Főmenü megnyitása

Schöpflin Gyula

(1910–2004) magyar műfordító, diplomata

Schöpflin Gyula (írói álneve: Nagypál István) (Budapest, 1910. augusztus 24.Sorrento, 2004. június 18.) magyar író, műfordító, diplomata, Schöpflin György apja.

Schöpflin Gyula
Élete
Született 1910. augusztus 24.
Budapest
Elhunyt 2004. június 18. (93 évesen)
Sorrento
Sírhely Fiumei Úti Sírkert
Nemzetiség magyar
Szülei Schöpflin Aladár (1872-1950)
Maderspach Irén (1887-1977)
Házastársa Balázs Katalin (1938-?)
Gyermekei Schöpflin György András (1939)
Schöpflin Katalin Anna Veronika (1942)
Pályafutása
Írói álneve Nagypál István
Jellemző műfaj(ok) regény, novella, esszé
Első műve Budapest nem felel (regény, 1941)

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Szülei: Schöpflin Aladár (1872–1950) és Maderspach Irén (1887–1977) voltak. 1928 és 1932 között a Pázmány Péter Tudományegyetemen folytatott magyar–angol szakos tanulmányokat Eötvös-kollégistaként. Diákként kommunista szervezkedésben vett részt, ezért több hónapi fogházbüntetésre ítélték. 1933 és 1935 között a Révai Könyvkiadó lektora volt. 1938-tól 1944-ig a Budakalászi Textilművek tisztviselőjeként dolgozott. Regényeit, elbeszéléseit, esszéit a Nyugat, a Századunk és a Gondolat Könyvkiadó jelentette meg. 1945 és 1949 között a Magyar Rádió műsorigazgatója volt. 1949–1950-ben stockholmi, oslói és koppenhágai követ volt. 1950-ben lemondott és Angliába költözött. 1954 és 1962 között Skóciában gépgyári tisztviselő volt. 1964-től 1979-ig egy londoni műszaki főiskola előadójaként működött. 1979-ben nyugdíjba vonult.

Sírja a Kerepesi temetőben található.

MunkásságaSzerkesztés

MagánéleteSzerkesztés

1938-ban házasságot kötött Balázs Katalinnal. Két gyermekük született: Schöpflin György András (1939) és Katalin Anna Veronika (1942).

MűveiSzerkesztés

  • Budapest nem felel (regény, 1941)
  • Börzsönyi hó (novellák, 1945)
  • A korszerű rádió (1947)
  • A korszerű rádió dramaturgiája (1947)
  • Szélkiáltó (emlékezések, 1983)
  • Marokszedés (esszék, tanulmányok, 2000)

MűfordításaiSzerkesztés

  • A. Bennett: Vasúti baleset (regény, 1933)
  • H. R. Major: A végzet katonái (regény, 1938)
  • E. N. Marais: A fehér hangya lelke (1939)
  • Aldous Huxley: És múlnak az évek (regény, 1941)
  • W. E. Aughinbaugh: Öt világrész orvosa (regény, 1942)
  • Aldous Huxley: A szerelem útjai (regény, 1942)
  • Charles Morgan: A láng (regény, 1942)
  • O. Schreiner: Afrikában történt (regény, 1942)
  • Charles Morgan: Az utazás (regény, 1943)
  • K. Pinkerton: Asszony a vadonban (regény, 1943)
  • J. Van Druten: Rivaldafény (regény, 1943)
  • Virginia Woolf: Clarissa (regény, 1947)

Díjai, kitüntetéseiSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés