Schnitzer Ignác

(1839–1921) író, újságíró, műfordító, librettista

Schnitzer Ignác, külföldön Ignaz Schnitzer (Récse, 1839. december 4.Bécs, 1921. június 18.)[9][10] magyar származású osztrák újságíró, színműíró, műfordító, librettista.

Schnitzer Ignác
Ignaz Schnitzer 1839–1921.jpg
Született

Pest[4]
Elhunyt 1921. június 18. (81 évesen)[1][5][6][7][2]
Bécs[8]
Állampolgársága
Foglalkozása
Sírhelye Salgótarjáni utcai zsidó temető

A Wikimédia Commons tartalmaz Schnitzer Ignác témájú médiaállományokat.

ÉleteSzerkesztés

Egyetemi tanulmányait Pesten folytatta, ahol filozófiát hallgatott, de nem sokkal később újságíróként kezdett tevékenykedni. 1857-től Bécsben élt, és több újságban jelentek meg cikkei, mint a Pester Lloyd, a Fremden-Blatt, illetve szerkesztője volt a Der Fortschritt című lapnak. 1867-ben visszaköltözött Pestre, és a Bécsi Debatte szerkesztőségi tagja lett. 1869-ben Bródy Zsigmonddal megalapította a Neues Pester Journal napilapot, amelyet egy évtizeden keresztül főszerkesztőként irányított. Emellett magyar színműveket dolgozott át német színpadokra. 1879-ben lefordította Szigligeti Ede Rózsa című történelmi vígjátékát a bécsi Burgtheater és Jókai Mór Hős Pálffy című művét a Carltheater számára.

Miután eladta a Neue Pester Journal lapnál lévő részesedését, 1881-ben visszaköltözött Bécsbe, ahol elsősorban librettistaként és műfordítóként dolgozott. Külön elismerésben részesült Petőfi Sándor műveinek német nyelvre történő fordításáért. Fordítói tevékenységéért a Kisfaludy Társaság és a Petőfi Társaság kültagjai közé választotta. Az ifj. Johann Strausszal való barátságának köszönhetően ő írta A cigánybáró című művének librettóját.

A Steiner Gábor által alapított Venedig in Wien vidámpark létrehozásában is részt vett, s közreműködött új látványosságok, például az óriáskerék megépíttetésében. Az ő kezdeményezésére létesült 1898-ban I. Ferenc József uralkodásának ötvenedik évfordulójára a "Ferenc József császár és kora" című kolosszális körkép, melyet Philipp Fleischer készített és Bécsben mutattak be egy kifejezetten a kép számára emelt épületben.[11]

Sírja a budapesti Kerepesi úti izraelita temetőben (mai nevén Salgótarjáni Utcai Zsidó Temető) található.[12]

MagánéleteSzerkesztés

Házastársa Lasky Gabriella (1846. április 10., Gyöngyös – Bécs, 1913. szeptember 28.) volt, Lasky János Gyula orvos lánya, akit 1866. november 11-én Pesten vett nőül.[13]

MűveiSzerkesztés

LibrettókSzerkesztés

  • Joggeli. Opera 3 felvonásban. Zenéjét szerezte. Wilhelm Taubert (1853)
  • Muzzedin. Opera 2 felvonásban. Zenéjét szerezte: Siegmund Bachrich (1883)
  • Der Goldmensch (Az arany ember). színdarab 5 részben Jókai Mór regénye alapján. Zenéjét szerezte: Adolf Müller junior (1885)
  • A cigánybáró. Operett 3 felvonásban Jókai Mór elbeszélése alapján. Zenéjét szerezte: ifj. Johann Strauss (1885)
  • Rafaela. Vígopera 3 felvonásban. Írta: Adolph Schirmer és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Max Wolf (1886)
  • Das Orakel. Operett 3 felvonásban. Csiky Gergely műveinek nyomán. Zenéjét szerezte: ifj. Josef Hellmesberger (1889)
  • Die Königsbraut (A király arája). Romantikus vígopera 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Robert Fuchs (1889)
  • Die Salzburger Glocken. Mozart-darab 4 képben. Írta: Schnitzer Ignác és Sigmund Schlesinger. Nincs megzenésítve. (1890 körül)
  • Husarenblut. (másképp Die Dorfrichterin). Operett 3 felvonásban. Zenéjét szerezte: Hugo Felix (1894)
  • Die Venus von Murán. Opera 3 felvonásban. Írta: Schnitzer Ignác és und Verő György. Nincs megzenésítve. (1900 körül)
  • Kaspar (másnéven Der schöne Kaspar). Operett 3 felvonásban. Szövegét írta: F. Zell és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Josef Bayer (1902)
  • Bruder Straubinger (A vándorlegény). Operett 3 felvonásban. Írta: Moritz West és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Edmund Eysler (1903)
  • Pufferl. Operett 3 felvonásban. Írta: Sigmund Schlesinger és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Edmund Eysler (1905)
  • Der Elektriker. Operett 3 felvonásban. Írta: Sigmund Schlesinger és Schnitzer Ignác. Zenéjét szerezte: Carl Josef Fromm (1906)
  • Tip Top. Operett 3 felvonásban. Írta: Schnitzer Ignác és Sigmund Schlesinger. Zenéjét szerezte: Josef Stritzko (1907)
  • Kreolenblut (Kreolvér). Operett 3 felvonásban. Írta: Schnitzer Ignác és Emerich von Gatti. Zenéjét szerezte: Heinrich Berté (1910)

DalszövegekSzerkesztés

  • Seltsame Geschichte (Furcsa történet). Sanzon. Szövege Petőfi Sándor műve alapján. Zenéjét szerezte: Laszky Béla.
  • Vater Radetzky ruft! Katonadal. Zenéjét szerezte: Lehár Ferenc (1914)

JegyzetekSzerkesztés

  1. a b Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. május 14.)
  2. a b filmportal.de. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. Internet Movie Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2019. június 21.)
  4. Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2022. szeptember 22.)
  5. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  6. International Music Score Library Project. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  7. Discogs (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Integrált katalógustár. (Hozzáférés: 2014. december 31.)
  9. Schnitzer Ignác meghalt (1921. június 19.) Pesti Napló, 72. évfolyam, 133. szám
  10. Halotti bejegyzése a bécsi izraelita hitközség halotti akv. 1449/1921. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)
  11. Ferencz József és kora (1898. január 19) Magyarország, 5. évfolyam, 19. szám
  12. Schnitzer Ignác temetése (1921. június 28.) Kis Ujság, 34. évfolyam, 140. szám
  13. Házasságkötési bejegyzése a pesti neológ izraelita hitközség házassági akv. 216/1866. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. június 19.)

ForrásokSzerkesztés