Főmenü megnyitása

Schöntheil Richárd

építészmérnök

Schöntheil Richárd (Csóka, Torontál vármegye, 1874. július 30.Budapest, 1944. december 22.)[1] építészmérnök.

Schöntheil Richárd
Született 1874. július 30.
Csóka
Elhunyt 1944. december 22. (70 évesen)
Budapest
Nemzetisége magyar
Iskolái V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskola, Magyar Királyi József Műegyetem
Munkái
Jelentős épületei Mindenki Temploma, Kőbánya, 1911, Budapest; Fried Jeromiás-villa, Kőbánya, Állomás utca 4., 1904, Budapest; Csáky Ferenc villája, Kőbánya, Állomás utca 18., 1905-1906
A Wikimédia Commons tartalmaz Schöntheil Richárd témájú médiaállományokat.

ÉletútjaSzerkesztés

Schöntheil Móric Joachim orvos és Groszmann Adél fiaként született. Az 1870-es évek második felében Kőbányán telepedtek le. 1892-ben érettségizett az V. kerületi Magyar Királyi Állami Főreáliskolában.[2] 1893-tól folytatott építészeti tanulmányokat a Magyar Királyi József Műegyetemen, diplomáját 1896-ban szerezte meg.[3] Steindl Imre vezetésével részt vett a gyulafehérvári székesegyház műemléki felmérésében. A helyszínen készített tollrajzait az Ezredéves Kiállítás alkalmából bemutatták.

Korai időszakában, közel hét évig Láng Adolfnak dolgozott. Művezető volt főnöke fővárosi és vidéki építkezéseinél, például a tordai Vigadónál és Posta és Pénzügyi Palotánál. 1902. február 27-én Budapesten, Ferencvárosban feleségül vette Gunst Sarolta Erzsébetet, Gunst Zsigmond és Fischer Amália leányát.[4] Ebből a házasságból három gyermekük született: Juliánna (élt 7 évet),[5] Lilla Amália (akit 1929-ben feleségül vett Lakatos Kálmán győri építész)[6] és Gábor, aki később apja nyomdokaiba lépett.[7]

1908-ban megalapította a Kőbányai Egyesült Építőiparosok - Schöntheil és Társai közkereseti társaságot. 1911-ben feleségével megvásárolták a X. ker. Martinovics tér 4/a. számú telket, ahol 1913-ra felépítették saját házukat, ahol az építész műterme is helyet kapott. 1913-ban tagja volt a Therapia fürdő és gőzmosó részvénytársaság igazgatóságának.

Harcolt az I. világháborúban. A magyar királyi budapesti 1. népfölkelő ezred főhadnagya volt.

A háború után elhagyta Kőbányát. 1921 és 1924 között Nagy Istvánnal közös vállalkozást működtetett, melynek irodája a VII. ker. Sajó utca 5/a., építőanyag telepe pedig az I. ker. Palota (ma Szent György) tér 1. szám alatt volt. Ebben az időszakban az XI. ker. Villányi út 10. szám alá költözött. 1928-ban már a Villányi út 10. szám alatt működött önálló irodája. Felesége 1933. október 13-án elhunyt.[8] 1937. március 21-én Budapesten, a Józsefvárosban házasságot kötött a nála kilenc évvel fiatalabb, bonyhádi születésű Szuttner Etelkával, Szuttner György és Kovács Katalin lányával.[9]

70 éves korában hunyt el a XII. ker. Kék Golyó utca 26. szám alatti otthonában. Halálát – a halotti anyakönyvi bejegyzés szerint – szívizomelfajulás, érelmeszesedés okozta.[10]

Kőbányán több épületet tervezett, a zsinagóga is az ő műve.

Első házasságából született fia, Simó (Schöntheil) Gábor (1908 – 1944) szintén építész volt.

ÉpületeiSzerkesztés

Fontosabb munkáiSzerkesztés

Schöntheil Richárd művei
Sorszám Cím Leírás Építés éve Kép
1. X. Cserkesz utca 7-9. Mindenki Temploma (egykori kőbányai zsinagóga) 1911
2. II. Pázsit utca 6. Villa (lebontva)
3. VII. Névtelen utca 1797/a. Lakóház
4. X. Állomás utca 4. Fried Jeromiás-villa 1904
5. X. Állomás utca 18. Csáky Ferenc villája 1905-1906
6. X. Bánya utca 2. – Kolozsvári utca 25. Lakóház
7. X. Martinovics tér 4/A. Schöntheil-ház, az építész műtermével 1911
8. X. Hölgy utca 16. Lőwy Károly gabonakereskedő egykori otthona 1905-1906
9. X. Hölgy utca 32. Lakóház, Schöntheil újította meg homlokzatát 1887
10. X. Petrőczy utca 23. – Márga utca 20. Lakóház 1906 körül
11. X. Petrőczy utca 24. – Márga utca 22. Lakóház 1909
12. X. Petrőczy utca 26. – Márga utca 15. Lakóház 1909
13. X. Márga utca 26. Lakóház 1909
14. X. Márga utca 28. – Óhegy utca 21/b. Lakóház 1909
15. XI. Mohai út 24. Lakóház
16. XI. Kelenhegyi út 22. Villa (lebontva)

Abonyi utca 8., Rákos József úr és neje bérháza, Schöntheil Richárd, 1928–1929

PublikációjaSzerkesztés

Kilenc nap a Balaton körül. (Útleírás, fiának, Gábornak ajánlva) Első Kőbányai Nyomda, Budapest, 1908

JegyzetekSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  • 1896-iki ezredéves országos kiállítás: a történelmi főcsoport hivatalos katalógusa 2. füzet, a renaissance-épület földszintje, XXXI. terem. Budapest, 1896. 243. o.
  • A Budapesti Czím- és Lakjegyzék évfolyamai.
  • Az (ifj.) Nagy István és Társa cég iratanyaga. BFL. Jelzet: VII_2_e_04463_1916.
  • Balassa Imre: Az "egyes népfelkelők" hadi históriája. A m. kir. Budapesti 1. népfelkelő ezred. Támadó hadjárat Románia ellen. Budapest. 1933. 255. o.
  • Láng Adolf élete és művei. Építő Ipar-Építő Művészet, 41. évf. 21. sz. 1917. 05. 27. 130. o.
  • Gerle János, Kovács Attila, Makovecz Imre: A századforduló magyar építészete. Szépirodalmi Könyvkiadó - Bonex. Békéscsaba, 1990. 175. o.
  • Kőbányai Egyesült Építőiparosok - Schöntheil és Társai. Központi Értesítő. 33. évf. 2. fév. 62. sz. 1908. 08. 02. 1384. o.
  • Vincze Miklós: Kőbánya elfeledett zsenije, aki szecessziót költöztetett a külvárosba 24.hu, 2018. 07. 21.