Főmenü megnyitása

Schandl János Ignác (Komárnó, 1799. július 13. - Gőböljárás, 1881. május 3.), Győr szabad királyi város képviselője az 1848-as szabadságharc alatt, Győr községi tanácsosa, győri bérháztulajdonos, gyümölcs- és gabonakereskedő, kasznár, dunasztenpáli földbirtokos.

Schandl János
Született 1799. július 13.
Komárnó
Elhunyt 1881. május 3. (81 évesen)
Gőböljárás
Állampolgársága magyar
Nemzetisége magyar
Házastársa felsőeőri Lakner Alojzia (1810-1879)
Foglalkozása Győr szabad királyi város képviselője, községi tanácsos, gyümölcs- és gabonakereskedő

ÉleteSzerkesztés

Kisnemesi család sarja. Apja, nemes Schandl János (1758-1826), Észak-Komárom város tanácsosa, borkereskedő, polgár, anyja, felsőeőri Oszvald Eleonóra (1769-1805) úrnő volt.[1] Anyai nagyszülei felsőeőri Oszvald Ignác (1731-1794) komáromi polgár, Komárom város kamarása (civitatis camerarius),[2] és Tuschleitner Elisabeth (1733-1803) voltak.[3] Nagybátyja, felsőerőri Osvald Jakab (1764-1826) komáromi szenátor, Komárom szabad királyi város kapitánya volt.[4] Egyik leánytestvére, nemes Schandl Terézia (1802-1887) úrnő, akinek a férje, szalacsi és nagytanyi Szalachy Antal (1800-1884) táblabíró, földbirtokos volt. Fivére, nemzetes Schandl József (1801-1860) úr, győri gyógyszerész volt, aki a keresztapásságát vállalta Szalachy Antal gyermekeinek,[5] ahogy több ízben Schandl Jánosné felsőeőri Lakner Alojzia asszonyság is tette.

Alap tanulmányai befejezése után, a gyümölcs kereskedéssel foglalkozott. A tekintélyes győri polgár gyermekei a belvárosi plébánián keresztelték meg 1841-ben Győr külső tanács tagja volt. Az 1848-as eszmék nagy támogatója volt, és a szabadságharc kitörése után, 1848-ban, Győr szabad királyi város egyik megválasztott képviselője volt. Győr szabad királyi város közgyűlése határozatban kötelezte Mendel István tanácsost, Zmeskál Sándor főjegyzőt, Vurda Ferenc, Schandl János és Király Lajos képviselőket, hogy készítsék el „a városnak hatósági belszerkezetét s tanácskozási rendjét”.[6] A szabadságharc leverése után továbbra is foglalkozott a kereskedelemmel, 1856-ban Győr város községi tanácsosaként szerepelt, tisztséget, amelyet majd több éven keresztül töltött be. 1870. november 28.-án Schandl János győri gabonakereskedőnek, szállítónak és bizományosnak, 1864. évi augusztus 23.-án „Schandl János“ németül: „Johan.Schandl“ aláírási cím alatt bejegyzett cége, kereskedésének véglegi felhagyása folytán saját kérése, a kereskedelmi lajstromból kitörültetett.[7] Ekkor táj nagy tartozások miatt, amelyeket nem tudta lerendezni hitelezések során, Pfannl Károly hitelező követelte, hogy Scbandl János győri lakos, háztulajdonos és volt szállító bizományos és gabona-kereskedő megnyilvánítsa a csődöt.[8] 1873-ban a vagyonbukott Schandl János csődtömegéhez tartozó, Dunasztenpálon lévő ingatlan birtokai árverésen eladatni rendeltetvén.[9]

1881-ben hunyt el Gőböljáráson, Besnyő mellett, ahol fia, Schandl Mátyás, főhercegi uradalmi főszámvevő volt Habsburg József magyar kormányzó alcsúti központú udvarában.

Házassága és leszármazottjaiSzerkesztés

1829. október 15.-én Komárnóban feleségül vette felsőeőri Lakner Alojzia (1810-1879) kisasszonyt, akinek az atyja, felsőeöri Lakner Mátyás (1784-1860), gróf Zichy János (17771830) Komárom megyében fekvő ószőnyi uradalmának tiszttartója, anyja, Pachl Terézia (1791-1865) volt.[10] A házasságukból született:

JegyzetekSzerkesztés