Főmenü megnyitása

Selegszántó (1899-ig Ottova, németül: Antau, horvátul: Otava) község Ausztriában Burgenland tartományban, a Nagymartoni járásban.

Selegszántó (Antau)
Selegszántó címere
Selegszántó címere
Közigazgatás
Ország Ausztria
Tartomány Burgenland
Rang község
Járás Nagymartoni járás
Alapítás éve1245
Polgármester Adalbert Endl (ÖVP)
Irányítószám 7042
Körzethívószám 02687
Forgalmi rendszám MA
Népesség
Teljes népesség758 fő (2018. jan. 1.)[1] +/-
Népsűrűség84 fő/km²
Földrajzi adatok
Tszf. magasság189 m
Terület8,74 km²
Időzóna CET, UTC+1
Térkép
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Elhelyezkedése
Selegszántó (Ausztria)
Selegszántó
Selegszántó
Pozíció Ausztria térképén
é. sz. 47° 46′ 25″, k. h. 16° 28′ 36″Koordináták: é. sz. 47° 46′ 25″, k. h. 16° 28′ 36″
Selegszántó weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Selegszántó témájú médiaállományokat.

FekvéseSzerkesztés

Kismartontól 7 km-re délre, a Vulka folyó partján fekszik.

Nevének eredeteSzerkesztés

Nevét arról a folyóról kapta, amely mellett fekszik. A Vulka régi magyar neve ugyanis Seleg volt. A név második része arra utal, hogy földművelésre kötelezett szolgálónépek lakták.

TörténeteSzerkesztés

1245-ben "Zantho" néven említik először. 1360-ban "Poss. Zantho ultra fluvium Selyek", 1381-ben "Poss. Zantho ultra fluvium Bulka", 1390-ben "Poss. Zanthou et pratum Nadasreth dictum iuxta fluvium Bulka al nom. Selegh dictum", 1401-ben "Poss. Zantho", 1435-ben "Poss. Zantho" alakban említik.[2] Valószínűleg a 13. században vára is volt, de nyoma sincs. Szent András apostolnak szentelt temploma 1390-ben már állt. A török 1529-ben, 1532-ben és 1683-ban is elpusztította. A 16. században az elpusztult lakosság pótlására horvátokkal telepítették be. 1605-ben és 1620-ban Bocskai István, illetve Bethlen Gábor felkelői dúlták fel. A 17. századtól az Esterházy család birtoka volt. 1713-ban pestisjárvány pusztított.

Vályi András szerint "ANTAU. Népes német falu Sopron Vármegyében, birtokosa Hertzeg Eszterházy Uraság, lakosai katolikusok, fekszik a’ felső járásban. Korabinszky Mátyás Úrnak Lexikonnya szerént 1773. esztendőben ötven háznál több elégett itten a’ lakosoknak nem kevés kárával. Patakja van, szántó földgyei jók, szőlő hegye nintsen; második Osztálybéli."[3]

1910-ben 908, többségben horvát (487 fő) lakosa volt, jelentős német (388 fő) kisebbséggel. A trianoni békeszerződésig Sopron vármegye Nagymartoni járásához tartozott.

2001-ben 753 lakosából 6 volt magyar, 489 német, 223 horvát és 35 horvát.[4]

NevezetességeiSzerkesztés

Szent András apostol tiszteletére szentelt római katolikus temploma 1810-ben épült a 14. századi templom felhasználásával.

Híres emberekSzerkesztés

Itt született 1909. június 5-én Gombás Pál Kossuth-díjas fizikus, az MTA tagja.

JegyzetekSzerkesztés

  1. Einwohnerzahl 1.1.2018 nach Gemeinden mit Status, Gebietsstand 1.1.2018. Osztrák Statisztikai Hivatal. (Hozzáférés: 2019. március 9.)
  2. Csánky Dezső:Magyarország történeti topográfiája a Hunyadiak korában. Bp. 1890.
  3. Vályi András: Magyar Országnak leírása. Buda: (kiadó nélkül). 1796.  
  4. Selegszántó népessége

Külső hivatkozásokSzerkesztés