Sarlós László (zeneműkiadó)

(1920–2002) zeneműkiadó, könyvkereskedő, külkereskedő

Sarlós László (eredeti nevén Spiegel László) (Budapest, 1920. december 31.2002. október 28.) kulturális vezető. A Zeneműkiadó élén eltöltött két évtizede alatt a vállalat a szakma nemzetközileg is elismert cégévé vált. Sarlós Zsuzsa műfordító, újságíró (1927–2007)[1] férje.

Sarlós László
SzületettSpiegel László
1920. december 31.
Budapest
Elhunyt2002. október 28. (81 évesen)
Állampolgárságamagyar
HázastársaKlein Zamfira/Zsuzsa (h. 1946)
Gyermekeiegy gyermek:
Sarlós Gábor (1960)
SzüleiSpiegel Ármin
Spiegel Berta
Foglalkozásakulturális vezető
zeneműkiadó
IskoláiNémet Műszaki Főiskola, Brno
Tehnion Műszaki Egyetem, Haifa
SírhelyeKozma utcai izraelita temető
SablonWikidataSegítség

Élete szerkesztés

Édesapja textilkereskedő volt. Szülei, testvére 1942-ben egy bombatámadásban haltak meg Király utcai lakásukban.

Sarlós László az Abonyi utcai zsidó gimnáziumban végezte a középiskolát. A numerus clausus törvény miatt nem mehetett magyar egyetemre, ezért a brnói Német Műszaki Főiskolán kezdte felsőfokú tanulmányait. Egy tanév után, Csehszlovákia német megtámadását megsejtve 1938-ban Palesztinába alijázott. Negyedévnyi kibucban végzett munka után a haifai műszaki egyetem hallgatója lett. A második világháború alatt, 1941-ben belépett a brit Nemzetközösség hadseregébe, ahol egy térképészalakulat tagja volt. Részt vett az el-alameini csatákban és más frontvonali bevetésekben.

1946-ban Haifán ismerte meg feleségét, hamarosan összeházasodtak. Még ebben az évben Sarlós kommunista meggyőződésétől vezetve visszatértek a felszabadult Magyarországra. Tagja lett a Magyar Kommunista Pártnak.

A honvédségnél kezdte hazai pályáját. Nyelvtudása miatt 1950-ben – a kor szokása szerint – „angol kémként” megvádolva, koholt perben kilenc év börtönre ítélték. Feleségét Kistarcsára internálták. Sarlós előbb a váci börtönbe, majd a budapesti Gyűjtőfogházba került, ahol kartográfiai munkákat kapott. 1954-ben rehabilitálták. Különböző helyeken segédmunkásként dolgozott, majd az 1956-os forradalom miatt kivándorolt maradék vidéki zsidóság könyveit felvásárolva judaikaboltot nyitott feleségével a Kazár (Székely Mihály) utcában, amit átvett a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat, ezzel annak lett alkalmazottja, 1964-től 1967-ig londoni képviselője. Budapestre visszatérve a felkínált állások közül a Zeneműkiadó igazgatói posztját választotta.

A „tőkés világban” szerzett ismereteivel nyomban hozzálátott a lomha szocialista vállalat átszervezéséhez. Az addig önálló Zeneműnyomdát beolvasztotta a vállalatba, de legnagyobb újítása a bel- és külföldi marketing bevezetése. A kiadónak alapításakor kizárólag a belföldi piac, alapvetően a zeneoktatás igényeinek kielégítése volt a feladata. Sarlós nem várta meg, hogy a zeneiskolák maguktól rendeljenek. Országjáró promóciós szakembert alkalmazott, 1971-ben pedig a Magyar Rádió angol szerkesztőségéből átcsábította a sok nyelven beszélő Varga Bálint Andrást a kiadó külföldi népszerűsítésére, ami egyre jobb eredményeket hozott. A Londonban megismert szakemberekkel is kapcsolatban maradt Sarlós. 1986-ban az NDK-beli, nagy múltra visszatekintő Edition Peters melletti legjelentősebb szocialista zeneműkiadóként adta át a vállalatot az új igazgatónak.

„Ennek a mintegy húsz évnek köszönhetően az 1989–1990-ben bekövetkezett nagy szociális, politikai és gazdasági változások nem érték felkészületlenül a kiadót, amely képes volt viszonylag zökkenőmentesen alkalmazkodni a szabadpiaci feltételekhez.”

– Az Editio Musica Budapest története[2]

Az 1950-es évekbeli meghurcoltatás nem vette el kommunista hitét. 1961-ben belépett az MKP utódpártjába, a Magyar Szocialista Munkáspártba. Kiadóvezetői munkája mellett 1972-től '75-ig a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének elnöke volt.

Sírja a Kozma utcai izraelita temetőben található [5C-8-22].[3]

„Következetes, szigorú, de a teljesítményt örömmel elismerő főnök volt. Őszinte, igaz, lényegre törő beszédeket tartott. Jó érzés volt őt hallgatni, fenntartás nélkül hittünk neki. Hittünk benne. Tudtuk, amíg ő áll a vállalat élén, nem lehet semmi baj. Vezetése alatt a kiadó igazi közösséggé kovácsolódott, öröm volt vele, neki dolgozni.”

Varga Bálint András

Díjai, elismerései szerkesztés

  • Magyar Népköztársasági Érdemérem, ezüst fokozat; arany fokozat
  • 1971 – Munka Érdemrend, arany fokozat
  • 1983 – Magyar Partizán Érdemérem
  • 1986 – Szocialista Magyarországért Érdemrend
  • 2001 – Pro Artibus Artisjus Emlékérem

Jegyzetek szerkesztés

  1. Elhunyt Sarlós Zsuzsa = 24.hu 2007. június 1. (Hozzáférés: 2019. május 9.)
  2. Részlet a mai Editio Musica Budapest cégtörténetéből
  3. Öröklét (Hozzáférés: 2019. május 9.)

Források szerkesztés

Irodalom szerkesztés

  • Sarlós László és a Zeneműkiadó, avagy a huszadik év. Szerk. Tóth Béláné. Budapest, 1986, Zeneműkiadó

További információk szerkesztés