Santo Domingo (Dominikai Köztársaság)

a Dominikai Köztársaság fővárosa

Santo Domingo a Dominikai Köztársaság fővárosa és egyben legnépesebb városa, mely az ország déli részén, a Karib-tenger partján fekszik. Havanna után a Karib-térség második legnagyobb városa.[1]

Santo Domingo
Santo Domingo címere
Santo Domingo címere
Közigazgatás
Ország Dominikai Köztársaság
Alapítás éve1498
Irányítószám 10100
Körzethívószám
  • 809
  • 829
  • 849
Testvérvárosok
Népesség
Teljes népesség1 128 678 fő (2021)
Földrajzi adatok
Tszf. magasság14 m
Terület1302,2 km²
IdőzónaECT (UTC-4)
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 18° 28′ 35″, ny. h. 69° 53′ 36″Koordináták: é. sz. 18° 28′ 35″, ny. h. 69° 53′ 36″
Santo Domingo weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Santo Domingo témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Földrajza szerkesztés

A Nagy-Antillákhoz tartozó Hispaniola keleti részén fekvő Dominikai Köztársaság fővárosa. Az Ozama folyó Karib tengeri torkolatánál, a trópusi övben fekszik.

Éghajlata szerkesztés

Éghajlata állandóan meleg, fülledt, a páratartalom 75-80%-os. Az évi középhőmérséklet 25,6 °C. A hónapok közül az augusztus a legmelegebb; átlag 27 °C, a leghűvösebb pedig a január, átlag 23,9 °C. A csapadék bőséges (átlag 1386 mm), melynek nagy része a májustól novemberig tartó nyári évszakra jut. Tipikus szavannai klíma jellemzi.

Santo Domingo éghajlati jellemzői
HónapJan.Feb.Már.Ápr.Máj.Jún.Júl.Aug.Szep.Okt.Nov.Dec.Év
Rekord max. hőmérséklet (°C)32,532,433,034,539,535,736,035,035,035,333,833,039,5
Átlagos max. hőmérséklet (°C)29,229,229,630,230,430,831,331,531,431,130,629,630,4
Átlaghőmérséklet (°C)24,424,524,925,726,326,927,127,127,126,726,025,026,0
Átlagos min. hőmérséklet (°C)19,619,720,221,122,222,922,822,722,722,321,420,321,5
Rekord min. hőmérséklet (°C)13,013,514,016,816,018,618,518,619,418,016,715,313,0
Átl. csapadékmennyiség (mm)6356537218714014417718018699841441
Havi napsütéses órák száma2292312572522442342292382222072192042766
Forrás: World Meteorological Organization, Hong Kong Observatory


Történelem szerkesztés

 
Kolumbusz kiköt Hispaniolában
 
Santo Domingo egy régi metszeten

1492. december 5-én Kolumbusz fedezte fel Hispaniola szigetét. A város alapításának ideje 1496. augusztus 4., így Santo Domingo az Újvilág legrégebbi állandóan lakott települése.

A város elnevezésével a fiatalabb Kolombusz testvér kívánt emléket állítani édesapjuknak, amikor az első településnek apjáról és védőszentjéről a Santo Domingo de Guzmán nevet adta.

1509-ben az első spanyol gyarmati alkirályság székhelye lett. Az expedíciók innen indultak Mexikó, Peru és Kuba meghódítására. Ekkortájt építették az öblöt és a várost védő Alcázar és Fortaleza erődöket is.

Mexikó és Peru meghódítása után Santo Domingo fokozatosan vesztette el jelentőségét.

1586-ban Sir Francis Drake kalózai pusztítottak a városban.

A 19. század elejére és közepére a spanyol és franciaellenes függetlenségi harcok voltak jellemzők, melyek csak 1865-ben zárultak le.

A függetlenségi harcok időszaka után megindult az, melyet iparosodás, és a város gyors növekedése.

1936-ban a város nevét Dominika diktátora, Rafael Leonidas Trujillo után Ciudad Trujillóra (Trujillováros) változtatták.

1962-ben a diktatúra megdöntése után kapta vissza régi nevét.

Gazdaság szerkesztés

Santo Domingo az ország egyetlen milliós lakosságú nagyvárosa, ipari, kereskedelmi központja, de itt van az ország legnagyobb kikötője is, és egyben a déli partvidék gazdasági központja.

Trópusi mezőgazdasági termékeit feldolgozó ipara, cukor-, szesz-, sör-, növényolaj- és textilipara mellett országos jelentőségű acél-, cement-, és üveggyártása, fémfeldolgozó- és vegyipara is.

A főváros, melyben az ország lakosságának egynegyede él, az ipar termelési értékének egyharmadát szolgáltatja.

A város új kikötőjét, a Río Hainát az Ozama folyó torkolatában fekvő régi kikötőtől 15 km-re nyugatra építették fel. (A régi kikötőbe ugyanis csak kisebb merülésű hajók futhattak be a torkolat előtti rekesztőzátony miatt). Az új kikötő már nagy tengerjáró hajók fogadására is alkalmas. Az ország fő exportcikkeit, a vasércet, a cukrot, a kakaót, a kávét, a dohányt, a bauxitot stb. is itt rakják hajóra. A Dominikai Köztársaság kivitelének csaknem a felét, behozatalának pedig négyötödét bonyolítják le Santo Domingo kikötői.

A főváros fontos légiforgalmi csomópont is. A Las Américas nemzetközi repülőtér a várostól 25 kilométerre keletre fekszik.

Közlekedés szerkesztés

 
Las Américas nemzetközi repülőtér

A városban 2008. december 22-én adták át a Karib-térség második metróvonalát. A város tervezi a metróhálózat kiépítését, ennek első eleme a 14,5 km hosszú, összesen 16 állomással megépített első vonal. A vonalon a francia Alstom cég Metropolis típusú 19 darab 3 kocsis (17 szerelvény szükséges a napi üzemhez) szerelvényei közlekednek csúcsidőben 3 percenként.

Két nemzetközi repülőtér található a közelben:

Kultúra szerkesztés

A város tudományos intézményei, múzeumai, színházai és könyvtárai révén az ország kulturális életében is vezető szerepet tölt be.

A város múzeumai többek között: Királyi múzeum, Alcázar de Colón, Dominikai Ember Múzeuma, Szépművészeti Galéria.

Színházai: Nemzeti Színház, Operaház.

Oktatás szerkesztés

1538-ban itt alapították meg a földrész legelső egyetemét.

A városban az alábbi egyetemek működnek:

  • Universidad Autónoma de Santo Domingo
  • Universidad Adventista Dominicana
  • Universidad APEC
  • Instituto Tecnológico de Santo Domingo
  • Universidad del Caribe
  • Universidad Iberoamericana
  • Universidad Católica de Santo Domingo
  • Universidad de la Tercera Edad
  • Universidad Tecnológica de Santiago
  • Universidad Nacional Pedro Henríquez Ureña
  • Instituto de Ciencias Exactas
  • Universidad Organización y Método
  • Universidad Interamericana
  • Universidad Eugenio María de Hostos
  • Universidad Francisco Henríquez y Carvajal
  • Universidad Instituto Cultural Domínico Americano
  • Pontificia Universidad Católica Madre y Maestra
  • Instituto Tecnológico de las Américas

Képek szerkesztés

Testvértelepülések szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés

  1. Faragó Imre. Nagy képes földrajzi világatlasz, 4. kiadás (magyar nyelven), Tóth Könyvkereskedés és Kiadó Kft., Debrecen (2008). ISBN 9789635966776 

Források szerkesztés

  • A világ fővárosai (Kossuth Könyvkiadó, 1986). A Santo Domingóról készült rész Szegedi Nándor munkája.
  • National Geographic Magyarország

További információk szerkesztés

A Wikimédia Commons tartalmaz Santo Domingo (Dominikai Köztársaság) témájú médiaállományokat.