Főmenü megnyitása

A sarki tőkehal (Boreogadus saida) a csontos halak (Osteichthyes) főosztályának sugarasúszójú halak (Actinopterygii) osztályába, ezen belül a tőkehalalakúak (Gadiformes) rendjébe és a tőkehalfélék (Gadidae) családjába tartozó faj.

Infobox info icon.svg
Sarki tőkehal
Kifogott sarki tőkehalak
Kifogott sarki tőkehalak
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Főosztály: Csontos halak (Osteichthyes)
Osztály: Sugarasúszójú halak (Actinopterygii)
Alosztály: Újúszójúak (Neopterygii)
Alosztályág: Valódi csontoshalak (Teleostei)
Öregrend: Paracanthopterygii
Rend: Tőkehalalakúak (Gadiformes)
Család: Tőkehalfélék (Gadidae)
Nem: Boreogadus
(Guenther, 1862)
Faj: B. saida
Tudományos név
Boreogadus saida
(Lepechin, 1774)
Szinonimák
  • Boreogadus polaris (Sabine, 1824)
  • Gadus agilis Reinhardt, 1837
  • Gadus fabricii Richardson, 1836
  • Gadus saida Lepechin, 1774
  • Merlangus polaris Sabine, 1824
  • Pollachius polaris (Sabine, 1824)
Hivatkozások
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Sarki tőkehal témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Sarki tőkehal témájú kategóriát.

Nemének az egyetlen faja.

Tartalomjegyzék

ElőfordulásaSzerkesztés

A sarki tőkehal elterjedési területe a Jeges-tenger határának az egész hosszát magába foglalja. Főbb előfordulási helyei: a Fehér-tenger, Izland, Grönland déli része a kanadai Új-Brunswick tartományig; a Csendes-óceán északi része, amely magába foglalja a Bering-tengert, az Olyutorski-fokot, a Pribilof-szigeteket és a Bristol-öblöt is.

MegjelenéseSzerkesztés

Ez a halfaj általában 25 centiméter hosszú, de a legnagyobb példányok 40 centiméter hosszúak is lehetnek. 49-57 csigolyája van. Farokúszója erősen be van mélyedve. Az alsó állkapcsa valamivel hosszabb, mint a felső állcsont. A tapogatószálai nagyon kicsik. Kis pikkelyei a bőrében nyugszanak, nem fedik egymást. Háti része barnás, finom pontozattal. Oldalai és hasi része ezüstösek. Úszói szürkések, világos szélekkel.

ÉletmódjaSzerkesztés

A sarki tőkehal egyaránt megél a sós- és brakkvízben is. 400 és akár 1383 méteres mélységben is megtalálható. Nyáron és télen a partmenti vízekben él. A Beaufort-tengernél, akár a folyó torkolatainak az édesvizeibe is beúszik. Míg a Fehér-tengerben a jegek jelenlétét keresi, Alaszkában távol tartja magát a jegektől. Tápláléka hasadtlábú rákok (Mysida), felemáslábú rákok (Amphipoda), evezőlábú rákok (Copepoda) és kisebb halak.

Legfeljebb 7 évig él.

SzaporodásaSzerkesztés

Ennek a halnak az ívási időszakát, a jegek mozgása határozza meg.

FelhasználásaSzerkesztés

A sarki tőkehal jelentős gazdasági értékkel bír. A legtöbbet alkalmazott módszer a halászására, a vonóhálóval végzett halászat. Az ember táplálékként használja, vagy olajat készít belőle.

ForrásokSzerkesztés

  • Boreogadus saida (Lepechin, 1774) FishBase
  • Cohen, D.M., T. Inada, T. Iwamoto and N. Scialabba, 1990. FAO species catalogue. Vol. 10. Gadiform fishes of the world (Order Gadiformes). An annotated and illustrated catalogue of cods, hakes, grenadiers and other gadiform fishes known to date. FAO Fish. Synop. 125(10). Rome: FAO. 442 p.
  • Boreogadus FishBase