Santiago de Querétaro

mexikói város, Querétaro állam székhelye

Santiago de Querétaro (röviden Querétaro) a mexikói Querétaro állam fővárosa és legnépesebb városa.[2] Történelmi belvárosának műemlékeit az UNESCO 1996-ban a világörökség részévé nyilvánította.[3] Egy 2013-as országos felmérés szerint egész Mexikóban Santiago de Querétaro a legélhetőbb város, itt a legmagasabb az életszínvonal.[4]

 A településen világörökségi helyszín található 
Santiago de Querétaro
Santiago de Querétaro címere
Santiago de Querétaro címere
Becenév: La Ciudad del Acueducto (A Vízvezeték Városa)
Közigazgatás
Ország Mexikó
ÁllamQuerétaro
KözségQuerétaro
Alapítás éve1531
Községi elnökRoberto Loyola Vera
Irányítószám76000
Körzethívószám442
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség 794 789 fő (2020)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság1800–1900 m
IdőzónaCST (UTC-6)
CDT (UTC-5)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 20° 35′ 17″, ny. h. 100° 23′ 17″Koordináták: é. sz. 20° 35′ 17″, ny. h. 100° 23′ 17″
Santiago de Querétaro (Querétaro)
Santiago de Querétaro
Santiago de Querétaro
Pozíció Querétaro térképén
Santiago de Querétaro honlapja
A Wikimédia Commons tartalmaz Santiago de Querétaro témájú médiaállományokat.

Santiago de Querétaro az ország közepén, Querétaro állam délnyugati részén fekszik a Vulkáni-kereszthegység és a Mexikói-fennsík találkozásának közelében. A város a tenger szintje felett mintegy 1800–1900 méterrel terül el, a tőle északra fekvő hegyek majdnem 1000 m-rel magasabbak ennél. A belterületen folyik keresztül keletről nyugati irányban a környék egyetlen állandó folyója, a Querétaro.[5]

A város éghajlata meleg, de nem rendkívül forró: bár november és december kivételével minden hónapban mértek már 30 °C feletti hőmérsékletet, a 38 °C-ot még sosem haladta meg a forróság. A havi átlagos hőmérsékletek a januári 15,1 és a májusi 22,5 fok között változnak. A fagy rendkívül ritka, de előfordult már. Az évi átlagosan 528 mm csapadék időbeli eloszlása nagyon egyenetlen: a júniustól szeptemberig tartó időszak alatt hull az éves mennyiség több mint 70%-a.

Santiago de Querétaro éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)35,230,033,437,036,835,532,531,330,532,029,628,637,0
Átlagos max. hőmérséklet (°C)23,024,627,629,530,729,226,926,825,725,924,923,526,5
Átlaghőmérséklet (°C)15,116,218,720,722,521,920,420,319,518,616,915,518,9
Átlagos min. hőmérséklet (°C)7,17,89,812,014,314,613,913,713,311,28,97,511,2
Rekord min. hőmérséklet (°C)1,0−0,41,76,78,110,29,18,65,91,80,00,4−0,4
Átl. csapadékmennyiség (mm)15941543951318570401010528
Forrás: Servicio Meteorológico Nacional[6]


Közlekedés

szerkesztés

A város fontos közlekedési csomópont: számos állami közúton kívül áthalad rajta egész Mexikó legfontosabb útvonalai közül kettő, a 45-ös és az 57-es főút, melyek az ország belső területeit kötik össze az északi határral (a 45-ös Ciudad Juárezszel, az 57-es Piedras Negrasszal).[7]

Querétaro nemzetközi repülőtere az Aeropuerto Intercontinental de Querétaro, mely 2004-ben vette át az addig használt Fernando Espinosa Gutiérrez repülőtér szerepét. A városközponttól mintegy 20 km távolságban, keleti irányban helyezkedik el.[8]

Népesség

szerkesztés

A város népessége folyamatosan és gyorsan növekszik, ezt szemlélteti a következő táblázat:[2]

Év Lakosság
1990 385 503
1995 469 542
2000 536 463
2005 596 450
2010 626 495

Története

szerkesztés

A környéken több ezer éve megtelepedtek már ősi kultúrák, de a mai város helyén hosszabb életű települést nem alapítottak. Erre csak a spanyolok megérkezése után került sor: elsőként Hernán Pérez Bocanegra y Córdoba és otomi indián szövetségese, Conín (aki később felvette a spanyol Fernando de Tapia nevet) vette birtokba a területet, ahol 1531. június 25-én alapították meg a várost. A településtervezést 1534-ben indította meg Juan Sánchez de Alaniz.

1656-ban az akkor alkirály, Albuquerque hercege rendeletére a település városi rangot kapott és kiérdemelte a Noble y Leal Ciudad de Santiago de Querétaro (Santiago de Querétaro Nemes és Hűséges Város) címet.

Santiago de Querétarót tekinthetjük a mexikói függetlenségi háború egyik bölcsőjének: 1810-ben itt szerveztek titkos gyűléseket a függetlenségi eszme hívei, többek között Ignacio Allende, Juan Aldama, Mariano Abasolo, Joaquín Arias, Francisco Lanzagorra és José Mariano Jiménez. Szeptember elején a gyűlések azonban lelepleződtek, de a város corregidorjának (vezetőjének) felesége, Josefa Ortiz de Domínguez még időben figyelmeztette a résztvevőket a veszélyre, így el tudták kerülni a letartóztatást. Az összeesküvők Dolores városába mentek, ahol találkoztak Miguel Hidalgóval, aki szeptember 16-án a doloresi kiáltással kirobbantotta a függetlenségi felkelést.[9]

1847-ben, amikor észak-amerikai csapatok törtek be az országba, rövid időre Querétaro lett Mexikó fővárosa, itt rendezkedett be Manuel de la Peña y Peña elnök. 1848. május 30-án de la Peña és Nicholas Trist itt írták alá a Guadalupe Hidalgó-i békét, mellyel Mexikó északi területe az USA birtokába került.

 
Édouard Manet: Miksa császár kivégzése

Később, 1854-ben ebben a városban hangzott el a történelem során először a mexikói himnusz. 1863–1864-ben létrejött a Querétarói egyházmegye, melynek első püspöke Bernardo Gárate López Arizmendi lett.

1867-ben Miksa császár a város közelében emelkedő Cerro de las Campanasnál csatát veszített, ellenfelei elfogták és június 19-én társaival, Miguel Miramónnal és Tomás Mejíával együtt kivégezték.

1916-ban ideiglenesen ismét Querétaro városát tették meg Mexikó fővárosává, a következő évben pedig Venustiano Carranza elnökletével a Teatro de la República színházban összeült az alkotmányozó nemzetgyűlés, hogy megreformálják az 1857-es alkotmányt: február 5-én el is fogadták az új, máig érvényes alkotmányt.

A város nagy ütemű ipari fejlődése és területi terjeszkedése 1943-ban indult el, az 1970-es években pedig újabb erőre kapott. 1986-ban a labdarúgó-világbajnokság egyik helyszíne volt a település, 1994-ben Nemzeti Turisztikai Díjjal gazdagodott, 1996-ban pedig történelmi belvárosát az UNESCO a világörökség részévé nyilvánította.[10][11]

Turizmus, látnivalók

szerkesztés

A történelmi belvárosban számos régi épület maradt meg, melyek egy részében ma közintézmények, múzeumok, vendéglők vagy szállodák működnek. Itt található a Querétaro jelképének számító vízvezeték is: a kb. 1300 m hosszú boltíves kőépítmény a 18. század első felében készült.[12]

 
A querétarói székesegyház

A templomok, kolostorok és egyéb vallási jellegű építmények közül legkiemelkedőbbek az 1606-ban épült Real Convento de Santa Clara de Jesús, az 1614-ből származó Templo y Convento del Carmen, az 1625-ös Loyolai Szent Ignác- és Xavéri Szent Ferenc-nevelőintézet (melyet 1680 és 1755 között újjáépítettek), az 1692-es Szent Antal-templom, az 1721-es Kapucinus-templom (itt őrizték Miksa császárt kivégzése előtt) és az 1786 és 1800 között épült Néri Szent Fülöp-székesegyház.[10][11]

A város legnagyobb és legismertebb sportklubja a Querétaro Fútbol Club, legismertebb becenevén Gallos Blancos, azaz Fehér Kakasok. Az 1950-ben alapított klub jelenleg az első osztályú bajnokságban szerepel, de még soha nem szerzett sem bajnoki címet, sem kupagyőzelmet.[13]

A csapat stadionja a 33 277 férőhelyes Estadio Corregidora, melyet 1985-ben avattak fel. A következő évben a világbajnokság 4 meccsét is ebben a létesítményben rendezték.[14]

  1. http://www.citypopulation.de/en/mexico/cities/?cityid=3462
  2. a b SEGOB-INAFED adatbázis (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  3. Az UNESCO világörökségi oldala – Querétaro (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  4. Querétaro, la ciudad más habitable de México: GCE (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 9.)
  5. INEGI – Querétaro község földrajza (spanyol nyelven) (PDF). [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  6. SMN adatbázis (spanyol nyelven). [2013. november 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  7. DGST adatbázis – Querétaro útjai (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. október 10.)[halott link]
  8. A repülőtér honlapja (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 10.)
  9. La conspiración de Querétaro (1810) (spanyol nyelven) (PDF). (Hozzáférés: 2013. október 4.)
  10. a b El Clima – Santiago de Querétaro (spanyol nyelven). (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  11. a b E-Local–INAFED kormányzati oldal – Querétaro község (spanyol nyelven). [2013. október 4-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 3.)
  12. Acueducto de la ciudad de Querétaro (spanyol nyelven) (PDF). [2021. január 26-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. május 29.)
  13. A csapat honlapja (spanyol nyelven). [2013. május 11-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)
  14. A csapat honlapja – stadion (spanyol nyelven). [2013. június 9-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2013. október 1.)