Sarlós pacsirta
A sarlós pacsirta vagy bankapacsirta (Alaemon alaudipes) a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjébe és a pacsirtafélék (Alaudidae) családjába tartozó faj.[1][2]
Sarlós pacsirta | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Nem fenyegetett | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Alaemon alaudipes (Desfontaines, 1789) | ||||||||||||||||||
Szinonimák | ||||||||||||||||||
Upupa alaudipes | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
A Wikifajok tartalmaz Sarlós pacsirta témájú rendszertani információt. A Wikimédia Commons tartalmaz Sarlós pacsirta témájú kategóriát. |
Rendszerezése szerkesztés
A fajt René Louiche Desfontaines amerikai ornitológus írta le 1789-ben, az Upupa nembe Upupa alaudipes néven.[3]
Alfajai szerkesztés
- Alaemon alaudipes boavistae (Hartert, 1917 – Zöld-foki Köztársaság (Boa Vista, Maio);
- Alaemon alaudipes alaudipes (Desfontaines, 1789) – Nyugat-Szaharától észak-Szudánon és Szírián keresztül észak-Szaúd-Arábiáig;
- Alaemon alaudipes desertorum (Stanley, 1814) – dél-Szudántól északnyugat-Szomálián keresztül közép-Szaúd-Arábiáig és dél-Jemenig;
- Alaemon alaudipes doriae (Salvadori, 1868) – Iraktól kelet-Szaúd-Arábián keresztül Pakisztánig és India északnyugati részéig.
Elterjedése szerkesztés
A Dél-Európában is több ízben kézre került sarlóscsőrű pacsirta, hazája egész Észak-Afrika és Nyugat-Ázsia déli fele; a Zöld-foki Köztársaságtól Afrika egész északi felén át előfordul, továbbá az Arab-félsziget országaiban és Szíria, Irak, Irán, Afganisztán, Pakisztán területén és India északnyugati felében is honos. Az észak-afrikai sivatagokban sehol sem ritka.Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi sivatagok, gyepek és cserjések. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése szerkesztés
Testhossza 23 centiméter, testtömege 30-47 gramm.[5] Szárnyfesztávolsága 12–14 centiméter, farka 9 centiméter, csőre 2,5 centiméter. Törzse általában karcsúbb, mint a Magyarországon ismertebb pacsirtáké, csőre vékony és hosszú, többé-kevésbé hajlott. Hosszú csüdjén az ujjak közepesen hosszúak; a hátsó ujj karma rövid, alig hajlott. Szárnya igen hosszú és széles; első karevezője jóval hosszabb, mint a szárnyfedők, legalább 2,5 cm, míg a szárny hegyét a 3–5 evező alkotja. A legbelső evezőtollak szintén hosszabbak, de azért mégis jóval rövidebbek az első rendűeknél. Farka meglehetősen hosszú; tollazata dús és testhez álló. Felül halvány vörhenyes- vagy sárgás fakóbarna, míg feje és nyaka inkább szürkébe hajlik; a háta alja és a legbelső evezők fehéres vörhenyesek. Kantárja, szemsávja, feje oldala és hasi oldala fehér, a begye táján gyenge sárgás fakóbarna lehelettel és apró sötét foltokkal. Az elsőrendű evezőtollak sötétbarnák, a hátsóknak a vége, a többinek (az első három kivételével) pedig a töve fehér. A másodrendű evezők, valamint ezek fedőinek vége szintén fehér, előbbieken széles fekete keresztsávval. Farktollai barnásfeketék; külső zászlajuk és a hegyük vörhenyes sárgásbarnán szegett; farktollak külső zászlója tiszta fehér, a két középső fehérvörhenyes, a szár mentén barna.
Életmódja szerkesztés
Neki-neki iramodó mozgása, inkább partfutókhoz hasonlít, majdnem úgy mozog, mint a futómadarak. Röpte könnyed, sokszor lebegő és akárhányszor hirtelenül és merőlegesen felfelé irányuló, nem úgy mint egyéb pacsirtáknál, amelyek lassanként s ferde irányban szoktak emelkedni. Hirtelen és függőlegesen történt felemelkedése után néhány pillanatig egy helyben lebeg, majd ugyanilyen hirtelenül zuhan alá összecsukott szárnyakkal vagy a földre, vagy valami bokorra, amelyről aztán újra a földre ugrik. Hangja mélabús, panaszkodó fütyülés, éneke se más, mint hívogatójának ismétlése, mely trillában végződik.
Természetvédelmi helyzete szerkesztés
Az elterjedési területe rendkívül nagy, egyedszáma ugyan csökken, de még nem éri el a kritikus szintet. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek szerkesztés
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ Avibase. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- ↑ Oiseaux.net. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
Források szerkesztés
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2022. január 7.)
- Brehm: Az állatok világa