Főmenü megnyitása

Schilling Lajos (Kolozsvár, 1854. január 27.[1] – Kolozsvár, 1921. augusztus 29.) történész, egyetemi tanár.

Schilling Lajos
Schilling Lajos (bal oldalt) családi képe
Schilling Lajos (bal oldalt) családi képe
Életrajzi adatok
Született1854. január 27.
Kolozsvár
Elhunyt1921. augusztus 29. (67 évesen)
Kolozsvár
Sírhely Házsongárdi temető
Ismeretes mint történész
Pályafutása
Szakterület történelem
Kutatási terület ókor
Munkahelyek
Kolozsvári M. Kir. Ferenc József TE nyilvános rendes tanár, dékán, rektor

Tartalomjegyzék

ÉletpályájaSzerkesztés

Iskolai és egyetemi tanulmányait Kolozsváron végezte. 1872-ben érettségizett. A kolozsvári egyetemen tanári és bölcseletdoktori oklevelet szerzett. Az 1876–1877-es éveket külföldön töltette, előbb Heidelbergben, majd hosszabb ideig Berlinben és Párizsban folytatott szaktanulmányokat. Miután 1878-ban Kolozsváron doktorált, a következő évben a kolozsvári egyetem bölcseleti karán magántanári képesítést nyert. 1883-tól ugyanott az egyetemes történelemnek magántanára, 1889-től előbb nyilvános rendkívüli, később nyilvános rendes tanára volt. 1883-ban feleségül vette Meiszner Máriát, egy fiuk és négy lányuk született. Kétszer, 1891–1892-ben és 1905–1906-ban a bölcsészeti kar dékánja, 1902–1903-ban pedig az egyetem rektor volt.

MunkásságaSzerkesztés

Kutatási területe az ókor történelme. Habár tudományos munkássága mennyiségileg nem nagy, tudományos értekezései alapos és lelkiismeretes stúdiumok leszűrődései. Cikkei az Erdélyi Múzeumban, a Kolozsvárban, az Erdélyi Múzeum-egylet kiadványaiban jelentek meg.

MunkáiSzerkesztés

  • A morvamezei ütközet 1278. Bölcsészettudori értekezés. Kolozsvár, 1878.
  • A római királyság eltörlése és a köztársaság megalapítása. Kolozsvár, 1879. (Különnyomat az Erdélyi Múzeumból. Ism. Századok 1880.) Online hozzáférés
  • Az erkölcstan örök vonásaiból. Kolozsvár, 1901. (Különnyomat az Erdélyi Protestáns Lapból).
  • Egyetem és ifjúság (Rektori beiktató beszéde)
  • Önkormányzat és hazafiság a római korban. Pásztortűz, 1921., II. kötet, 28. sz., 480–485.
  • Jó és rossz. Pásztortűz, 1921., I. kötet, 13. sz., 472–474.
  • A munkáról. Pásztortűz, 1921., I. kötet, 7. sz., 207–209.
  • Szabó Károly emlékezete, Erdélyi Múzeum, 1892. I. füzet, 1–27.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Szinnyei Józsefnél és a sírkövén január 27 szerepel, Schneller Istvánnál január 28 (l. Források).

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Somkúti Gabriella: Egy lengyel hazafi a magyar szabadságharcban. Meiszner József (1823–1897), Művelődés, 2007. február Online hozzáférés
  • Pásztortűz repertórium 1921–1944, Online hozzáférés