Főmenü megnyitása

Schreyer Viktor Győző (írói álnevei: Kiáltosy Győző, Szentmiklósy Viktor; Nagyszentmiklós, 1846. szeptember 4. – Nagyszentmiklós, 1937. május 31.) erdélyi magyar költő, író, lapszerkesztő, helytörténész.

Schreyer Viktor Győző
Élete
Született 1846. szeptember 4.
Nagyszentmiklós
Elhunyt 1937. május 31. (90 évesen)
Nagyszentmiklós
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok) vers, próza

ÉletútjaSzerkesztés

Középiskolai tanulmányait Szegeden végezte a Piarista Gimnáziumban, majd Budapesten és Bécsben szerzett jogi diplomát. Egy évig joggyakornok volt Lugoson, majd a budapesti Kir. Ítélőtáblánál ügyvédi vizsgáját letéve (1871), 45 éven át Nagyszentmiklóson folytatott ügyvédi gyakorlatot; több uradalomnak volt a jogtanácsosa; a város társadalmi, közösségi és művelődési életének meghatározó személyisége.

MunkásságaSzerkesztés

Kezdeményezésére és támogatásával épült fel a város katolikus iskolája, valamint a községháza és a postaépület. Elnöke volt a Nagyszentmiklósi Gazdasági Egyletnek, igazgatója a Torontál megyei Nyelvterjesztő Egyesületnek, alapító tagja a Dél­magyarországi Közművelődési Egyesületnek. 1879-ben megalapította, 1918-ig szerkesztette és kiadta a Nagyszentmiklós c. hetilapot, valamint a Nagyszentmiklósi Közlönyt. Cikkei, tanulmányai a Szegedi Napló, Nagyszentmiklós és Vidéke, Első Torontáli Közlöny, Torontál, Temesvári Hírlap és a dicsőszentmártoni Vármegyei Hírlap hasábjain jelentek meg. A tagosítási törvényről írt jogi tanulmánya, Commassation címmel 1871-ben jelent meg magyar és német nyelven.

Baráti szálak fűzték Bartók Béla apjához; a világhírű zeneszerzőnek keresztapja volt.

Irodalmi munkásságát még szegedi diákként kezdte a Sugarak a Jövőbe c. diáklapban, majd a Szegedi Híradóban közölt (utóbbi helyen Kiáltosy Győző álnéven).

KöteteiSzerkesztés

  • Derűs képek (elbeszélések, Igló é. n.);
  • Kedves emlékek (elbeszélések, Dicsőszentmárton 1911);
  • Nagyszentmiklós tradicionális monográfiája (Nagyszentmiklós 1913);
  • Szent kötelmek (regény, Nagyszentmiklós, 1913);
  • Mythológiai mesék (Nagyszentmiklós, 1914);
  • Hattyúdalok (versek, Nagyszentmiklós, 1926);
  • Napsugarak (versek, Nagyszentmiklós, 1936).

A Fekete tulipán c. történelmi vígjátékát, Becsület c. falusi életképét, valamint egyfelvonásos jeleneteit a nagy­szentmiklósi műkedvelők adták elő.

ForrásokSzerkesztés

További információkSzerkesztés

  • Páll György: A magyar kisebbség szervezkedése Nagyszentmiklóson. Temesvári Hírlap, 1926. október 6.
  • Bach Gyula: Bartók Béla, a nagy magyar zeneszerző már nyolcesztendős korában komponált, Schreyer Viktor, Bartók keresztapja elmondja a zseniális zenész gyermekkori szárnypróbálgatásainak történetét. Temesvári Hírlap, 1926. november 19.