Wikipédia

Sarbó Artúr

(1867–1943) magyar ideggyógyász
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2025. február 25.

Szepesváraljai Sarbó Artúr, született Schön Artúr[3] (Pest, 1867. március 10.[4] – Budapest, 1943. szeptember 17.)[5][6] nemzetközi hírű ideggyógyász, a magyar logopédia iskolateremtő személyisége.

Sarbó Artúr
SzületettSchön Artúr
1867. március 10.[1]
Pest
Elhunyt1943. szeptember 17. (76 évesen)[1]
Budapest V. kerülete
Állampolgárságamagyar
HázastársaRosenberg Elza
(h. 1899–1943)
Foglalkozása
IskoláiBudapesti Tudományegyetem (–1891, orvostudomány)
SírhelyeFiumei úti sírkert (20/2-1-6)[2]

Életútja

szerkesztés

Édesapja Sarbó (Schön) Vilmos (1829–1906)[7] biztosítótársasági vezérigazgató, édesanyja Lőwy Aurélia (Amália) voltak. Orvosi oklevelét a Budapesti Tudományegyetem Orvostudományi Karán szerezte (1891). Tanulmányait Berlinben, Párizsban, Londonban egészítette ki, dolgozott J. M. Charcot párizsi klinikáján, H. Jackson mellett Londonban. Utána neurológusként a budapesti elmekórtani klinikán, a poliklinika idegosztályán, a Munkásbiztosító Pénztár ideg-szakrendelésén, majd 1915-től 1932-ig a Szent István Kórház idegosztályának vezető főorvosaként működött.

1897-ben a Budapesti Tudományegyetemen magántanári, 1909-től rendkívüli tanári kinevezést kapott. 1898-ban Náray Szabó Sándor felkérésére vállalta el a Roboz József által szervezett Dadogók és Hebegők Gyógytanfolyamának (melynek elnevezése 1900-tól Dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyama) párhuzamos vezetését. 1918 szeptemberében benyújtotta lemondását. A gyógypedagógia ügyével azonban később is szoros kapcsolatban maradt. Különösen vonatkozik ez a szakemberképzésre.

1900-tól 1914-ig pedagógusok, iskolaorvosok és egészségtantanárok beszédhiba-javításra felkészítő kurzusait is vezette és a Gyógypedagógiai Tanítóképzőben is tanított (1904–). Szorgalmazta, hogy a gyógypedagógusokon kívül - a pedagógusképző intézmények tanárainak kellő felkészítésével - minden óvónő, tanító és tanár kapjon kiképzést a munkája során jelentkező logopédiai feladatok ellátására.

Sarbó Artúr mindezeken túl ápolta a külföldi tudományos kapcsolatokat, gyakran szerepelt nemzetközi gyógypedagógiai kongresszusokon és széles körű szakmai közéleti tevékenységet is folytatott: népszerűsítő előadásokat tartott és gyakran hallatta hangját a gyermekvédelmi, a szociális munka, az iskola-egészségügy érdekében. Egy országos felmérés adataival bizonyította, hogy az iskolás-korú népesség 3,6%-a beszédhibás, s e tanulók 23%-a iskolai előmenetelében is akadályozott. Felhívására további 16 gyógytanfolyam kezdte meg működését az országban. Budapesten „beszédhibás osztályok” szervezésére is sor került. Ezekben az osztályokban a beszédzavarok javítására képesített pedagógusok látták el a tanítás keretében a beszédkorrekciós feladatokat.

Sarbó Artúr logopédiai tudományos kutatói és szakirodalmi tevékenysége hasonlóan gazdag. A beszéd főcímet viselő 300 oldalas kézikönyve (1906) a magyar logopédia egyik legkitűnőbb alkotása. Az orvostudomány történetében mint a magyar neurológia kiváló művelőjét tartják számon.

Családja

szerkesztés

Házastársa Rosenberg Elza (1877–1961)[8] volt, akivel 1899. május 1-jén Budapesten, a Józsefvárosban kötött házasságot.[9]

Gyermekei

  • Sarbó Sarolta Ella (1901–2006). Férje dr. Takács Károly (1895–1956) kincstári alügyész volt.[10]
  • Sarbó Magdolna Karolina (1900–1985) textilvegyész. Férje dr. Egyed Ferenc Lajos miniszteri osztálytanácsos volt.[11]

Főbb munkái

szerkesztés
  • Ideggyógyászati megfigyelések. Budapest, 1897. (Klinikai Füzetek VII. 7.)
  • A compensáló gyakorlati gyógymódról. Budapest, 1899. (Különnyomat a Gyógyászatból.)
  • Szabályzat okleveles tanítóknak és tanároknak dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők oktatására képesítő tanfolyam számára. Budapest 1900.
  • Szabályzat dadogók és egyéb beszédhibában szenvedők tanfolyamai számára. Budapest, 1900.
  • Népszerű útmutatás a beszédhibák felismerésére és elhárítására. Budapest, 1901.
  • A hibás beszédű tanulók statisztikája. Orvosi Hetilap, 1901. 20. 330–332. 21. 347–349.
  • Az epilepsia kór- és gyógytanának jelen állása. Budapest, 1904.
  • A beszéd összes vonatkozásaiban, különös tekintettel a gyermekkorra. Budapest, 1906.
  • A siketnémák egy új oktatási módjáról. (Bárczi Gusztáv dr. módszere.) Szociális Orvostudomány, 1935. április Klny.

Jegyzetek

szerkesztés
  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13407.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  2. ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=122&layout=s
  3. ↑ Az engedélyt tartalmazó BM rendelet száma/évszáma: 44289/1885. Névváltoztatási kimutatások 1885. év 10. oldal 34. sor
  4. ↑ Születési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség születési akv. 185/1867. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  5. ↑ Halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 279/1943. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  6. ↑ Gyászjelentése (1943). (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  7. ↑ Sarbó Vilmos halotti bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári halotti akv. 524/1906. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  8. ↑ Rosenberg Elza halotti bejegyzése a Budapest IX. kerületi polgári halotti akv. 2055/1961. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  9. ↑ Házasságkötési bejegyzése a Budapest VIII. kerületi polgári házassági akv. 507/1899. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2019. december 10.)
  10. ↑ Sarbó Sarolta házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 63/1927. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 16.)
  11. ↑ Sarbó Magdolna házasságkötési bejegyzése a Budapest V. kerületi polgári házassági akv. 32/1931. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 16.)

Források

szerkesztés

További információk

szerkesztés
  • Bárczi Gusztáv: Professzor Sarbó Artúr emléke. Magyar Gyógypedagógiai Tanárok Közl., 1943. 170-171.;
  • Gordosné Szabó Anna: A magyar gyógypedagógia logopédia öröksége a XX. sz. közepén. II. Sarbó Artúr. Gyógypedagógiai Szemle, 1993. 2. 94-100.;
  • Subosits I.-Göllesz V.: Emlékezés Sarbó Artúrra. Ideggyógyászati Szemle, 1993. 7-8. 279-280.;
  • Réthy E.-né: Sarbó Artúr és a kisgyermekkori beszédfejlődés és -fejlesztés elmélete a századfordulón. Gyógypedagógiai Szemle, 1995. 1. 34-39.
  • Sarbó Artur, História - Tudósnaptár
  • Sarbó Artúr és munkássága, beszéd.hu
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Sarbó_Artúr&oldid=27934119”