) a Kanári-szigetek egyetlen városaként megkapta a királyi jogot a kereskedésre Amerikával. A kikötő első mólóit 1755-ben építették.
A britek, akik stratégiai fontosságúnak tartották a kikötőt, 1657 és 1799 között próbálták sikertelenül katonai erővel bevenni Santa Cruzt. A legjelentősebb támadást 1797 júliusában vezette Nelson admirális. Bowen ellentengernagy 1200 emberrel szállt partra Santa Cruztól délre, de csak egy napig tudta tartani magát a spanyol védőkkel szemben, majd fogságba esett. A kikötői erődből érkező golyózáporban veszítette el a jobb karját Nelson. (Az „El Tigre“ nevű hajót, amely a britek zászlóshajójára tüzet nyitott, a mai napig megőrizték a katonai múzeumban.) Az erőd parancsnoka, Antonio Guitérrez meg nem támadási szerződést kötött Nelsonnal, ami után a brit katonákat szabadon engedték.
Spanyolország tartományokra felosztásánál 1833-ban Santa Cruz de Tenerife az azonos nevű tartomány, azaz Kanári-szigetek fővárosa lett.
Francisco Bahamonde Franco, aki a demokratikus kormány elleni puccs és az abból kibontakozott spanyol polgárháború főszereplőinek egyike volt, 1936-ban a Kanári-szigetek katonai kormányzója volt Santa Cruzban.
1982 óta Santa Cruz Las Palmas de Gran Canaria mellett a Kanári-szigetek autonóm spanyol tartomány fővárosa. A két kormányzati székhely négyévente váltja egymást. Az autonóm spanyol tartomány parlamentjének állandó székhelye Santa Cruz de Tenerife.
Népesség
szerkesztés.PNG)
A népesség alakulása:
| Év | Lakosság | Népsűrűség |
|---|---|---|
| 1991 | 200 172 | 1 329,5 Fő/km² |
| 1996 | 203 787 | 1 353,5 Fő/km² |
| 2001 | 188 477 | 1 252,3 Fő/km² |
| 2002 | 217 414 | 1 444,6 Fő/km² |
| 2003 | 220 022 | 1 461,4 Fő/km² |
| 2004 | 219 466 | 1 457,3 Fő/km² |
| 2005 | 221 567 | 1 472,2 Fő/km² |
| 2006 | 223 148 | 1 482,1 Fő/km² |
| 2007 | 220 902 | 1 467,2 Fő/km² |
| 2008 | 221 956 | 1 474,2 Fő/km² |
| 2010 | 222 643 | 1 478,8 Fő/km² |
A település lakosságának változását az alábbi diagram mutatja:
| Lakosok száma | 214 153 | 219 446 | 220 902 | 222 417 | 222 271 | 205 279 | 203 585 | 204 856 | 208 563 | 209 395 |
| 2001 | 2004 | 2007 | 2009 | 2011 | 2014 | 2016 | 2018 | 2021 | 2023 |
Városrészei
szerkesztés
| Dt. 1: Anaga Dt. 2: Centro Dt. 3: Salud | Dt. 4: Ofra Dt. 5: Suroeste |
Gazdasági élete
szerkesztésA város tengeri kikötő és a közeli Las Teresitas strandnak köszönhetően népszerű üdülőhely (a strandra a Szaharából hozták a homokot), csodás kilátással és enyhe, szubtrópusi időjárással. Világhírű Santa Cruz de Tenerife karneválja, amely a Rio de Janeiro-i után a világ második legnagyobb karneválja.
A karneválszezonon kívül a város számos mozit, piacot és galériát kínál a kikapcsolódáshoz. A turizmus szerepe azonban sokkal csekélyebb, mint a sziget északi oldalán fekvő Puerto de la Cruzban.
A kikötő a szigetcsoport többféle nyersanyagát exportálja. Santa Cruz körzetében sokféle ipar telepedett meg, közöttük a textil- és halfeldolgozó ipar, valamint néhány kőolajfinomító.
Közlekedése
szerkesztésSzomszédos települések: dél-délkeletre El Rosario, nyugat-északnyugatra San Cristóbal de La Laguna.
Santa Cruztól északra San Cristóbal de La Laguna mellett található a Los Rodeos észak-tenerifei repülőtér. Kikötője fontos szerepet tölt be a gazdasági életben, ezen keresztül zajlik a sziget kőolaj- és egyéb nyersanyagellátása. Közvetlen kompjáratok indulnak a többi szigetre, de a dél-spanyolországi Huelva és Cádiz is elérhető komppal. A városból indul a TF-1 déli és a TF-5 északi autópálya. A La Laguna-ba közlekedő villamosjáratot 2007. június 2-án helyezték üzembe.
Látnivalók
szerkesztés- Kelet-nyugati irányban húzódik végig a városon a kedvelt sétálóutca, a „Rambla de Santa Cruz” (korábbi és ismertebb nevén Rambla del General Franco.[2] Hatalmas fáival, ülőalkalmatosságaival, kávézóival és üzleteivel a Rambla mind a helyiek, mind a turisták kedvence.
- A város szívében a Rambla mellett található Santa Cruz bikaviadal-arénája. Mivel a Kanári-szigetek parlamentje már évekkel ezelőtt betiltotta a bikaviadalokat, az arénát ma elsősorban koncertekre és egyéb előadásokra használják.
- A város leglátogatottabb bevásárlóutcája a Calle Castillo. Ez a Plaza Weyler-től vezet a kikötő melletti Plaza de España-ig és a mellékutcáival együtt a jól ismert nemzetközi márkák mellett számos helyi üzletet és kávézót kínál.
- Az Iglesia de Nuestra Señora de la Concepción templom tornyát tartják a főváros jelképének. Az 1653-ban egy 1502-ben leégett kápolna helyén emelt templom kilátóhely volt: innen figyelmeztették a lakókat az idegen hajókra vagy a lehetséges kalóztámadásokra.
- A Plaza del Principe és a Calle Adelantado sarkán található vörös épület a város egyik dohánygyára volt. Ma már csak néhány ember sodorja ott a szivarokat (Puros).
- A 2003-ban megnyitott Auditorio de Tenerife a Santiago Calatrava építész által tervezett kongresszusi és koncertközpont.
- A Museo de la Naturaleza y el Hombre (Természeti és antropológiai múzeum). Jelentős tárgyi emlékek a guancs kultúrából és általános régészeti leletek.
- A fővárostól kb. 7 kilométerre található San Andrés egykori halászfalu. A falu 3500 lakója elsősorban a mesterségesen kiépített Las Teresitas strand látogatóiból él. Itt a San Andrés kastély a spanyol nemzeti emlékmű.
- San Cristóbal-vár
- San Juan Bautista-vár
Képek
szerkesztés-
A Las Teresitas strand -
A kongresszusi és koncertközpont (Auditorio de Tenerife) -
A város jelképe, a templom tornya -
Femme Bouteille - Joan Miró alkotása -
A város híres szülöttei
szerkesztés
- Pedro Mario Álvarez (1982) labdarúgó
- Rafael Arozarena (1923) író
- Juan Carlos Fresnadillo (1967) rendező
- Àngel Guimerà (1845–1924) író
- Fernando Fernández Martín (1943), politikus
- Adán Martín Menis (1943) politikus
- Luis Molowny (1925–2010) labdarúgó
- Leopoldo O’Donnell (1809–1867) politikus
- Sergio Rodríguez (1986) kosárlabdázó
- Pedro Rodríguez Ledesma (1987) labdarúgó
- Vitolo (1983) labdarúgó
- Teobaldo Power (1848–1884) zeneszerző
- Sonia Betancort (1977) költő, az irodalomtörténet doktora
Testvérvárosok
szerkesztésSanta Cruz de Tenerife az alábbi városokkal létesített testvérvárosi kapcsolatot:[3]
Santa Cruz (Kalifornia), USA (1974)
Santa Cruz de la Sierra, Bolívia (1978)
Caracas, Venezuela (1981)- San Antonio, USA (1983)
Cádiz, Spanyolország (1984)
Rio de Janeiro, Brazília (1984)
Nizza, Franciaország (1989)
Santa Cruz del Norte, Kuba (1997)- Aranda de Duero, Spanyolország (1997)
Guatemalaváros, Guatemala (2002)
.svg){kind=small}
.svg){kind=small}
Panoráma
szerkesztés
Fordítás
szerkesztésEz a szócikk részben vagy egészben a Santa Cruz de Tenerife című német Wikipédia-szócikk fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.
Jegyzetek
szerkesztés- ↑ Municipal Register of Spain of 2023
- ↑ http://www.islandconnections.eu/1000003/1000043/0/22886/daily-news-article.html Archiválva 2009. április 13-i dátummal a Wayback Machine-ben Franco nevét lecserélték
- ↑ Santa Cruz de Tenerife testvérvárosai (spanyolul). [2011. július 16-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 20.)
További információk
szerkesztés
