Sarkvidéki hajókonvojok 1941-ben

1941-ben, a második világháború idején a szövetségesek 13 sarkvidéki hajókonvojt indítottak a Szovjetunióba, illetve onnan nyugatra. A keletre tartó hajókaravánok nyersanyagot és különböző árucikkeket szállítottak a nácikkal hadban álló kommunista államnak. A teherhajókat hadihajók és halászhajókból átalakított tengeralattjáró-elhárító egységek kísérték. Az 1941-ben indított hajókaravánok közül három 1942-ben ért célba. A 13 konvoj egyetlen hajója süllyedt el.

Konvojok szerkesztés

 
Jeges jelzőberendezés a Sheffield könnyűcirkáló fedélzetén

1941. június 22-én Németország megtámadta a Szovjetuniót. A német csapatok mélyen benyomultak az ország európai területeire, és hátrálásra kényszerítették a Vörös Hadsereget. A nyugati szövetségeseknek elemi érdekük volt, hogy a németek minél nagyobb nehézségekkel kerüljenek szembe a keleti fronton, ezért Moszkva támogatásáról döntöttek. A mai Irán területén vezető szállítási útvonal nem volt elég hatékony, ezért merült fel az Atlanti-óceán északi részén haladó hajókonvojok ötlete. Az első kapcsolatfelvétel 1941. július 31-én zajlott le a két haditengerészet között, amikor a brit Adventure aknatelepítő találkozott a Szokrusityelnij szovjet rombolóval a Fehér-tengeren.[1]

A karavánok általában Izlandról, vagy Nagy-Britanniából indultak, és Arhangelszkben kötöttek ki. A teherhajókat a brit haditengerészet felszíni egységei – rombolók, cirkálók, aknaszedők, halászhajókból kialakított tengeralattjáró-elhárítók – kísérték. Az első csoportot, a Dervis konvojt 1941. augusztus 21-én indították útnak. A hajókaravánt orosz hadihajók várták célállomásuk közelében. A következő konvojokat a PQ, illetve a QP kóddal jelölték: a PQ a nyugatra, a QP a keletre tartó hajókaravánt jelentette. A betűkhöz egy szám, az adott konvoj sorszáma tartozott.[1] A PQ betűpárt a brit admiralitás konvojokkal foglalkozó tisztjének – P. Q. Edwards – monogramjából alkották.[2]

A keletre tartó hajók elsősorban nyersanyagot, hadi felszerelést és más árucikkeket szállítottak, visszafelé pedig általában üresen jöttek, néha utasokat – elsüllyedt hajók túlélőit, szovjet diplomatákat – hozva. Az út nagyjából két hétig tartott; télen farkasordító hidegben, viharos tengeren, nyáron szinte folyamatosan nappali fényben.[1] Az 1941-es konvojok 750 tankot, 800 repülőgépet, 2300 járművet és több mint 100 ezer tonna általános küldeményt szállítottak a Szovjetunióba.[2]

A konvojok egy nyári és egy téli útvonalat használtak. A téli a jégtakaró hízása miatt délebbre haladt, közelebb Norvégia partjaihoz. Mindkét útvonal könnyen elérhető volt a norvég kikötőkből induló német tengeralattjáróknak, felszíni egységeknek, illetve a Luftwaffe repülőgépeinek. Mindazonáltal 1941-ben a németek még nem készültek fel a konvojok támadására, így valamennyi útnak indult hajó elérte célját.[3]

Részletes adatok szerkesztés

A konvoj kódja Gyülekezőhely Indulás időpontja Célállomás Érkezés időpontja Részt vevő hajók Veszteség
Dervis konvoj Hvalfjörður 1941. augusztus 21. Arhangelszk 1941. augusztus 31. 5   Egyesült Királyság
1   Hollandia
0
QP–1 Arhangelszk 1941. szeptember 28. Scapa Flow 1941. október 10. 5   Egyesült Királyság
1   Hollandia
7   Szovjetunió
0
PQ–1 Hvalfjörður 1941. szeptember 29. Arhangelszk 1941. október 11. 7   Egyesült Királyság
2   Panama
1   Belgium
0
PQ–2 Liverpool 1941. október 13. Arhangelszk 1941. október 30. 6   Egyesült Királyság 0
QP–2 Arhangelszk 1941. november 3. Kirkwall 1941. november 17. 6   Egyesült Királyság
2   Panama
1   Belgium
3   Szovjetunió
0
PQ–3 Hvalfjörður 1941. november 9. Arhangelszk 1941. november 22. 6   Egyesült Királyság
2   Panama
0
PQ–4 Hvalfjörður 1941. november 17. Arhangelszk 1941. november 28. 3   Egyesült Királyság
5   Szovjetunió
0
QP–3 Arhangelszk 1941. november 27. Kirkwall 1941. december 3. 6   Egyesült Királyság
4   Szovjetunió
0
PQ–5 Hvalfjörður 1941. november 27. Arhangelszk 1941. december 13. 5   Egyesült Királyság
2   Szovjetunió
0
PQ–6 Hvalfjörður 1941. december 8. Arhangelszk 1941. december 20. 5   Egyesült Királyság
1   Szovjetunió
2   Panama
0
PQ–7a Hvalfjörður 1941. december 26. Murmanszk 1942. január 12. 1   Egyesült Királyság
1   Panama
1   Egyesült Királyság*
QP–4 Arhangelszk 1941. december 29. Seyðisfjörður 1942. január 9. 9   Egyesült Királyság
1   Szovjetunió
2   Panama
0
PQ–7b Hvalfjörður 1941. december 31. Murmanszk 1942. január 11. 6   Egyesült Királyság
1   Szovjetunió
2   Panama
0[4]

* A hajó 1942-ben süllyedt el.

Jegyzetek szerkesztés

  1. a b c World War II Database: Arctic Convoys. (Hozzáférés: 2014. február 20.)
  2. a b A londoni orosz nagykövetség honlapja: ARCTIC ALLIED CONVOYS (1941-1945). (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  3. Naval-history Net: Russian Convoys, 1941-1945. (Hozzáférés: 2014. február 24.)
  4. ConvoyWeb: The Website for Merchant Ships during WW2.. (Hozzáférés: 2014. február 23.)