Sarlós Endre

(1938–2022) magyar képregényrajzoló, illusztrátor
Ez a közzétett változat, ellenőrizve: 2023. szeptember 10.

Sarlós Endre (Szigetvár, 1938. október 22.2022. június 28.) magyar képregényrajzoló, illusztrátor.

Sarlós Endre
Született1938. október 22.[1]
Szigetvár
Elhunyt2022. június 28. vagy előtte (83 évesen) [2]
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozása
  • képregényrajzoló
  • illusztrátor
KitüntetéseiKorcsmáros Pál-díj (2020)
SablonWikidataSegítség
 Sarlós Endre portré

Gépész végzettséggel rendelkezett. Fiatalon a szabadidejében szívesen rajzolt, plasztikákat készített, festett, tanulmányozta az ezekkel kapcsolatos szakkönyveket. Zágon Gyula képzőművész tanár szakkörében tevékenykedett. 1957-től a Pécsi Bőrgyár dekoratőr-grafikusa volt 1990-ig.

1962-től készített általában történelmi témájú képregényeket, melyek 1965-tól jelentek meg először a Tolna megyei Népújságban. 1966-ban Zrínyi Miklós Szigeti veszedelem című eposzához készült 80 darab festménnyel vett részt a Szigetvár török ostromának 400. évfordulójára hirdetett pályázaton. 1972-től a Lobogó számára, 1974-től a Füles rejtvényújságban (1998-ig), de más helyekre is dolgozott.[3]

A rendszerváltás után egyre kevesebb helyen jelent meg újságokban, folyóiratokban. 2004-ben a Vadzsra Kiadónál jelent meg első képregényalbuma, a Szigetvár ostromát feldolgozó történet bővített, kiszínezett változata.[4]

2007-ben jelent Az én utam című képregénye, mely Zsivótzky Gyula kalapácsvető olimpiai bajnok pályafutását dolgozza fel.

2007-től a Windom Kiadó jelentette meg gyűjtői kiadásban korábbi és új munkáit:

  • Elfeledett hősök – A 2. magyar hadsereg kálváriája (2011)
  • Trianon-kód (2014)
  • Mecseki láthatatlanok (2016)

2010. március 15-én a Göteborgi Magyar Egyesületben mutatta be a Szigetvár ostroma című színes albumát.

2011 májusában készült el Trianon című munkája dr. Raffay Ernő és Szabó Pál Csaba szövegvázlatával a Trianon Múzeum Alapítvány megrendelésére.

2019-ben is több képregénye és illusztrált története jelent meg felújított vagy bővített kiadásban. Ekkor jelent meg legújabb munkája: az Alfabéta-díjra jelölt Seuso mozaik egyik fejezete.[5]

Művei (válogatás)

szerkesztés
  • Szigeti veszedelem (1997)
  • Attila, Isten ostora (1999, 2010)
  • Szigetvár ostroma – 1566 (2004)
  • Nemere István: Acélcápa / A hegyormok közt nincs határkő (2007)
  • Rejtő Jenő: Néma revolverek városa (2009)
  • Elfeledett hősök – A 2. magyar hadsereg kálváriája (2011)
  • Szigetvári anzix (2011)
  • Lőrincz L. László: A föld alatti piramis (2014)
  • A Trianon-kód 1914–1926 (2014)
  • Pozsgai Zsolt: Mecseki Láthatatlanok / Pécs – 1956 (2016)[6]
  • Oroszlánsziget (2016)[7]

Képes históriák sorozat[8]

szerkesztés
  • Világhódító Nagy Sándor
  • Antonius és Cleopatra
  • Attila, Isten ostora (1999)
  • Viking idők
  • Hódító Vilmos
  • Honfoglalás
  • Egri csillagok (1998)
  • János vitéz (1998)

Díjai, elismerései

szerkesztés

További információk

szerkesztés