Főmenü megnyitása

Schladming osztrák város Stájerország Liezeni járásában. 2017 januárjában 6715 lakosa volt. Schladming a téli sportok egyik kedvelt színhelye, több alkalommal rendeztek itt alpesi síző világbajnokságot és speciális téli olimpiát.

Schladming
Schladming2025.JPG
Schladming címere
Schladming címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Stájerország
Járás Liezeni járás
Irányítószám 8970
Körzethívószám 03687
Forgalmi rendszám GB
Népesség
Teljes népesség
  • 6782 fő (2016. jan. 1.)
  • 6660 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Földrajzi adatok
Tszf. magasság745 m
Terület211,11 km²
Időzóna CET, UTC+1
Elhelyezkedése
Schladming (Ausztria)
Schladming
Schladming
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 23′ 39″, k. h. 13° 41′ 21″Koordináták: é. sz. 47° 23′ 39″, k. h. 13° 41′ 21″
Schladming weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schladming témájú médiaállományokat.

ElhelyezkedéseSzerkesztés

 
Schladming a Liezeni járásban
 
A városháza (volt Coburg-kastély)
 
A Salzburgi kapu

Schladming Felső-Stájerország északnyugati részén fekszik az Enns folyó völgyében, ahol a Talbach az Ennsbe torkollik. Északról a Dachstein-hegység, délről az Alacsony-Tauern határolja. Schladming a Gröbmingi kirendeltség (járás alatti közigazgatási egység; az utolsó ilyen Ausztriában) legnagyobb települése. A városi önkormányzat 6 katasztrális községben[2] 9 települést egyesít: Fastenberg (135 lakos), Gleiming (130), Klaus (972), Obertal (143), Pichl (603), Preunegg (133), Rohrmoos (940), Schladming (3508) és Untertal (151).

A környező önkormányzatok: északra Ramsau am Dachstein, északkeletre Haus, keletre Aich és Michaelerberg-Pruggern, délkeletre Sölk, Göriach és Lessach, délre Weißpriach és Mariapfarr, nyugatra Radstadt és Forstau (utóbbi hat Salzburg tartományban).

TörténeteSzerkesztés

Schladming első említése 1180-ból származik (mint Slaebnich). 1322-ben már városjoggal rendelkezett, amelyet a Schladmingi-Tauern hegységben működő ezüst-, ólom- és rézbányáknak (később kobaltot és nikkelt is kitermeltek) köszönhetett, amelyekben több mint 1500 bányászt alkalmaztak. A városban történt az első próbálkozás a bányászok munkakörülményeinek és jogainak szabályozására (az ún. schladmingi bányalevél 1408-ból).

A reformáció során a bányászok 1525-ben csatlakoztak a parasztfelkeléshez, emiatt a települést Ferdinánd főherceg csapatai szinte teljesen elpusztították, városjogát pedig visszavonták. Schladming csak 1925-ben kapta vissza korábbi státuszát. A helyi járási szint alatti közigazgatás, a kirendeltség székhelye is a jóval kisebb Gröbming; így az ellenreformáció több száz évvel később, máig érezteti hatását.

A település gazdaságának alapját képező bányászat a 19. század folyamán fokozatosan lehanyatlott. Az újabb gazdasági fellendülést a vasúti 1875-ös megépítése hozta magával. A közlekedés megkönnyítésével megindult a főleg a síelőkre alapozott turizmus fejlődése. 1908-ban megalakult a Schladmingi Télisport Egylet, 1953-ban elkészült az első sífelvonó. 1982-ben és 2013-ban alpesi sívilágbajnokságot, 1993-ban és 2017-ben pedig speciális téli olimpiát rendeztek a városban. 2015-ben a város szállodái több mint másfél millió vendégéjszakát realizáltak.

A 2015-ös stájerországi közigazgatási reform során az addig önálló Pichl-Preunegg és Rohrmoos-Untertal községeket a városhoz csatolták (annak ellenére, hogy azok az Alkotmánybíróságnál is panaszt tettek).

LakosságSzerkesztés

A schladmingi önkormányzat terület 2017 januárjában 6715 fő élt. A lakosságszám 1961-től 2001-ig dinamikusan növekedett (akkor 6865 fő), azóta csökkenő tendenciát mutat. 2015-ben a helybeliek 87,2%-a volt osztrák állampolgár; a külföldiek közül 2,5% a régi (2004 előtti), 6,4% az új EU-tagállamokból érkezett. 2,2% a volt Jugoszlávia (Szlovénia és Horvátország nélkül) vagy Törökország, 1,7% egyéb országok polgára. 2001-ben a lakosok 55,6%-a római katolikusnak, 34,2% evangélikusnak, 4,1% muszlimnak, 4,3% pedig felekezet nélkülinek vallotta magát. Ugyanekkor 6 magyar élt a városban. Az osztrákok mellett a legnagyobb nemzetiségi csoportot a horvátok tették ki 5,2%-kal.

LátnivalókSzerkesztés

 
A Szt. Ákos-templom
 
Sífelvonó a Hochwurzenen. Háttérben a Dachstein-hegység
  • a városi múzeum az 1661-ben emelt volt bányászispotály épületében található. A múzeumban bányatörténeti és reformáció-kori kiállítás látható
  • a városházát Ágost szász-coburg és gothai herceg építtette 1884-ben vadászkastélynak.
  • a középkori városfalból megmaradt Salzburgi kapu és egy kerek torony
  • a Szt. Ákos-plébániatemplom eredetileg román stílusban épült. 1522-1532 között háromhajóssá bővítették ki. Főoltára 1704-ből való
  • az 1862-ben elkészült evangélikus templom
  • Mid Kultur nyári zenefesztivál
  • téli alpesi sí-világkupafutamok
  • síelési, szánkózási lehetőségek a Planai és Reiteralm hegyek pályáin
  • a város kulináris specialitásai a schladmingi sör és a stájer sajt (szürkepenészes sajt)

Híres schladmingiakSzerkesztés

TestvértelepülésekSzerkesztés

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Klaus (747,08 ha), Pichl (1132,98 ha), Preunegg (4308,99 ha), Rohrmoos (6559,06 ha), Schladming (283,63 ha), Untertal (8068,21 ha)

ForrásokSzerkesztés

Ez a szócikk részben vagy egészben a Schladming című német Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel.