Schwetzingen

település Németországban

Schwetzingen város Németországban, azon belül Baden-Württembergben. Lakosainak száma 21 433 fő (2019. szeptember 30.).[1] +/- Schwetzingen Plankstadt és Oftersheim községekkel határos.

Schwetzingen
Schwetzingen Rathaus 20100622.jpg
Schwetzingen címere
Schwetzingen címere
Közigazgatás
Ország Németország
Tartomány Baden-Württemberg
Járás Rhein-Neckar járás
Polgármester René Pöltl
Irányítószám 68723
Körzethívószám 06202
Rendszám HD
Testvérvárosok
Lista
Népesség
Teljes népesség21 433 fő (2019. szept. 30.)[1] +/-
Népsűrűség990,89 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság101 m
Terület21,63 km²
Időzóna CET, UTC+1
Schwetzingen (Németország)
Schwetzingen
Schwetzingen
Pozíció Németország térképén
é. sz. 49° 23′, k. h. 8° 34′Koordináták: é. sz. 49° 23′, k. h. 8° 34′
Schwetzingen (Baden-Württemberg)
Schwetzingen
Schwetzingen
Pozíció Baden-Württemberg térképén
Elhelyezkedése Rhein-Neckar járás térképén
Elhelyezkedése Rhein-Neckar járás térképén
Schwetzingen weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Schwetzingen témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Heidelbergtől nyugatra fekvő település.

VárosrészeiSzerkesztés

  • Schwetzingen
  • Südstadt
  • Oststadt
  • Nordstadt
  • Hirschacker
  • Kleines Feld
  • Schälzig

TörténeteSzerkesztés

Schwetzingen nevét először 766. december 21-én említette a lorschi füveskönyv "Suezzingen" -ként, de a település nyomai már a neolitikum óta léteznek. Eredetileg két település létezett: Oberschwanzingen és az Unterschwetzingen és eredetileg a Worms egyházmegyéhez tartozott. Schwetzingen a rajnai palotagrófok uralma alatt már a 12. században fennállt. Az 1439-es évtől származik az első ismert népességre vonatkozó adat, ekkor 230 lélek élt itt.

A Schwetzingeni moated kastélyt 1350-ben említették először, amikor a rajnai palotagrófok megkapta a jogot, hogy II. Rudolf kastélyában éljen. A harmincéves háború és az pfalzi örökösödési háború alatt a kastélyt elpusztították, majd János Vilmos pfalzi választófejedelem és elődei újjáépítették. 1720-tól a Károly Fülöp ideiglenes lakhelyeként szolgált Heidelbergből való távozása után; 1742-től utódja, Károly Tivadar egy nyári rezidenciává építtette át. 1750-ben tervezték és építették meg Schlossplatz "új várost", összekötve a felső és alsó falvakat. 1752-ben nyitották meg a várszínházat.

Schwetzingen 1759-ben kapta meg a piaci jogokat, és a 18. században bővült a barokk stílusban.

1803-ban a város Badeni Őrgrófsághoz került, a mint a Rajna jobb partján fekvő Rajnai Palotagrófság teljes részei. 1833-ban a közösség Lipót badeni nagyhercegtől kapta meg a városi jogokat. 1850-től kezdődött az iparosítás. Schwetzingen többek között a szivar és konzervgyártás székhelye volt.

1924-ben hatályon kívül helyezték a Schwetzingeni kerületi hivatalt, és területe egyesült a Mannheim-i kerülettel. 1931-ben Schwetzingen város jelentős területi növekedést ért el a Schwetzinger Hardt felosztásával.

A Mannheim járás körzeti reformja során 1973. január 1-jén megszűnt. Schwetzingen város az újonnan alakult Rhein-Neckar-Kreis része lett. 1992-ben a népesség meghaladta a 20 ezer főt.

NépességSzerkesztés

A település népessége az elmúlt években az alábbi módon változott:

Híres emberekSzerkesztés

Kapcsolódó szócikkekSzerkesztés

További információkSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés