Seattle Seahawks

amerikai amerikaifutball-csapat

A Seattle Seahawks amerikaifutball-csapat az Amerikai Egyesült Államokban, a Washington állambeli Seattle-ben, amely az NFL NFC konferenciájának nyugati csoportjában játszik.

Seattle Seahawks
Csapatadatok
SzékhelySeattle, Washington
Alapítva1974. június 4.
Csapatszínek indigókék, sötétkék, élénkzöld
Kabalafigura Blitz

Vezetőedző Mike Macdonald

Stadionok

Kingdome (1976–; az 1994-es bajnokság második fele–1999)
Husky Stadium, a Kingdome javítási munkálatai miatt az 1994-es bajnokság első fele; 2000–2001)
Lumen Field (2002–)

  • Seahawks Stadium néven (2002–2004)
  • Qwest Field néven (2004–2011)
  • CenturyLink Field néven (2011–2020)
Szereplés
NFL (1976)

American Football Conference (1977–2001)
AFC West (1977–2001)
National Football Conference (1976, 2002–)

NFC West (1976, 2002–)
Bajnoki címek
Super Bowl (1) 2014 (Super Bowl XLVIII)
Konferencia (3) NFC: 2005, 2013, 2014
Csoport (10)

AFC West: 1988, 1999

NFC West: 2004, 2005, 2006, 2007, 2010, 2013, 2014, 2016

Története szerkesztés

Seattle néhány befolyásos üzletembere folyamodott az 1970-es évek első felében csapatalapítási engedélyért az NFL vezetőségéhez. A pozitív válasz 1974. június 4-ei dátummal született meg, és Lloyd W. Nordstrom, a klub elnöke az év végén alá is írta az ilyenkor szükséges szerződéseket. Épült a Kingdome fedett stadion, a szurkolók pedig már június 17-én megszavazták a csapat számára a Seahawks (Halászsasok) nevet. Az 1976-os szezonkezdetre készülő csapat tulajdonosa az év elején elhunyt, helyére az öccse, Elmer lépett, a csapat vezetőedzője pedig Jack Patera volt. Igyekeztek ütőképes csapattal kezdeni, és gyorsan lecsaptak a drafton (játékosbörzén) arra a Steve Largentre, aki iránt a jogosult Houston Oilers (ez lett a későbbi Tennessee Titans) nem érdeklődött igazán.

Az 1976-os bemutatkozó szezont az NFC nyugati csoportjában kezdték, és mindössze 2–12-es mutatót tudtak elérni. A gond a védelemmel volt, de Largent már az első idényében 54 elkapást produkált, amivel az NFL harmadik legjobbja volt. A következő idényben átsorolták őket az AFC nyugati csoportjába, és 2001-gyel bezárólag ebben a csoportban szerepeltek (2002-től ismét az NFC nyugati csoportjába osztották be a csapatot). 1977-től már sokkal kiegyensúlyozottabb éveik voltak, 1978-as első pozitív alapszakasz-mutatójuk (9–7) évében pedig Jack Paterát az év edzőjének választották. 1979-ben ugyanolyan mutatót teljesítettek, de ekkor Steve Largent már 1237 yarddal a liga legjobbja volt. A rájátszásba azonban ekkor sem jutottak be, ezért Paterát menesztették, a helyére ideiglenesen a Mike McCormick elnök állt.

1983-ban Chuck Knoxot szerződtették vezetőedzőnek, és olyan jól sikerült a csapat összerázása, hogy az alapszakaszbeli 9–7 után, csoportmásodikként bejutottak a rájátszásba. Ott is szépen szerepeltek: a wild card playoffban megverték a Denver Broncost (31–7), a következő mérkőzésen a Miami Dolphinst (27–20), és csak a főcsoportdöntőben állította meg őket a Los Angeles Raiders (14–30). A jó szereplés 1984-ben is folytatódott (12–4), az irányító Dave Krieg végig kiválóan játszott (3671 yard, 32 touchdownpassz). A rájátszás első fordulójában 13–7-tel visszavágtak a Raidersnek, a következő meccsen azonban 31–10-re kikaptak a Dolphinstól. A szezon végén Chuck Knox az év edzője, Kenny Easley pedig az év védőjátékosa lett.

A csoportelsőséget először 1988-ban sikerült megszerezni (9–7), de a rájátszás már nem sikerült. Az ezt követő időszak közepesre-gyengére sikerült, nem kis részben amiatt, hogy Ken Behring, az új tulajdonos által kinevezett Tom Flores elnök-vezérigazgató (korábbi futballista és edző a Raidersnél) nem fért meg Chuck Knox-szal, és a vezetőedző 1992-ben távozott, visszatért a St. Louis Ramshoz. Ekkor a vezetőedzői posztot is Flores ragadta magához, elküldte Dave Krieget, új irányítókat hozott, de a szezon siralmasra sikeredett, az alapszakaszban összesen csak 140 pontot szereztek, a mutatójuk 2–14 volt. A sorozatos rossz szereplések láttán 1995-re szerződtették Dennis Erickson vezetőedzőt, aki az idényt legalább „döntetlenre” hozta (8–8).

1996 elején bejelentették, hogy Behring Kaliforniába szándékozik költöztetni a franchise-t. A szurkolók megkeresték Paul Allent, a város szülöttét, a Microsoft társalapítóját, hogy segítsen a városban tartani a gárdát. Allen 1997 nyarán 194 millió dollárárt megvette a csapatot. 2002-re felépült a város északkeleti részén a csapat új műfüves pályája, a Seahawks Stadion (2004-ben Qwest Fieldre keresztelték, 2011-ben pedig CenturyLink Fieldre). A stadionban 2003 óta minden mérkőzés előtt felhúzzák a 12-es számmal jelölt zászlót, a tizenkettedik játékos, azaz az odaadó szurkolótábor előtt tisztelegvén. A 2002-es év eseményeihez tartozik még, hogy a Seehawks ismét a régi főcsoportjába, az NFC-be került.

A megújult csapat, Mike Holmgren vezetőedző irányításával azonnal javuló játékot mutatott, és ez eredményekben is megnyilvánult, olyannyira, hogy – bár a Super Bowlba csak egyszer sikerült bejutni – 2003-tól kezdve mindössze háromszor nem jutottak be a rájátszásba, ötször csoportelsők voltak. A csúcs a 2005-ös szezon volt. Az alapszakaszt 13–3-mal nyerték, és Shaun Alexander az alapszakasz MVP-je és legjobb védője lett. A rájátszásban a Washington Redskinst 20–10-re, a Carolina Pantherst 34–14-re verték, és bejutottak a szuperdöntőbe. A mérkőzést 2006. február 5-én rendezték a detroiti Ford Field stadionban, a nagyszünetbeli műsort, az ún. Halftime show-t a Rolling Stones adta. A szorosan alakuló mérkőzés a negyedik negyedben dőlt el, a Pittsburgh Steelers nyert 21–10-re. A meccs kimenetele azonban azóta is viták tárgyát képezi: míg a bírók a Seahawks szabályos touchdownját nem adták meg, a Steelers egy vitatott szituációt követően szerezte meg a vezetést.

A 2008-as szezon elején Holmgren bejelentette a távozását, de ez a korai bejelentés nem volt szerencsés, mert a megzavarodott csapat csak 4–12-re tudta hozni az alapszakasz-mutatót. 2009-re Jim Morát szerződtették vezetőedzőnek, de ez az idény sem hozott pozitív mutatót, így a 2010-es évet már Pete Carroll-lal kezdték. Vezetésével a csoportjukat nyerve bejutottak a rájátszásba, és az első meccsen 41–36-ra verték a New Orleans Saints csapatát, a következő mérkőzést azonban elvesztették a Chicago Bearsszel szemben (35–24). A 2011-es idény gyengére sikeredett: csak 7–9 volt a mutatójuk.

2014. február 2-án a 48. Super Bowlon a Seattle Seahawks 43–8-ra legyőzte a Denver Broncos csapatát, története során először megszerezve a nemzeti liga első helyét.[1]

Források szerkesztés

Jegyzetek szerkesztés