Schönau an der Triesting

község Ausztriában, Alsó-Ausztria tartományban

Schönau an der Triesting osztrák község Alsó-Ausztria Badeni járásában. 2022 januárjában 2110 lakosa volt.

Schönau an der Triesting
A schönaui kastély
A schönaui kastély
Schönau an der Triesting címere
Schönau an der Triesting címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
TartományAlsó-Ausztria
JárásBadeni járás
Irányítószám2525, 2544, 2602
Körzethívószám02256
Forgalmi rendszámBN
Népesség
Teljes népesség2123 fő (2018. jan. 1.)[1]
Földrajzi adatok
Tszf. magasság250 m
Terület8,08 km²
IdőzónaCET, UTC+1
Elhelyezkedése
Térkép
é. sz. 47° 56′ 06″, k. h. 16° 15′ 10″47.935000°N 16.252778°EKoordináták: é. sz. 47° 56′ 06″, k. h. 16° 15′ 10″47.935000°N 16.252778°E
Schönau an der Triesting weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schönau an der Triesting témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Elhelyezkedése

szerkesztés
 
Schönau an der Triesting a Badeni járásban
 
A Szt. András-plébániatemplom
 
A Szt. Borbála-templom

Schönau an der Triesting a tartomány Industrieviertel régiójában fekszik, a Bécsi-medence délnyugati peremén, a Triesting folyó mentén. Területének 13,2%-a erdő, 55,8% áll mezőgazdasági művelés alatt. Az önkormányzat 3 települést és településrészt egyesít: Dornau (18 lakos 2022-ben), Schönau an der Triesting (1451) és Siebenhaus (641).

A környező önkormányzatok: nyugatra Leobersdorf, északra Kottingbrunn, északkeletre Günselsdorf, keletre Blumau-Neurißhof, délkeletre Pottendorf, délre Sollenau.

Története

szerkesztés

Schönaut 1179-ben említik először. 1441-ben már önálló egyházközségként hivatkoztak rá; később Sollenau plébániája alá tartozott, majd 1908-ban ismét visszanyerte függetlenségét. A mai, Szt. Andrásnak szentelt plébániatemplom 1671-1675 között épült és korábbi Szt. József-kápolna helyén.

1796-ban Peter von Braun báró vásárolta meg a régi schönaui várat, amelyet teljesen átépített és látványos parkot létesített körülötte. 1811/12-ben Braun fonóüzemet létesített a faluban, amelyet 1823-ban eladott a Pacher von Theinburg családnak. Az üzem épületét 1939-ben lebontották.

1880-1894 között ifjabb Johann Strauss zeneszerzőnek villája volt a településen (ma Villa Leuzendorf).

A Schönau an der Triesting-i önkormányzat területén 2021 januárjában 2110 fő élt. A lakosságszám 1961-től gyarapodó tendenciát mutatott, az utóbbi években stagnál. 2020-ban az ittlakók 89,8%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 1,5% a régi (2004 előtti), 3,6% az új EU-tagállamokból érkezett. 4,4% az egykori Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 0,7% egyéb országok polgára volt. 2001-ben a lakosok 66,2%-a római katolikusnak, 6,2% evangélikusnak, 2,6% ortodoxnak, 8,7% mohamedánnak, 15,6% pedig felekezeten kívülinek vallotta magát. Ugyanekkor 11 magyar élt a községben; a legnagyobb nemzetiségi csoportokat a németek (90,7%) mellett a törökök (3,2%), a szerbek (2,1%) és a horvátok (1,2%) alkották.

A népesség változása:

2016
2 101
2018
2 123

Látnivalók

szerkesztés
 
A Strauss-villa
  • a schönaui kastély, és a kastélypark, benne az ún. Éjtemplom romjaival
  • a Szt. András-plébániatemplom
  • a helytörténeti múzeum
  • a Strauss-villa

Fordítás

szerkesztés
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Schönau an der Triesting című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.