Sarkantyúvirág
A sarkantyúvirág (Centranthus) a mácsonyavirágúak (Dipsacales) rendjébe tartozó loncfélék (Caprifoliaceae) növénycsalád egyik nemzetsége mintegy tucatnyi fajjal. A család névadójától, a Valeriana nemzetségtől sarkantyús szirma különbözteti meg. Gyakran összekeverik más nemzetségekkel, ugyanis gyakorta sarkantyúvirágnak nevezik a kerti sarkantyúkát (Tropaeolum majus) és a hegyesszirmú sarkantyúfüvet (Delphinium oxisepalum) is.
 | ||||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 Centranthus angustifolius
| ||||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sarkantyúvirág témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Sarkantyúvirág témájú kategóriát. |
Származása, élőhelye szerkesztés
A mediterrán vidékeken honos; vadon főképp a sziklás domb- és hegyoldalakon nőtt, de idővel betelepült a városokba is, és rendszeresen felüti fejét az omladékokon, vár- és egyéb terméskőfalak illesztékeiben, sőt, az útburkoló kövek közti résekben is. Egyes fajait sokfelé termesztik.
Jellemzői szerkesztés
50–80 cm magasra növő, lágyszárú, mintegy 40 cm átmérőig bokrosodó, évelő növény. Nem fagyálló, de ha a télen elfagy, gyökeréről többnyire újrahajt, és önmagvetőként is megújul.
Fajai szerkesztés
- Centranthus amazonum Fridlender & A.Raynal
- keskenylevelű sarkantyúvirág – Centranthus angustifolius (Mill.) DC.
- Centranthus × aurigeranus Giraudias
- Centranthus calcitrapae (L.) Dufr.
- Centranthus × intermedius (Schltdl.) Rapin
- Centranthus kellererii (Stoj. Stef. et Georg.) Stoj. et Stef.
- Centranthus lecoqii Jord.
- Centranthus longiflorus Stev.
- Centranthus macrosiphon Boiss.
- Centranthus nevadensis Boiss.
- piros sarkantyúvirág – Centranthus ruber (L.) DC.
- háromerű sarkantyúvirág – Centranthus trinervis (Viv.) Bég.
Források szerkesztés
- Bokor József (szerk.). Centranthus, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2009. október 1.
