Sarkadkeresztúr

Sarkadkeresztúr (románul: Crâstor) község Békés vármegye Sarkadi járásában.

Sarkadkeresztúr
Sarkadkeresztúr címere
Közigazgatás
Ország	Magyarország
Régió	Dél-Alföld
Vármegye	Békés
Járás	Sarkadi
Jogállás	község
Polgármester	Bakucz Péter (Fidesz-KDNP)
Irányítószám	5731
Körzethívószám	66
Népesség
Teljes népesség	1323 fő (2024. jan. 1.)
Népsűrűség	42,12 fő/km²
Földrajzi adatok
Terület	35,3 km²
Időzóna	CET, UTC+1
Elhelyezkedése
é. sz. 46° 48′ 00″, k. h. 21° 22′ 60″46.8, 21.383333
Sarkadkeresztúr Pozíció Békés vármegye térképén
Sarkadkeresztúr weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkadkeresztúr témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Fekvése

Sarkad északi szomszédságában fekszik, természetföldrajzi szempontból a Kis-Sárrét déli peremén, a Körös menti sík szomszédságában. További szomszédai: észak felől Okány, északkelet felől Mezőgyán (Nagygyanté), kelet felől Újszalonta, délkelet felől pedig Méhkerék. Nyugat felől, egészen az okányi határszélig Sarkadhoz tartozó, jobbára lakatlan külterületek határolják.

Megközelítése

A településen, nagyjából északkelet-délnyugati irányban keresztülhúzódik a Furta-Gyula közti 4219-es út, ez a leginkább kézenfekvő közúti megközelítési útvonala a két végponti település, illetve a 44-es és a 47-es főutak felől is. Csökmővel és Okánnyal a 4223-as út köti össze.

Közigazgatási területét a hazai vasútvonalak közül a MÁV 128-as számú Békéscsaba–Kötegyán–Vésztő–Püspökladány-vasútvonala érinti, amelynek egy megállási pontja van itt. Sarkadkeresztúr megállóhely a vonal állomásainak viszonylatában Méhkerék megállóhely és Okány vasútállomás között található; fizikailag a település központjától jó 3 kilométerre északkeletre helyezkedik el, közúti elérését a 4219-es útból kiágazó 42 342-es számú mellékút teszi lehetővé.

Története

A község a történelmi idők során jellemzően osztozott a vele szomszédos, tőle délre fekvő Sarkad sorsában.

A 17. század második felében birtokosai a Leel-Őssy, Farkas, Sánta, Lakatos, Hrabovszky, Szappanos, Fazekas és Csotka családok voltak.

A 19. században a gróf Cseszneky örökösök, valamint a Marsó, Tóth, Bende, Kánya, Musztonyi, Gyulay és Debreczeni családok rendelkeztek nagyobb birtokkal a településen és a környező pusztákon.

A 20. század elején gróf Tisza István és dr. Gervay Pál kincstári ügyész birtoka volt.

A településhez tartoztak Varsányhely, Győr, Herpa, Veresgyürüs, Kányé, Romogy, Meggyes és Kis-Nyék puszták is. Győr puszta neve már 1396-ban feltűnt a korabeli oklevelekben. Herpa puszta 1396 és 1460 között községként volt feltüntetve az oklevelekben. Sarkadkeresztúr a trianoni békeszerződés előtt Bihar vármegye cséffai járásához tartozott.

Közélete

Polgármesterei

• 1990–1994: Ifj. Nagy Mihály (független)
• 1994–1998: Nagy Mihály (független)
• 1998–2002: Nagy Mihály (MSZP)
• 2002–2006: Nagy Mihály (MSZP)
• 2006–2010: Nagy Mihály (MSZP)
• 2010–2014: Bakucz Péter (független)
• 2014–2016: Bakucz Péter (Fidesz-KDNP)
• 2016–2019: Bakucz Péter (független)
• 2019–2024: Bakucz Péter (független)
• 2024– : Bakucz Péter (Fidesz-KDNP)

A településen 2016. december 18-án időközi polgármester-választást (és képviselő-testületi választást) tartottak, az előző képviselő-testület önfeloszlatása miatt. A választáson a hivatalban lévő polgármester is elindult, és meg is nyerte azt. Ugyancsak elindult egy országos ismertségre jutott politikus – Kásler Árpád, A Haza Pártja alapító elnöke – is, de 17,83 %-os eredményével, öt jelölt közül csak a harmadik helyet érte el.

Népesség

A település népességének változása:

A népesség alakulása 2013 és 2024 között

Lakosok száma	1587	1544	1509	1406	1338	1343	1323
	2013	2014	2015	2021	2022	2023	2024

Adatok: Wikidata

2001-ben a település lakosságának 99%-a magyar, 1%-a egyéb (főleg román és német) nemzetiségűnek vallotta magát.

A 2011-es népszámlálás során a lakosok 88,7%-a magyarnak, 1,3% cigánynak, 0,3% németnek, 4,2% románnak, 0,9% szlováknak mondta magát (11,3% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). A vallási megoszlás a következő volt: római katolikus 6,9%, református 39,9%, evangélikus 0,4%, felekezeten kívüli 28,2% (18,6% nem nyilatkozott).

2022-ben a lakosság 90,3%-a vallotta magát magyarnak, 2,4% románnak, 0,7% cigánynak, 0,5% németnek, 0,1-0,1% görögnek, szlováknak, örménynek és lengyelnek, 1,3% egyéb, nem hazai nemzetiségűnek (9,7% nem nyilatkozott; a kettős identitások miatt a végösszeg nagyobb lehet 100%-nál). Vallásuk szerint 32,7% volt református, 6,9% római katolikus, 1,6% ortodox, 0,1% evangélikus, 0,2% görög katolikus, 1,6% egyéb keresztény, 0,5% egyéb katolikus, 22,6% felekezeten kívüli (33,6% nem válaszolt).

A zsidó közösség és temetője

Sarkadkeresztúron a 19. század közepén tekintélyes lélekszámú, kereskedő, vándorkereskedő zsidó közösség élt, akik a sarkadi zsidósággal álltak szoros kapcsolatban, temetőjük és imaházuk volt a faluban. 1944-ben a helyi zsidókat deportálták. A deportálástól való félelmében Kemény Franciska helyi tanítónő öngyilkos lett. A zsidó temetőt a nyilasok 1944 nyarán feldúlták és a földdel tették egyenlővé.

Nevezetességei

• Református temploma - 1818-ban épült.
• Görög k. temploma - 1830-ban készült.

Sportélete

• A Sarkadkeresztúri Sportegyesület leginkább labdarúgóklubként működik a településen.

Források

• Bihar vármegye és Nagyvárad. In Magyarország vármegyéi és városai: Magyarország monografiája. A magyar korona országai történetének, földrajzi, képzőművészeti, néprajzi, hadügyi és természeti viszonyainak, közművelődési és közgazdasági állapotának encziklopédiája. Szerk. Borovszky Samu. Budapest: Országos Monografia Társaság. 1901.