Főmenü megnyitása

Selous Vadvédelmi Terület vagy Selous Vadrezervátum a világ egyik legnagyobb védelem alatt álló területe Tanzániában. 1982-ben került fel az UNESCO világörökségi listájára. Területe 50 000 négyzetkilométer, körülbelül egymillió állat élőhelye. A vadrezervátum magába foglalja a Mikumi Nemzeti parkot és a Kilombero Természetvédelmi területet.[1]

Selous Vadvédelmi Terület
Világörökség
Elefántok a Selous Vadrezervátumban
Elefántok a Selous Vadrezervátumban
Adatok
OrszágTanzánia
Világörökség-azonosító199
TípusTermészeti helyszín
KritériumokIV
Felvétel éve1982
Elhelyezkedése
Selous Vadvédelmi Terület (Tanzánia)
Selous Vadvédelmi Terület
Selous Vadvédelmi Terület
Pozíció Tanzánia térképén
d. sz. 9° 00′, k. h. 37° 24′Koordináták: d. sz. 9° 00′, k. h. 37° 24′
A Wikimédia Commons tartalmaz Selous Vadvédelmi Terület témájú médiaállományokat.

A térségben a sűrű erdőktől a nyílt fás-füves tájakig többféle növényi övezet található. Nagyobb részét lombhullató erdő borítja, mellette sztyeppék, szavannák, elszórt erdősávokkal tagolt füves térségek találhatók. A talaj viszonylag terméketlen, a tél pedig száraz, ennek ellenére nagy a vadsűrűség és az itt élő fajok száma. Ez a sokszínű élőhelynek, az ivóvízbőségnek és az emberi települések hiányának köszönhető. A rezervátumban mintegy 400 állatfaj él, 1986-ban 57 faj körülbelül 750 ezer egyedét jegyezték fel. Az itt élő gnúk számát ekkor 150 ezerre, az elefántokét 100 ezerre, az antilopokét és zebrákét 50-50 ezerre a vízilovakét 20 ezerre becsülték. A különféle növényzeti zónák zsiráfoknak, valamint gepárdoknak, párducoknak és oroszlánoknak nyújtanak élőhelyet. 1994-ben az illegális vadászat miatt az elefántok számát már csak 50 ezer példányra becsülték, ami az ország teljes elefántpopulációjának a fele volt.[2]

TörténeteSzerkesztés

Az 1851-es angliai születésű Frederick C. Selous kalandvágyból húszévesen Afrikába utazott. Az első világháborúban német golyóktól esett el a Rufiji-folyó közelében. Néhány év múlva azok a területek, melyek feltérképezésében meghatározó szerepet vállalt, a Selous Vadrezervátum nevet kapták.[3]

Kelet-Afrika Kilimandzsárótól délre fekvő területe felett a németek szerezték meg a felügyeletet. 1910-ben II. Vilmos császár Tanganyika délnyugati részét, így a mai vadrezervátum területét is születésnapi ajándékul adta feleségének.[4] A német kormány 1905-ben létrehozott egy kis vadrezervátumot, melyet Afrika első vadvédelmi körzetének tekinthetünk.[5] A védett területek szétszórtsága azonban nem tette lehetővé a vadvédelem hatékony kialakítását, ezért a britek 1922-ben Selous Vadrezervátum néven, megközelítőleg 2 500 000 hektáron egyesítették a védett területeket.[6]

VízrajzaSzerkesztés

A szövevényes vízrajzú területen a folyók egész hálózata alakult ki: a Mswega, a Mhangasi, a Sumbadzi és a Njenje összefolyása alkotja a Luwegót és a Kilomberót, e kettő a Shuguli-vízeséseknél a Rufijiben egyesül, melynek vize még a Nagy Ruahával és a Lungonyával is gazdagodik, mielőtt az Indiai-óceánba torkollana. A folyókat kétoldalt végig galériaerdők szegélyezik.[7]

Növény- és vízrajzaSzerkesztés

A ligetes szavannát Terminalia fák és cserjék színesítik, a keleti rész ártereit már fa nélküli, füves pusztaság borítja. Az ökoszisztémák sokszínűsége, a nagy kiterjedés és a minimális emberi jelenlét hozzájárult Selous rendkívül gazdag faunájának kialakulásához. Valószínűleg a földön itt élnek legnagyobb számban elefántok, nílusi krokodilok, hiénakutyák, kafferbivalyok és vízilovak.[8]

GalériaSzerkesztés

ForrásokSzerkesztés

  1. Selous Game Reserve. [2009. január 14-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. január 18.)
  2. Wild Heart of Africa. The Selous Game Reserve in Tanzania. Johannesburg: Rowland Ward Publications (2009. szeptember 30.). ISBN 978-0-9802626-7-4 
  3. Archivált másolat. [2016. augusztus 3-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. június 5.)
  4. https://rainforest-rescue.org/mailalert/883/unesco-sacrifices-wildlife-preserve-for-uranium-mine
  5. Vera, Varun and Ewing, Thomas (April 2014) Ivory's Curse Born Free USA and C4ADS, Retrieved 16 May 2014
  6. http://thecitizen.co.tz/magazines/37-tanzania-top-news-story/23732-dar-wins-uranium-battle.html
  7. Fletcher, Martin (16 May 2014) Haul of shame The Daily Mail, Retrieved 16 May 2014
  8. Schiffman, Richard (17 May 2014) "Ivory feeds Africa's wars" The New Scientist, Volume 222, No 2969, page 10, also available on the Internet [1] but may need a subscription