Főmenü megnyitása

Schäffern osztrák község Stájerország Hartberg-fürstenfeldi járásában. 2017 januárjában 1401 lakosa volt.

Schäffern
Schaeffern 7932.JPG
Schäffern címere
Schäffern címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Hartberg-fürstenfeldi járás
Irányítószám 8244, 2870, 2871
Körzethívószám 03339
Forgalmi rendszám HF
Népesség
Teljes népesség1374 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság601 m
Terület32,37 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Schäffern (Ausztria)
Schäffern
Schäffern
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 28′ 39″, k. h. 16° 06′ 43″Koordináták: é. sz. 47° 28′ 39″, k. h. 16° 06′ 43″
Schäffern weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schäffern témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Schäffern a Hartberg-fürstenfeldi járásban
 
A Szt. Péter és Pál-plébániatemplom
 
Bärnegg várának romjai

Schäffern a tartomány legkeletibb települése a stájer-alsó-ausztriai-burgenlandi hármashatárnál és mintegy 39 km-re északkeletre található a járási központ Hartbergtől. A Wechsel-hegység lábainál fekszik, tőle keletre Alsó-Ausztriában kezdődik a Bucklige Welt ("Púpvilág") dombsága. Folyóvizei - mint pl. a Zöbernbach - a Rába mellékfolyójába, a Pinkába torkollanak. Legmagasabb pontja a 913 méteres Hartberg. Az önkormányzat 5 katasztrális községben[2] 10 települést egyesít: Anger (96 lakos), Elsenau (333), Götzendorf (135), Guggendorf (156), Haberl (61), Karnegg (83), Knolln (67), Neussing (22), Schäffern (423), Spital (52).

A környező önkormányzatok: nyugatra Pinggau, északnyugatra Mönichkirchen, északra Zöbern, keletre Hochneukirchen-Gschaidt (utóbbi három Alsó-Ausztriában), délkeletre Felsőlövő, délre Újrétfalu (utóbbi kettő Burgenlandban).

TörténeteSzerkesztés

A mai önkormányzati területét (Spital kivételével, amely a fölöstömi johannitáké volt) az 1163-ban alapított voraui apátság kapta meg, de már 1170-ben átkerült a Schildgraben-nemzetséghez, akik Elsenauban felépítették Bärnegg várát. Amikor a család belekeveredett a III. Frigyes herceg elleni összeesküvésbe, elvesztették a várat és csak a 16. század közepén sikerült visszaszerezniük.

Elsenaut és Götzendorfot 1316-ban említik először az írott források, a többi falut pedig (beleértve Schäffernt) csak 1521-ben.

A magyar határ mentén fekvő falvak sokat szenvedtek a különböző hadjáratok során. 1532-ben a törökök, 1706-ban Rákóczi kurucai fosztották ki. Ezután - a két világháborúig - békésebb idők következtek.

1968-ban az addig önálló, két katasztrális községből álló Sparberegget egyesítették Schäffernnel; a következő évben Sparberegg katasztrális község átkerült Pinggauhoz, a másik - Götzendorf - maradt Schäffernnél.

LakosságSzerkesztés

A schäfferni önkormányzat területén 2017 januárjában 1401 fő élt. A lakosságszám 1991-ben érte el a csúcspontot 1511 fővel, azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 94,3%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 0,1% a régi (2004 előtti), 0,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 0,5% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 4,6% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 94,2%-a római katolikusnak, 0,2% evangélikusnak, 4,2% muszlimnak, 0,8% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát.

LátnivalókSzerkesztés

  • Bärnegg várának romjai
  • a Szt. Péter és Pál-plébániatemplom mai formáját 1777-ben nyerte el
  • az 1781-ben épült plébánia
  • a Szt. Miklós-templom romjai Elsenauban
  • a willersdorfi szurdok, benne a hármashatár-kővel és két vízimalom-rommal

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Anger (667,39 ha), Elsenau (871,87 ha), Götzendorf (441,19 ha), Knolln (606,84 ha), Schäffern (647,40 ha)

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schäffern című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.