Wikipédia

Schannen Ernő

(1853-1916) író, műfordító, műépítész

Schannen Ernő (Perjámos, 1853. október 27. – Budapest, 1916. április 22.[3]) író, műfordító, műépítész. Fia Schannen Artúr volt.

Schannen Ernő
Született1853. október 27.[1]
Perjámos
Elhunyt1916. április 22. (62 évesen)[1]
Budapest[2]
Állampolgárságamagyar
Foglalkozása
A Wikimédia Commons tartalmaz Schannen Ernő témájú médiaállományokat.
Sablon • Wikidata • Segítség

Életpályája szerkesztés

Szülei: Schannen János és Klug Borbála voltak. A reáliskolát Szegeden, a főreáliskolát Budán járta ki. Tanulmányait Zürichben végezte el 1873-ban Gottfried Semper tanítványaként. Eleinte Ybl Miklós építési irodájában dolgozott. 1878-ban részt vett a bosznia-hercegovinai hadjáratban mint tartalékos mérnök-hadnagy. Hazatérése után előbb Kallina Mór, majd Hauszmann Alajos munkatársa volt. 1900-tól több német nyelvű verskötete jelent meg. Utóbb önállóan, majd fiával, Schannen Artúrral több vidéki kastélyt és 20-nál több bérházat[4] épített.

Szépirodalommal és műfordítással is foglalkozott.

Ismert épületei szerkesztés

  • 1891–1893: Tauffer-palota, Budapest, Bródy Sándor u. 10.[5][6][7]
  • 1892: Gerlóczy utcai és Erzsébet körúti, barokk és reneszánsz elemekkel díszített bérházak
  • 1892–1894: a volt Grünwald Szanatórium, Budapest, Városligeti fasor 13.[5]
  • 1893–1894: bérház, Budapest, Üllői út 30.[8]
  • 1894: Karfunkel-bérház, Budapest, Nagymező u. 25. (Gutwillig Józseffel közös munka)[9]
  • 1894–1896: Nemzeti Szálló, volt Rémy Szálló, Budapest, József körút 4.[5][10]
  • 1895: bérház, Budapest, Liszt Ferenc tér 4.[11]
  • 1897–1898: Lustig-bérház, Budapest, Rákóczi út 80.[12]
  • 1898–1899: bérház, Budapest, Bajza utca 54.[11]
  • 1898-1899: Hatvany-Deutsch-kastély, Sárvár, Szatmár u.[13]
  • 1900 k.: Deutsch-kastély, Vecsés–Felsőhalompuszta[14]
  • 1900–1901: sarokbérház, Budapest, Fővám tér 2-6.[4][5]
  • 1901: Deutsch-palota (ma: Europool Befektetési Alapkezelő Rt.), Budapest, Szabadság tér 15.[4]
  • 1903: bérház, Budapest, Üllői út 9–11.[4]
  • 1904: Szevera ház, Budapest, Károly körút 14.[15][4]
  • 1904: lakóház, Budapest, Ó utca 6.[16]
  • 1905 k.: Dőry-kastély, Zsitvagyarmat (Žitavce, Szlovákia)[17]
  • 1906: Kohn Lajos Imre és Kohn A. Bódog bérháza, Budapest, Boráros tér 6.[18][4]
  • 1908: Kohn Lajos Imre és Kohn A. Bódog bérháza, Budapest, Angyal utca 7/a-b.[19][4][20]
  • 1908–1909: bérház, Budapest, Bródy Sándor utca 17.[21]
  • 1910: Fáy kastély, Pécel[22]
  • 1910–1912: Ulrich-ház, Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 31.[11]
  • 1911: lakóház, Budapest, Ráday utca 38-40.[23][4]
  • 1914: lakóház, Budapest, Gogol utca 22. (Forbáth Imrével és Földes Edével közös alkotás)[24]
  • 1914: Gyukits-villa, Budapest, Hermina u. 18. / Ida utca 4.[25]
  • ?: Attila úti bérház, Budapest, Attila út

Tervben maradt épületek szerkesztés

  • 1900: Osztrák-Magyar Bank, Budapest[26]

Irodalmi alkotásai szerkesztés

  • Múlt, jelen, jövő (1907)
  • Kinizsi Pál (vígjáték, Budapest, 1910)

Képtár szerkesztés

  •  
    Tauffer-palota, Budapest
  •  
    Deutsch-palota (ma: Europool Befektetési Alapkezelő Rt.), Budapest
  •  
    Deutsch-palota (ma: Europool Befektetési Alapkezelő Rt.), Budapest (részlet)
  •  
    Fővám tér 2-3., Budapest
  •  
    Fővám tér 2-3., Budapest
  •  
    Hatvany-Deutsch-kastély, Sárvár
  •  
    Nemzeti Szálló, Budapest
  •  
    Szevera ház, Budapest (felújítás előtt)
  •  
    Szevera ház, Budapest (felújítás után)
  •  
    Boráros tér 6., Budapest
  •  
    Gyukits-villa, Budapest

Jegyzetek szerkesztés

  1. ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC13280/13494.htm, Schannen Ernő, 2017. október 9.
  2. ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. május 30.)
  3. ↑ Halálesete bejegyezve a Budapest VII. ker. állami halotti akv. 703/1916. folyószám alatt.
  4. ↑ a b c d e f g h Gönczi, i. m.
  5. ↑ a b c d Magyar életrajzi lexikon, i. h. [1]
  6. ↑ https://budapest100.hu/house/brody-sandor-utca-17-2/
  7. ↑ Edvi Illés Aladár: Budapest műszaki útmutatója, "Pátria" Irodalmi Vállalat és Nyomdai Részvénytársaság, Budapest, 1896, 189-190. o. (reprint kiadás: TERC Kft.)
  8. ↑ http://www.museum.hu/hir/9279/Ti_voltatok_az_ifjusag_ulloi-uti_fak
  9. ↑ http://doktori.btk.elte.hu/art/rozsnyaijozsef/diss.pdf
  10. ↑ https://www.origo.hu/tudomany/20160412-budapest100-hotel-nemzeti-remi-szallo-tortenelem-budapest-nagykorut-nemzeti-szinhaz.html
  11. ↑ a b c https://terezvaros.hu/uploads/images/Ter%C3%A9zv%C3%A1rosi%20Ker%C3%BCleti%20v%C3%A9dett%20%C3%A9p%C3%BCletek%20vizsg%C3%A1lata%20Program%20bemutat%C3%A1sa.pdf
  12. ↑ https://mierzsebetvarosunk.blog.hu/2015/06/17/rakoczi_ut_80
  13. ↑ Sisa, i. m., 328. o.
  14. ↑ Sisa, i. m., 332. o.
  15. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=05&cim=karoly-krt-14&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  16. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=06&cim=o-u-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  17. ↑ Sisa, i. m., 332. o.
  18. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=boraros-t-6&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  19. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=angyal-u-7%20a-b&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  20. ↑ Mártonffy, i. m.
  21. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=08&cim=brody-s-u-17&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  22. ↑ Sisa, i. m., 327. o.
  23. ↑ http://www.szecessziosmagazin.com/budapestterkephely.php?kerulet=09&cim=raday-u-38-40&cimtxt=%20CIM%20&scrwidth=1920
  24. ↑ https://budapest100.hu/house/gogol-utca-22/
  25. ↑ https://www.facebook.com/buildingstelltales/photos/a.844664072574789/1586597751714747/?locale=ms_MY
  26. ↑ http://arch.eptort.bme.hu/arch_old/hu/fooldal?id=35

Források szerkesztés

További információk szerkesztés

  • Németek Budapesten. Szerkesztette. Hambuch Vendel. Írta Soós István [és mások]. Budapest, Fővárosi Német Kisebbségi Önkormányzat, 1998.
  • Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
  • Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8  
  • Palatinus József: A szabadkőművesség bűnei. 4. kiadás. Budapest, 1938-1939.
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Schannen_Ernő&oldid=26190464”